Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-255

255. országos ülés deczember 19. 1870. 301 Már erről épen nincsen tudomásom: nincs pedig tudomásom; mert van tudomásom az ellenkezőről. Tudom ugyanis először azt, hogy azon időben, mikor ama kérdéses törvényczikk hozatott, az adó sem Erdélyben sem Magyarországon nem emeltetett három százalékkal; hanem csak az eddig fönállott különféle czimek alatt elősorolt pótlékok egyesittettek: adóemelésről nem volt szó sem itt, sem Erdélyben. Az országos hadi- és rendkívüli adópótlékok összeszámítása, egységesítése igenis, ele adóemelés nem történt sem Erdélyben, sem Magyarországon. Annál kevésbé van tudomásom arról, hogy a kérdéses négy törvényhatóság adója bármi néven nevezendő hét százalékkal emeltetett volna. A dolog nem ugy történt; hanem ugy, hogy midőn 1861-ben a részek Magyarországhoz csatoltattak : egyúttal adózás tekintetében is hasonló fokra állíttattak Magyarországgal, melyhez akkor csatoltattak, s ezért az emiitettem taksák, melyek Magyarországon ismeretlenek voltak, náluk eltöröltettek, ellenben a földadó reájuk 16 százalékban rovatott ki. Tehát nem 1868ban, hanem 1862-ben, és pedig olyképen, hogy valamint Erdélyre a csere csak 95 ezer frt különbözetet hozott, ugy az e részekre nézve is minél kevesebb terheltetéssel járt. Egy megyére nézve illustráló példával leszek bátor szolgálni. (Halljuk.) Krasznamegye 1861-ben még Erdélyhez tartozván, tehát 10 százaléknyi földadót viselvén — és nem 16 százaléknyit; — de ellenben az emiitettem különböző adók czime alatt állván, fizetett földadó fejében 43,195 frtot: ama több czini alatt pedig 42,494 frtot; együtt tehát fizetett összesen 85 ezer és néhány száz forintot. 1862-ben Magyarországgal egyesittetvén, és a 16 százalék földadó alá esvén, ellenben ama különböző czimü adóktól megszabadíttatván, földadó fejében fizetett 69 ezer frtot, tehát 26 ezerrel többet; de személy és kereseti adóban 42 ezer helyett csak 19 ezerét, tehát majd ugyanannyival kevesebbet, ugy hogy a végkülönbözet egy egész megyében az 1861-diki erdélyi és 1862-iki magyarországi adóztatás között 3154 frtot tett. Es épen, mert a dolog így áll, mert nem a különböző katasteri elvek által okozott különbözet elenyésztetése czéljából rovatott a részekre és Erdélyre csak 10 százaléknyi földadó ; hanem azou mellékterhek kiegyenlítése végett, melyek megszüntettettek; és mert ezen mivelet nem 1868-ban, hanem már 1862-ben eszközöltetett természetes következmény eképen a Magyarországhoz kapcsoltatásnak: nem állván a baj ugy, mint állitatott, nekem természetesen nincs szándékom a nem létező baj megszüntetéséről külön törvény által gondoskodni. De igenis, miután, habár egy megyében csak 3 ezer ftnyi különbözet is van: épen azok megnyugtatása tekintetéből, kiket ezen különbözet terhel, természetesnek tartom, hogy mint minden ily névvel nevezendő baj, mely az adó egyenetlen kirovásából állott elő, ugy ez is megszün tettessék. De ennek útja sem más, mint a melyre ráléptem, mint a melyen a t. ház gyámolitását ismételve kikérem: t. i. a catasteri munkálat mielőbbi megkezdése. (Helyeslés.) Guthy Benő : Az igen t. pénzügyér urnák interpellatiómra adott válaszát mindenesetre egész tisztelettel és köszönettel veszem; azonban megjegyzem. hog3

r a mennyiben az első pontnál arra méltóztatott a fősúlyt fektetni, hogy igen is van tudomása arról, hogy az államadó Magyarországban, Erdélyben és a partiumokban a viszonyosság- és az igazságosságnak megfelelőleg volt kivetve: de azt nem ismeri el, hogy e tekintetben, a miveleti ágak szerinti tiszta jövedelmek fölvételében eltérés lett volna ; erre nézve csak azt vagyok bátor felelni: hogy igenis a viszonyosság alkalmaztatott, de csak Magyarország belterjedelmén, és ezért én azt mondottam, határozottan azt tettem kérdésül, hogy: nem oly arányban volt-e itt a tiszta jövedelem fölvéve, mint ott? Erre nézve pedig én okmányokkal szolgálhatok, sőt nagyon is tudom, hogy mikor a tiszta jövedelmet fölvették Magyarországon, a kerületi termés-táblázatok szerint a szomszéd községek és megyék egymással arányba hozattak ; de ekkor még Erdélyre s a partiamra tekintet nem volt, ós Magyarországon az összes munkálatok e részben be is fejeztettek. A partiumra ekként kiterjesztve ezen eljárás akkor nem volt, mert a fölvételek megállapittattak a nélkül, hogy viszonyítva lettek volna a szomszéd partimnbeli községekhez, és az egyes művelési ágakhoz. Ennélfogva, a magyarországi munkálatok befejezte után Erdélyben egy külön eljárás történt, és az csakugyan igaz, hogy a földadó ideiglen, későbben hozatván be Erdélybe, a tiszta jövedelmek már ekkor Erdélyben és a partiumban eltérőleg vétettek föl, vagyis : egy catastralis hold szántóföld, rét, vagy bármely mivelési ágnál a termés-táblázatok kiszámításánál, eltérő költséglevonási perczentmiveletek alkalmaztattak, és a hol 45, illetőleg 50 vagy 55 százalék átlag levonás lett volna eszközlendő, Magyarországhoz viszonjntva: ott akkor Erdélyre és a partiumra épen ily mivelési ágnál s hasonló viszonyú s termőerejü területnél, kisebb százaléki levonások lettek fölvéve és így ez által a tiszta jövedelmek magasabbra, emelkedtek. Hanem igenis, a t. pénzügyminiszter ur eloszlatja ezt az első kérdést azzal, mikor azt