Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.
Ülésnapok - 1869-255
300 255. országos ülés deczcmbcr 19. 1870. leegyezni, holnapra napirendre kitüzethetik. (Helyeslés.) Kerkapolyi Károly pénzügyminiszter: Mielőtt a napirendre átmenne a t. ház, bátor vagyok ismét egy törvényjavaslatot benyújtani, vonatkozót az Eszterház} T-képtár megvásárlása tárgyában. A nemzet közművelődési üg} r ónek vélt a kormány tartozni azzal, hogy ezen vásárlást eszközölje akkor, midőn veszély forgott fön, hogy e képgyűjtemény örökre elvesz a hazára nézve. A szerződés meg van kötve, és annak a törvényhozás jóváhagyását kell kinyerni, miután ezen föltétel alatt köttetett meg. A vonatkozó törvényjavaslatot, mely egyúttal elrendeli a szükséges összegeknek a jövő évi költségvetésbe leendő fölvételét, van szerencsém tisztelettel fölmutatni. (Helyeslés.) Elnök: A pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: T. ház! P. hó 14-én Guthy Benő képviselő ur interpeliatiót intézett hozzám, melyre szükségesnek látom a napirenden levő törvényjavaslat tárgyalása előtt válaszolni. Az interpellatio első pontja következőkép hangzik : „Van-e tudomásom arról, hogy a földadó ideiglenes behozatala alkalmával az eg} r es mivelési ágak szerint catastralis holdankint iölvett tiszta jövedelmek után megállapított államadók az adóztatási igazságosság, és viszonylagosság tekintetéből Magyarországra 16 százalékban, Erdéfyre, s a hozzá tartozott partiumra nézve 10 százalékban azért állapíttattak meg ekként, mert az eltérő tiszta jövedelmi felvételek igy hozattak egymással helyes arányba ?" Ez a kérdésnek első pontja, s erre ezt válaszolhatom : arról igenis tudomásom van, hog^y Magyarországon 16 százalékkal, Erdélyben 10 százalékkal rovatott meg a catastrált földjövedelem, és pedig azért, mert ezt az adóztatás igazságosságának és viszonylagosságának tekintete ugy kívánta; de ugy kívánta nem azon okból, melyet a t. képviselő ur felhoz, hanem egy más okból. A t. képviselő ur ugyanis azt hiszi, hogy ezáltal az eltérő tiszta jövedelmi fölvételek aránytalanságát volt szándék kiegyenlíteni; ez pedig nem áll. Erdélyben ugyanazon elvek alapján, ugyanazon utasítások szerint készült a földadó, ideiglen, mely elvek alapján és mely utasítások szerint Magyarországon. így, feltété 1 ezve, hogy a keresztülvitel következetes volt, hogy az elveket és utasításokat akként tartották szem előtt, mint kellett: Magyarország és Erdély között, eltérés nem lehet, s ha mégis volt: az oly eltérés, a mely ily nagy műnek keresztülvitelénél mindig és mindenütt előadja magát. A szoros értelemben vett Magyarországon is, nem egy helyen volt szigorúbb az eljárás, következőleg terhesebb lett az eredmény, daczára annak, hogy az egész országban ugyanazon elveknek kellett alapul szolgálni, és ugyanazon utasításoknak kellett szem előtt tartatni. Ezen ok tehát nem forgott fön ; de igen is fönforgott egy másik, mely megkívánta épen az adó igazságossága tekintetéből, hogy a kiegyenlítés megtörténjék: és ez abban áll, mert Erdélyben és az akkor hozzátartozott részekben léteztek oly terhek, melyek a többi Magyarországban nem léteztek. Az úgynevezett magánjövedelmi adó, azonkívül az úgynevezett polgári, védelmi és fejadó, mind oly ezimek, a melyek alatt fizetett terhek egy részben épen a földre nehezednek: de ezért más czimeket hordnakmagukon, és a melyeknek összes terhe egész Erdélyrenézve 885,000 frtot tett ki. Azt tehát figyelmen kivül hagyni nem volt szabad, hogy Erdélyben és a partiumban külön adóczimek alatt 885,000 frtnyi oly teher állott fön, melyet Magyarország nem ismert. Ezért, ennek kiegyenlítése fejében kellett a földadót Erdélyre nézve 10 százalókban szabni meg, inig az Magyarországon 16 százalékban állapíttatott meg. Ha a földadó Erdélyre nézve 16 százalékkal állapittatikmeg, ez ezen adót 98,000 írttal emelte volna, míg ugyancsak Erdély — mint mondám — az említett többi adóczimek alatt, melyek Magyarországon nem léteztek, 885,000 frtot fizetett volna még. Ez igazságtalanság lett volna s azért kerültetett el. Első kérdésére tehát válaszom az: hogy a földadó kirovása mérvének különbözete onnan eredt volna, a honnan származónak a t. képviselő ur hiszi, arról nincs tudomásom ; de hogy meg kellett történnie, arról van tudomásom: meg kellett pedig azért történnie, mert Erdélyben léteztek oly adóczimek, melyek Magyarországon nem ismertettek és a melyek egész Erdélyre nézve 885,000 frtnyi teherrel jártak. Azt kérdi kérdésének második felében a t. képviselő ur: van-e tudomásom arról, hogy az 1868-ikévi XXV. törvényczikk értelmében, midőn az akkori viszonyok miatt az állami adó Magyarországra nézve 16 százalékról 20 százalékra, Erdélyre nézve pedig 10 százalékról 13 százalékra, illetőleg a 9 százalék pótlékkal együtt Magyarországra 29 százalékra, Erdélyre nézve pedig 22 százalékra lett emelve: a partium, vagyis Közép-Szolnok, Kraszna. Zaránd és Kővár vidékére a 22 százalék helyett 29 százalék lett kivetve, s ekként azon 22 százalék helyett, mely egyenlő arányú a Magyarországra ! alkalmazott 29 százalékkal, ily módon hét százalékkal lett túlterhelve?
