Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-253

296 253. országos ülés deczcmber 17. 1870. löl.) Egyébiránt én jól tudom, hogy e házban sokszor megtörténik, hogy az átalános vita alkalmával a nélkül, hogy annak szüksége föníorogna, bemegyünk a részletesbe is, és ismét a részletes vita alkalmával visszatérünk az átalános tárgyalásra. Én azt gondolom, hogy mindaz, a mit a t. képviselő ur előhozott: már az átalános vita folyamában elmondatott és megvitattatott és az átalános vita befejezése után történt szavazás folytán el van döntve azon kérdés, miszerint Pest városának egy közlekedési ut nyitására a 24 millió kölcsönből bizonyos segélyezés adassék. Most az 1-ső §-nál mi a kérdés? Ha a t. képviselő ur azt mondaná: „a közlekedési ut megnyitásához semmi tér nem szükséges, az a nélkül is megnyitható, és ennélfogva arra pénzt nem kell szavazunk"; vagy ha a t. képviselő ur elismerné, hogy egy közlekedési vonal megnyitásához egy bizonyos tér mégis szükséges, hanem arra sok három milliót költeni: e kettőről vagy legalább az utóbbiról lehetne szó; de azokról, miket a t. képviselő ur, visszatérve az átalános vitára, előhozott: most már szó nem lehet. Ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék az 1-ső §-t ugy, a mint a központi bizottság ajánlotta, elfogadni. (Helyeslés jobb felől.) Gorove István közmunka és közlekedési miniszter s T. ház! Mindamellett, hogy némely oly kérdésekre tért vissza Simonyi képviselő ur, melyek már az átalános vita alkalmával meg lettek vitatva : kénytelen vagyok fölszólalni, ha egyébért nem, legalább azért, hogy némely általa fölhozott adatokat rektifikárjak, és némely oly nézeteknek ne engedjek tért foglalni, melyeket ő előtérbe kivánt - állítani. A t. képviselő ur összefüggésbe hozta a most tárgyalás alatt levő kérdést, s e körül forgott argumentatiójának legnagyobb súlya, hogy a Duna szakasz szabályozásának kérdésével előtérbe állitá azt, mint a fővárosra nézve legfontosabbat. Az igen t. képviselő ur nem fogja állithatni, hogy akár a kormány egészen, akár a közlekedési miniszter a legnagyobb súlyt ne fektette volna e'pen a Duna szabályozására és mindazokra, melyek a Duna szabályozásával összefüggésben vannak. A kormány a Duna szabályozására 7 millió hétszáz és annyi ezer forintot kér. Ha a t. képviselő ur nagyobb figyelmére méltatta volna azon jelentést, mely a Duna szabályozásáról szóló törvényjavaslathoz csatoltatott, — a mely . különben meglehet, birtokában sincs, mit nagyon sajnálok — meg fogta volna látni, hogy a Duna szabályozása legszükségesebb kellékei azon pénzművelet által, melynek megszavazását a közlekedésügyi miniszter az országgyűléstől kér, el vannak érve. Van abban két pont, melyre a ház figyelme, a jövendőt illetőleg, előre fölhivatik, nehogy a kormány később azzal vádoltassák, hogy bizonyos dolgok az érdemleges tárgyalás alkalmával figyelmen kivül lettek hagyva, — és ebben eltér az 1860-iki törvény rendeletétől, mely csak a főváros melletti dunaszabályozásról szól — hogy t. i. a Duna szabályozását valamivel fönebb kellene kezdeni, mint ahogy az jelenleg van tervezve. Ha a jelentést méltóztatott volna elolvasni, azt látta volna, hogy a szakértők igenis kívánatosnak tartották: miszerint a Duna szabályozása kezdessék egy föntebbi ponton; de a szabályozásnak czólja elérhető lesz azon művelet által is, mely most az országgyűlés elé terjesztetik. Hogy ez kihagyatott, történt azért: mert a kormány egy pillanatig sem hagyta figyelmen kivül azt, hogy e 24 millió frtot a lehető legelőnyösebben használja föl. Es ebben fekszik tán a dolog érdeme. Úgy, mint a Duna szabályozás a kormány által jelenleg terveztetik, azon ponton is kezdve, melyet a kormány előhozott, czélt fog érni; t. i. a Duna szabályozás legfőbb czélja levén a főváros biztosítása; és e tekintetben ismét a folyam sodrának rectifieátiója által el fog éretni az, hogy a folyam sodra a Duna medrének közepére, a mennyire lehet, a jelenleg fönálló hid 2 oszlopának köze]3ere fog tereltetni. Ennélfogva a kiadás most nem közvetlen és nem mulaszthatlan szükség: kívánatos lett volna ugyan ; de nem mulhatlan szükséges. Azonfölül a városnak biztosítása, a mint a jelentésben foglaltatik, a Duna árja ellen az adtai eszközölhető, hogy a folyamnak sodra egy bizonyos irányt kövessen, és a Gellérthegy alatt bizonyos erő fejtethessék ki; azon költség által, melynek megszavazását szerencsém volt a háztól kérni, e czél szintén elérhető lesz, habár nem hajtatik is végre azon 2-ik művelet, melyet a képviselő ur előhozott: hogy t. i. a partok a szabályozási vonal egjdk részén nem fognak ma már azon magasságra emeltethetni, melyre azokat később emelni tán szükséges leend. Ennélfogva a 24 millióból jelenleg kérve 7.700,000-t, e müvelet természetesen be lesz fejezve. A képviselő ur sokszor említi s elvtársai hasonlag előtérbe állítják azt, hogy e 24 millió frtot tisztán a főváros anyagi érdekei előmozdítására kellene igénybe venni, szólnak iparról, kereskedelemről, szóval szerintök e 24 milliónak ipar és kereskedelmi ezélokra kell csupán forditatni. Erre nézve először is meg kell jegyeznem, hogy hisz e kérdés meg volt vitatva, midőn az 1870-iki törvény tárgyaltatott; de meg másodszor, ha figyelembe tetszik venni; mi ezen összeg rendeltetése : engedje meg a képviselő ur, hogy akkor, midőn a főváros érdekében a lánczhid megvétetik, egy másik hid építése terveztetik, a Du-