Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-253

243. orsEágos illés deczember i7. 1S70. 295 Fölhozván azon férfiak érdemeit, kik Pest fölvirágzására dolgoztak, mintegy gúnyosan azt monda: hogy ebből keletkezett azután a mai Pest. Nem csekély dolog ez a Pest, ha összehasonlítjuk Pestnek mai állását azzal, mely 30 — 40 évvel volt, akkor "40 — 50 ezer volt Pest lakosságának a száma, mig ma meghaladja a 200 ezerét. Igen kevés város van Európában, melyben a haladás oly gyors volt, mint Pesten. Es ha ez megtörténhetett a nélkül, hogy az ország segítséggel járuljon hozzá, hanem csak egyes hazafiak buzgósága és jó iránybani vezetése eszközölte ezt: legyen meggyőződve a képviselő ur, ha most a nagyobb városokhoz képest, nagyobb eszközökkel, és jobb helyzetben vezettetik az ügy: akkor nem lesz szükség 40 — 50 évre ismét, hogy megkétszereztessék, megháromszoroztassék Pest városának népessége. Nem a boulevardok fogják Pest lakosságát növelni; nem ott kell keresni a hibát, hogy e férfiak nem helyesen cselekedtek, midőn Pestet illetőleg azon elvből indultak ki, hogy csak országos czélokra fordítottak országos költségeket; nem ez volt az ok, hogy rósz kövezettel, rendetlen utczákkai, közlekedési eszközökkel van ellátva Pest. Nem. Ennek oka egészen másutt van, s igen óhajtanám, hogy ez ok fölfödözésére és meggátlására a kormány a mennjdben — a municipalils jog megsértése nélkül a törvény neki arra hatalmat és befolyást enged — kellőleg intézkedjék s annak minélelőbb végetvessen. Ennek oka a rósz városi gazdálkodás. Pesten többet költenek az utczák tisztogatására, mint Európa bármely más városában aránylag, s mégis alig van Európában tisztátalanabb város, mint Pest. Itt nem a költség hiányában, hanem a költség rósz elhelyezésében van a hiba. Ma ezen összeg meg nem szavazása mellett fölszólalt és megczáfolhatlan érveket hozott elő az V. osztály előadója. Persze nem hallgatták még : mert érveket, melyeket megczáfolni nem képesek, nem szívesen hallgatnak. Nem akarom ezen érveket ismételni; de azok tökéletesen meggyőztek engem arról: hogy a pénznek ily módoni beruházása igen helytelen volna, s nemcsak a törvényben kijelölt ezélokkal ellenkeznék, de ellenkeznék magával az ország és a főváros érdekével is, mert ez által a főváros nem fogna semmit sem nyerni, mint egy sétautat, de mely semmi tekintetben sem az ipart, sem a kereskedést, sem bármi másnemű jólétet előmozdítani nem fogna. Ily vállalat az egész világon vagy municipalis erővel, vagy magán vállalkozás által létesíttetik. Még Parisban is a kormány, oly kormány, mely absolut és hatalmas többséggel rendelkezett a parlamentben, nem merte a boulevardok kiépítését országos költségen létesíteni : hanem létesíttette Paris város, költségén. Néhány esztendő előtt Olaszországban is, midőn a főváros pillanatnyira Turinba tétetett át, szintén épültek széles utczák, tágas terek; de nem az ország költségén, hanem kiépíttettek egy társaság által municipalis garantia és rnunicipalis fölügyelet mellett. Mi Londont illeti, melyre hivatkozás történt : ez is női, szép utczák, egész házsorok épülnek, ugy, hogy évenként egyre másra 5000 uj ház épül; de azért a kormány egy fillérrel sem járul hozzá az ország vagyonából: hanem ez mind magánvállalkozás, mind azon szűkség kifolyása , mely a kifejlett kereskedelemből és iparból származik. Mihelyest nálunk meg fogja kívánni a kereskedelem és az ipar fejlődése, a lakosság növekedő száma a sok és szép házat, méltóztassanak meghinni: föl fognak azok épülni maguktól is, s nem lesz szükség országos költségre. De maga a törvény szelleme és betűje is azt mondja, hogy a városra, csak a kereskedelem és ipar szempontjából mellőzhetleijül szükséges költségek szavaztassanak meg; de miután ezen tervezett sugárút semmiféle uj közlekedést nem nyit, hanem csak egy mulató helyre vezet, melyről ismét csak vissza lehet jöni ; tehát sem az iparral, sem a kereskedelemmel legkisebb összeköttetésben sincs, és igy országos czéltmak egyátalán nem tekinthető: én az ezen szakaszban kívánt 3 millió néhány százezer írt megszavazását elveimmel és képviselői kötelességemmel megegyeztethetőnek nem tartom. (Helyeslés a szélső hal oldalról.) Szilágyi Virgil előadó: T. ház ! Előttem szólott t. képviselő ur, ugy látszik, nyilatkozataimat egészen félreértette. Félreértette először is a részben, hogy én ma nem mondtam azt, mintha a további szólás és nyilatkozás szüksége reám nézve azért nem forogna fön, mert már a tegnapi vitatkozás folyamában elmondtam az átalánoságra vonatkozó észrevételeimet; hanem mondottam azt : hogy nem tartom szükségesnek nyilatkozni azok után, mik itt a házban elmondattak— nemén általam, hanem mások által. A másodikra nézve szintén félreértés forog fön ; mert egy szóval sem mondottam, nem is mondhattam: hogy azon elv alkalmazása gátolta Pest emelkedését; hanem azt mondottam, hogy azon elvnek alkalmazása mellett jutott Pest városa oda, hol most van és, hogy azon elv alkalmazása mellett nem fejlődhetik a város oly mérvben, mint a melyre szüksége van. E közt a különbség nagy és ebből vontam le azon következtetést, hogy: tehát az országos segélyezés szüksége evidens. (Ugy van ! jobb fe-