Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.
Ülésnapok - 1869-252
252. országos ülés deczember 16. 1370. 283 * létesíttetnek a fényűzési sugárút ne építtessék, vagy pedig az, mely e sugárút kiépítését tűzte ki legelső czélul ? Melyre hogy ő hivatkozott és szavazatát indokolta, igen szeretem. Én erre átalában tartozom azon észrevétellel, miután ő a balközépnek tagja és ellenzéki, hogy, ha János mennyei jelenésének (Nevetés.) III. része, 15. versét én irtam volna, akkor fölolvasnám azt, és ezt mondanám neki: „ Tudom a te dolgaidat, hogy te sem hideg nem vagy, sem hév, vajha hideg volnál avagy hév. " (Nevetés.) Én azon demokratiát, melyet követni életemen át folytonosan kötelességemnek tartottam. reménylem, életem végperczéig megtartom, (Éljenzés; derültség.) azt hiszem, azon demokratia ellenében János mennyei jelenésének III. része, 15. versét nem lehetend fölolvasni. — Csiky Sándor: Azok után, miket a szőnyegen forgó tárgyra nézve elvbarátim elősoroltak, rövid lehetek, s rövid is óhajtok lenni. (Éljenzés.) Hanem, t. ház, azt mégis nem tehetem, hogy midőn arról van szó, hogy névszerinti szavazással döntessék el, vajon a kérdéses sugár-ut kiépittessék-e ? a törvényjavaslat elfogadása elleni szavazatomat, — abban az értelemben levén, hogy e sugárút elkészítése ez idő szerint megnem szavazható, tehát e törvényjavaslat, véleményem szerint, átalánosságban is el nem fogadható — egypár szóval ne indokoljam Nem hiszem, hogy azon képviselő társaim közül, kik országunk fővárosának szépítésére, fölvirágoztatására, díszének emelésére olyan áldozatokat készek hozni, mint a minő e törvényjavaslatban e ezélból kívántatik : — valaki melegebben óhajtsa e czél elérését nálam. Én is óhajtom, hogy országunk fővárosa szép, kényelmes és élvezetes legyen ; — de mikor ezt óhajtom , akkor kívánságomnak első pontja csak az lehet, és az is: hogy egyszersmind biztos is legyen a főváros ; biztos pedig, t. ház, addig, míg a Duna rendezetlen állapotában tetszése szerint dulakoclhatik, nem lesz. Ha az elemeknek egy kis kedvezőtlen fordulata, a jégnek megtorlódása még egyszer, mint 1838-ban fölmerül, azon esetben, a központi bizottság előadása szerint is, nagyobb veszélynek lesz kitéve a város, mint 1838-ban volt. — 1838-ban ugyanis elárasztotta ugyan a várost az óriási folyam, irtózatos rombolásokat és károkat tett; de pár nap multával a jég megindulván, a víz visszavonult medrébe, és nem képezett a bel és kül városokban oly tavakat, a minők támadnának most a töltések emelése és a szépitési rendelkezések folytán. Ha most a viz kiárad, az többé vissza nem folyhat medrébe, és itt valóság os hóttengert fog képezni. Győrffy Gyula: Tótengert vagy tóttengert? (Atalános derültség.) Csiky Sándor: No hát ha jobban tetszik, legyen holt Duna (Éljenzés.) Ez nagyobb vész fogna lenni, mint az 1838-diki áradás volt. Én tehát, t. ház, ezen veszélyt tartom mindenekelőtt elháritandónak. Pedig ez megtörténhetik, ha a logikai egymásután meg nem tartatik. Különben az 1870: X. t. ez. 3-dik §-sa világosan kimondja, hogy mily sorban kell a szabályozási munkálatoknak történni, mikép kell a Duna szabályozásának és a liid épitésének véghezvitetni, és végre miként kell utolsó sorban a város szépítéséről gondoskodni. Én, t. ház, nehogy azon milliók: melyek a város szépítésére fordíttatni szándékoltatnak, megsemmisüljenek, azok megszavazásához nem járulhatok, nem pedig különösen akkor, mikor hazánkban a legszükségesebbek tengerét látom fölmerülni. (Derültség.) Ha olyanokat mondok, a mik meg nem állanak — a t. jobboldal szabadságában áll, kimutatni azt, hogy egy szó sem igaz abban, amit előadok. Azonban méltóztassék megengedni, hogy én lelkiismeretem megnyugtatása tekintetéből sem hallgathatok ott, a hol ismerem hazám állását, az irtózatos terheltetés minőségét, mely jelenleg a nép vállait nyomja, mikor — amint élőt bem mondva volt — az adóbehajtás már oly mérvben emelkedik, a törvénynek megállapítása szerint is, miként ha valaki nem fizet, késedelmi adóval terheltetik, mint valamely gonosztevő, ki bűntettéért bűnhődik, pénzbeli büntetéssel sujtatik, és pedig az adóbehajtónak minden forint után, a legközelebbi megszavazása szerint a t. jobboldalnak, 6 krajezart kell fizetni, (Fölkiáltás : Négyet!) Nem 4-et, hanem 6-ot, mert mihelyt az adóbehajtó belép valamely községbe adót exequálni, akár megkezdte, akár nem kezdte meg, már akkor is ha valaki fizet, a 2 krajezárt megtéríteni tartozik, s ezt követi azután a foglalási és végrehajtási dij, mely szintén 2-2-2 itrajezár minden forint után! ez pedig, összesen szerintem 6 krajezár — mikor ily helyzetben van az ország népe az irtózatos terhek súlya alatt, mikor továbbá még oly megszégyenítő helyzetben van e haza, önállása, függetlensége rombadöntve, mikor pénzügyünk s hadügyünk fölött most is a főváros kebelében idegenek rendelkeznek „delegatio" nevezete alatt. Mikor mondom, t. ház, idegenek rendelkeznek hazánk vére és pénze fölött; mikor e hazának saját hadserege nincs is; midőn átalában az alkotmányosságnak majdnem minden attribútumától meg van fosztva, ós mikor ettől megfosztatott : akkor van kihányni való pénzünk arra, a mi szép, kényelmes és élvezetes, van kihányni való pénzünk akkor : mikor a pénzügyminiszterhez egy pár nappal ezelőtt voltam kénytelen in36*
