Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-252

280 252. országos ülés deczember 16. 1870. szólástól, azonban Helffy képviselő ur elállani nem kivan. Méltóztassék t. ház őt meghallgatni. Helfy Ignácz: T. ház! (Hosszas szűnni nem akaró zaj; fölh'áüásolc: Eláll! Halljuk!) Igen furcsa jelenetnek voltunk ma szemtanúi. Az ellenzék egyik tagja külön véleményt nyújtott be azon törvényjavaslattal szemben, melyet a központi bizottság nekünk átalánosságban elfogadás végett ajánlott. Az ellenzéknek ezen tagjával szemben föllépett ugyanazon ellenzéknek egy másik tagja, ki ezen külön véleményt igen erélyesen megtámadta ; fölállt azután ugyanazon ellenzéknek harmadik tagja, Vukovics, ki a különvéleményt igen szépen, igen erélyesen védelmezte ; végre fölállt az ellenzéknek egy negyedik tagja, kegyetlenül megtámadván minket, e padokon ülőket: miért támogatjuk a különvéleményt, mely azon párt kebeléből származik, melynek ő egyik legtekintélyesebb tagja? A dolog ilyetén állása súgta meg hihetőleg az „ál" szót („áldemokrata"); mert természetes, hogy ott valami ál-nak kell lenni: vagy Csernatony és Tisza t. képviselőtársaink álbalközépoldaliak, vagy Vukovics és Horn képviselőtársaink. Tehát az „álság" nem e padokon, hanem a szomszéd padokon van. Egyébiránt magam sem tekintem ezen kérdést pártkérdésnek; annyira bizonyos árnyalatokban magam is eltérek azon véleménytől, melyet egyik elvbarátom itt előadott. (Zaj. Halljuk,!) Engedje meg a t. ház, hogy előbb néhány rövid észrevételt tehessek azokra, mik itt elmondattak. Csernatony képviselőtársam azt mondotta, hogy a bukott franezia császárságnak bukása után is marad egy szép monumentuma, és ez: azon Paris, melynek főpontja a boulevard. Én tagadom ezt; az nem lesz szép monumentum, mert mindenki tudja, hogy micsoda szándékból, micsoda czélból építették azt. III. Napóleon nem Paris városa szépítése miatt tervezte a boulevardokat; hanem azért, mert nem volt oly szerencsés helyzetben, minőben az osztrák-magyar kormány, hogy az ország fővárosa fölött ott van a Gellérthegy, melynek erődített tetejéről igen szép alkotmányos leczkéket lehet adni, a netalánnyugtalankodni akaró néipniék/Helyeslésa szélső bal felől.) Ha Paris fölött Gellérthegy állott volna: III. Napóleon bizonyosan nem épített volna boulevardokat. (Úgy van! a szélső hal oldalról.) Egyébiránt nekem nincs semmi kifogásom a sugárút ellen. Ugyan kinek is lehetne kifogása ellene, midőn arról van szó, hogy a főváros szépittessék ? hiszen mi ebben mindnyájan egyetértünk. Nem csak egy sugárutat kívánunk mi: hanem kívánjuk, hogy az egész hazára egész fénysugár özönöíjön. De itt arról van szó, hogy azon 24 milliónyi összeg a törvényhozás által ne csak arra szavaztassák meg, hogy a főváros szépittessék; hanem, hogy az országos szükségességnek elismert dunaszabályozás végrehajtassák. Tehát itt az a kérdés : vajon e két munkálat közt melyiknek költségei szavaztassanak meg, melyik fontosabb 1 Válaszolt e kérdésre tüzetesen t. elvbarátaim néhánya ; de miután szokássá vált az, hogy a mi itt e padokról elmondatik, arra rendesen nem fektetnek súlyt a túlsó oldalról: én szavazatomat azzal fogom támogatni, hogy párhuzamba teszem a két jelentést, mely előttünk fekszik. Itt a központi bizottság jelentése, melyben e sugárútról szóló törvényjavaslat elfogadása javasoltatik. Itt van másrészt a pénzügyi bizottság jelentése, mely a Duna szabályozására vonatkozik, melynek mindjárt 1 - ső pontjai igy szólnak: (Nagy zaj; fölkiáltásolc: eláll/)Tessék meghallgatni, nem Helffy beszél, hanem a pénzügyi bizottság ! (Derültség.) „A Duna folyam budapesti részének szabályozása végtelen fontossággal bíró ügy, mely nemcsak a főváros fölvirágzására, de magára az ország kereskedelmi érdekeire nézve is életkérdést képez." Tehát ki van emelve, hogy ez életkérdés. Nem hiszem, hogy azok között is, kik oly melegen védelmezik ezen sugárutat, találkozzék valaki, a ki ezt szintén életkérdésnek mondja : míg a dunaszabályozás maga a bizottság által el van ismerve életkérdésül. De nem akarom tovább e tárgyat fejtegetni, mert hiszen maga a bizottság elmondja : menynyit igényel a dunaszabályozási munkálat! Azt mondja ugyanis, hogy az átalános szabályozás 8 millióba kerül. (Zaj.) Méltóztassanak erre figyelemmel lenni, itt számok szólanak — azt mondja tehát, erre kell körülbelül 8 millió. De hozzá teszi egyszersmind a bizottság: ezen öszszegben azonban nem foglaltatik azon öszszeg, mely az újpesti kikötő torkolatától a felső uj hídig és az alsó uj hídtól a puskaportorony őrházáig tervezett párhuzam-műveknek magasítására szükséges. Erre megint kell két millió, tehát már van 10 millió. Tovább megy a bizottság és azt mondja: nem foglaltatik azon öszszeg sem, mely a szabályozás határának az uj-pesti sziget felső részéig, illetőleg az óbudai hajógyár hosszában leendő kiterjesztésére és a Margitszigeten fölül a Duna folyam szelvényének a kettős ág méreteihez képesti szabályozására fog igényeltetni. Erre ismét 3 millió szükségeltetik. Tehát már van 13 millió. Azután még következik néhány aprólékos dolog, melyet még egy „körülbelül" végez. Tehát t. ház! mindezekből tisztán látjuk, hogy azon munkálat-