Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-231

231. országos ülés october 22. 1870. 17 T. ház! Ha van sürgős eset, a midőn azonnal kell határozni, ugy hiszem, ez akkor áll, a midőn egy embernek személyes szabadsága forog kérdésben. Én részemről azon nézetben vagyok, hogy az elnök ur kötelessége volna képviselőtársunk szabad lábra való helyezését ki eszközölni addig, mig a ház e részben határoz. Miután ez nem történt, megkívántatik a ház ezen oldaláról, hogy hozassák határozat az iránt, hogy képviselőtársunk minélelőbb szabad lábra helyeztessék. (Helyeslés bal felöl.) Elnök: Én a beadott indítványt hétfőre javasoltam kitüzetni. Ennek ellenében követeltetik, hogy az rögtön tárgyalt \ssék. Méltóztassanak tehát szavazni a felett: vajon most, vagy hétfőn hozassék-e határozat. A kik a képviselő ur azonnali szabad lábra helyezését kívánják, az azonnali tárgyalásra fognak szavazni. A kik pedig ezt nem kívánják, azok arra fognak szavazni, hogy hétfőn tárgyaltassék. (Zaj. Ellenmondás bal felől.) Az indítvány még egyszer fel fog olvastatni. Bujanovics Sándor jegyző (újra felolvassa Irányi indítványát.) Elnök: Az indítványnak két része van. Az egyik az, hogy Miletics elfogatása iránt roszalást mondjon ki a ház, a másik pedig az, hogy addig is míg ezt kimondaná és e felett határozna, a képviselő ur szabad lábra helyezése azonnal kimondassák. Az indítványt tehát két részre^ lehetns osztani. (Helyeslés bal felől.) Ürményi Miksa: Szerintem ezen indítványnak, formailag van ugyan két része, de ezen két rész még is csak egyet jelent, mert az által, hogy a ház Miletits képviselő ur azonnali szabad lábra helyezését elrendeli, aroszalást már kimondja. Aligha lesz tehát szükséges az indítványt két részre osztani és nézetem szerint legegyszerűbb volna a kérdést ugy feltenni: akar-e a ház e felett most határozni, vagy pedig hétfőn. Elnök: A kérdést leszek bátor föltenni? Kiván-e a ház ezen kérdésben ma határozni, vagy hétfőn ? Simonyi Lajos báró : A kérdéshez akarok szólani. Én sokbal czélszerübbnek tartom azt, hogy a kérdés ugy, mint az elnök ur előbb emiitette, két részre osztassák, és először szavazzunk az indítvány első részére és aztán a másodikra. Zsedényi Ede: Itt mindig a házszabályokra történik hivatkozás. Már pedig a szabályok azt mondják, hogy az indítványok felvételéről és a tárgyalás módjáról a ház azonnal, vagy máskor határoz. Engedelmet kérek, itt van az indítvány, a kérdés KÉPV. H. X.iPX.0 18|| X'. tehát csak az, hogy azonnal akar-e a ház a fölött határozni, vagy pedig hétfőn? A ki, arra szavaz, hogy hétfőn határozzunk, az bizonyosan nem akarja azt, hogy a képviselő ur azonnal szabad lábra helyeztessék. Keglevich Béla gr.: Abba mindenki beleegyez, hogy e tárgy most érdemileg ne vétessék elő. A különbség csak az, hogy az egyik rész Miletics képviselő ur azonnali szabad lábra helyezését kívánja, a másik pedig most nem akar ez iránt határozatot hozni. Elnök: A kérdést teszem fel; most kiván-e a ház az indítvány fölött határozni, vagy pedig hétfőn ? Móricz Pál: Másképen méltóztatott már föltenni a kérdést, és mi abban megnyugodtunk. Elnök: Bocsánatot kérek, azt mondottam, hogy az indítványnak két része van. Ez áll, de kérdést erre nem tettem fel. Guthy Benő: Miután a t. ház az iránt már határozott, hogy az indítványt határozathozatalra elfogadja, most már mindegy, akár azonnal, akár hétfőn, akár bármikor veszi tárgyalás alá, mert hiszen az indítvány akkéj) van feltéve, hogy önkényt maga után vonja a szabadonbocsátást. (Zaj.) Patay István: T. ház! Ezen indítványnak két része van. Egyikéről kénytelenek vagyunk ma határozni, mert ha azt kérem, hogy Miletics rögtön bocsáttassák ki, erről holnapután határozni nem lehet. Ez tisztán van mondva. Tessék a kát kérdést föltenni és mi majd meghalljuk. Ghyczy Kálmán: T. ház! E fontos kérdés érdeméhez szintén nem akarok szólni, ámbár, megvallom, nehezemre esik, hogy némelyeket azok közül, melyeket az igazságügyminiszter ur mondott, hallgatással kell mellőznöm. Egyet nem is hallgathatok el. 0 azt monda, hogy a kormány terjesztette ki a delegatiók mintájára az immunitást ezen háznak tagjaira. Tehát mi az immunitást a kormány kegyelmének köszönhetjük ? Én azt tartom, hogy ez a tényállással sem egyez meg; mert bár igaz az, hogy az igazságügyminiszter ur maga kezdeményezte e házban azon határozatokat, a melyek az immunitásról szólnak, és kezdeményezte példájára azon törvénynek, mely a delegatio tagjainak immunitásáról szól, de én ugy tudom, hogy az immunitás érdekében követendő szabályokról a határozatot nem a kormány, hanem az országgyűlés, maga a képviselőház hozta, és más, mint a képviselőház tagjainak immunitásáról határozatot nem is hozhat, mert a mint e jogot más bárkinek adjuk át, e háznak, önállása, függetlensége, souverainitása veszélyeztetve van. (Helyeslés a bal oldalon.) 3