Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-252

268 252. országos ülés deczemher 16. 1870. akadályait a kereskedés központján elhárítja a hajózásnak és a kereskedésnek tágas kikötőket és uj rakpartokat nyit, tekintettel a közraktárakra (doks, entrepots) is:" Hogy a duna szabályozása ily czélból szükséges : azt senki sem vonja kétségbe. — Kimutatják ezt elegendőkép azon tárgyalások, melyek itt a 24 millió kölcsön fölvételekor tartattak. És ha lenne valamely ok, mely igazolná a második pontban tervezett hid építésének elhalasztását, ez az volna, hogy a Duna szabályozása még sürgősebb, mint a hidak építése. De mikor ezen, a közlekedésre annyira szükséges hidak építése is elhalasztathatik, akkor sokkal inkább elhalasztathatik egy sugárút építése, mely nem egyébre való, mint sótálásra, mint azt előttem szólott Irányi képviselő társam igen helyesen, és elég világosan és bőven kifejtette. A §. 4-dik pontjában megszavaztatik, „a fővárosban az ipar- és kereskedés központján, az áruforgalom könnyítése s a máris gyakori közlekedési zavarok elhárítása végett, de közegészségi tekintetből is, kellő szélességű közlekedési fővonalokban mintegy államutaknak a községi utak nagy hálózatában nyitása;" • Nem tudom, hogy ez-e azon sugárút. De ha ez, akkor tekintettel kell annál lenni a közlekedési zavarok elhárítására, melyek tudtommal, ott, a hol a sugárút most terveztetik, soha elő nem fordulnak. Ezen ok tehát nem forgott fön. ,A mi pedig a közegészség! szempontot illeti: erre akkor lett volna tekintet, ha a szabályozás a város legki kottabb részeiben fogna történni, hol a házak egymást érik és hol az utczák igen szűkek. Itt a közegészségi szempont irányadó lehetne. De a hol ezen sugárút terveztetik, ott tudtommal, a város elég tágas és széles és ott a legszebb utczák vannak, ugy hogy ott az utczákat közegészségi szempontból még inkább tágítani, egyátalában szükségesnek nem találom. Több pontja nincs a törvénynek, mert az 5ik pont azt mondja; „s az ezekre szükséges helyszíni és magasságrajzi fölvételek, tervek, kisajátítások és más előmunkálatok költsége." E szerint tehát t. ház, a törvény szava, szelleme és értelme nem jogosítja föl e házat arra, hogy megszavazza a ház ezen nagy összeget, — az összes kölcsön '/

3 -át — oly ezélra, mely a törvényben kifejezett czéloknak, egyátalában meg nem felel. En, t. ház! megvallom, hogy gyakran szomorúan tapasztaltam azt, hogy e házban sokszor oly érdekek tárgyaltatnak, és pártolásra találnak, melyek nem egyenesen az ország érdekei; (Igaz! a szélső bal oldalon.) hanem melyek vagy helyi- vagy személyes érdekek szempontjából hozatnak a ház elé. Soha sem tartottam ily eljárást helyesnek. De most t. ház ! éppen akkor, midőn oly rettenetes példáját láttuk a boulevardok építésében nyilvánult és személyes szempontból kiindult rettenetes gazdálkodásnak Francziaországban, — hogy még most se szűnjék meg ezen szempontokból kiindulni a törvényhozás: ezt valóban, meg nem foghatom. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Ha más szempont nem, legalább a kétes jövő iránti tekintet tartóztasson vissza attól, hogy oly czélokra szavazzunk meg nagy összegeket, melyek nem az ország czóljai, hanem a melyek magán-, és helyi érdekekben találják megoldásukat. Mindezek alapján t. ház! én is az 5-ik osztály külön véleményéhez csatlakozván, a törvényjavaslatot részletes tárgyalás alapjául nem fogadom el. (Zajos helyeslés a szélső bal oldalon.) Gorove István közlekedési miniszter : Ha az előttem szólott t. képviselő ur az e tárgyra vonatkozó jelentéseket és beadványokat nagyobb pontossággal terjesztette volna a t. ház elé, mint tette: akkor felszólalásomnak legalább első része elmaradt volna. Ugyanis: ő nem látta be helyességét azon módnak, melyen ezen törvényjavaslat a ház elé terjesztetett. Méltóztassék a törvényjavaslat alatt levő aláírást elolvasni, és a t. képviselő ur ugy fogja találni , hogy igenis az nemcsak a törvény szellemének de betűjének is megfelel. Ott van ugyanis: „Ezen törvény végrehajtásával a minisztérium bizatik meg," és a törvényjavaslatot bemutatja gr. Andrásy Gyula miniszterelnök. Méltóztassanak magát a törvényjavaslatot elolvasni : és azt fogják találni, hogy tüzetesen meg van határozva, nemcsak a kölcsön czélja, hanem a kölcsön mikénti fölhasználásának módja is. Az egyes §§-okban meg van határozva: mik tartoznak az egyes miniszterek, és különösen mi tartozik a közlekedési miniszter teendői közé ? A közlekedési miniszter teendői közé tartozik, vagy a mennyiben végre van már hajtva, tartozott: először a lánezhid megváltása; ezt a képviselőház már elfogadta ; 2-or a dunaszabályozásának kérdése, mint maga a képviselő ur is megemlítette. A buda-pesti dunapartra vonatkozó előterjesztés megtétetett a minisztérium által, a pénzügyi bizottság tárgyalta azt, annak véleménye a ház elé terjesztetett, és legközelebb a ház is tárgyalni fogja azt. A harmadik, a mint képviselő ur is megemlítette, a fővárosban, mint az ipar és kereskedelem központjában a már is gyakori közlekedési zavarok elhárítása végett egy közlekedési vonal megnyitása. Ne méltóztassék se a képviselőházat, se a közvéleményt tévedésbe hozni. (Zajos helyeslés jobb felől.) Akkor, midőn az 1870-ik évi X. törvényczikk volt tárgyalás alatt, senki előtt sem volt titok. — és titokkal a kormány sem a tör-