Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.
Ülésnapok - 1869-252
252. országos Ülés deczember 16. 1870. 269 vényhozásra, sem a közvéleményre nem fog hatni akarni sóba : — hogy igenis szüksége van a fővárosnak ez útra, melyen zavartalanul történhessék a közlekedés. Az igaz, hogy előhozatott, ugy az előttem szólott képviselő ur által, valamint az ő előtte szólott képviselő ur által is, hogy a most előterjesztett terv talán szépitési és fényűzési tekintetű és igy fölösleges kiadás. Igen jól tudom, hogy mindkét képviselő ur ismeri a külföldi élet mozzanatait. Tudom igen jól, hogy ők nem hagyhatják tekinteten kivül azt, hogy mily hatása van egy főváros fejlődésére, és ennek fejlődése következtében magára az államra nézve az: hogyha a főváros a nemzeti élet azon képét nyújtja, melyet ott mindenki keres. Jól tudják a képviselő urak, hogy midőn költség fordittatik a fővárosra : ez mulhatlanul vissza .hat nemcsak a fővárosnak, hanem az országnak fejlődésére is. Igen szereti az előttem szólott képviselő ur említeni, és erre nagy súlyt fektet, hogy ime Parisban is igen nagy összegek fordíttattak a város szépítésére és hozzáteszi, minő következései voltak ennek! De, ha mi ketten megvitatnék ezen kérdést, előttem talán nem tagadná a t. képviselő ur, hogy mindazon kiadások, melyek e részben Paris városára kiadattak, anyagilag ugy Paris városára, mint egész Francziaországra és a kincstár jövedelmeire számokkal kimutathatólag visszahatottak. (Mozgás a bal oldalon.) De volt egy része a t. képviselő ur előadásának, melyet nem hagyhatok válasz nélkül, s ez az : hogy minő tanúságot kellene Magyarországnak vonni az ilyféle kiadásokból s azokból az eseményekből, melyekre utalt. Engedje meg a t. képviselő ur, hogy ellenzéki szempontbólén válaszolhassak e kérdésre {Halljuk! Halljuk!) Midőn 1840-ben és 1841-ben az hozatott szóba a franezia kamarákban, hogy Paris városát meg kell erősíteni: az ellenzék s különösen azon árnyalatú ellenzék, melyhez t. képviselő ur tartozik, küzdött azon eszme ellen. Minden erő meg volt feszítve, hogy az erődítés eszméje tönkretétessék, hogy hány száz millió ne fordittassék az erődítésekre. S vajon az ellenzéknek adott-e igazat a történet a bekövetkezett és lefolyt események által; vagy pedig azon államférfiaknak, kik az ellenzék daczára, ez erődítéseket megépíttették, (Élénk helyeslés jobb felöl. Nagy zaj balról.) miknek következménye az, hogy Francziaország ma még talán a siker reményével küzd? (Egyes fölhtáltások: Éljen Francziaország !) Kénytelen vagyok még válaszolni az 5-ik osztály előadójának, nem annyira szóbeli előadására, mint arra, a mit az általa szerkesztett külön véleményben találok. Az általa szerkesztett különvélemény természetesen minden okot a legsúlyosabb és legfontosabb alakban igyekszik előtüntetni, és azt mondja, hogy az 1870-iki törvénynek betűje és szelleme nem arra a szándékra látszik utalni, hogy olyféle tervek létesíttessenek, mint a most szóban levő; hanem előadja: mikre, és azután azt mondja, hogy Buda-Pest partjain közraktárakat és indóházakat kellett volna létesíteni s az ország dunáninneni és dunántúli részeit egyenes vasúti összeköttetésbe hozó állóhidat kellett volna Buda és Pest között építeni. Méltóztassék megengedni, a t. képviselő ur, de mindez az 1870-ki törvényben a kölcsön hováforditása tekintetében nem foglaltatik. A buda-pesti körvasuti híd más alapból rendeltetik kiépíttetni; és ezt azon oldalon jobban fogják tudni mint én, mert hiszen az indítvány onnan származott; a kőrhid költségei ugyanis az országos vasúti kölcsönből fedezendők. Másodszor nem foglaltatnak az ezen 24 millióból kiépittendők közé a pesti és budai vasúti indóházak sem; mert azok szintén az országos vasúti kölcsönből fognak építtetni. A közraktárak szintén nem ide tartoznak, hanem oda, hol az van elősorolva, hogy a közmunkatanács a terveket tartozik megvizsgálni, ha ugyanis a városok által ilyen közraktárak létesítése fogna inditványoztatni, a tervek megbirálása a közmunka tanács köréhez tartozik, s ezek csak e tanács beleegyezésével fognak létesíttethetni. A t. képviselő ur azon állítása tehát, hogy a 24 millióból, mi mindent, a mostani tervnél sokkal szükségesebbet, kell létesíteni, azon tévedések közé tartozik , melyet épugy kiigazíthatott volna, mint a házak és a lelkek számára vonatkozó adatokat. Engedje meg a t. ház, hogy előadásomat még egy észrevétellei fejezzem be. (Halljuk!) A kormány kell, hogy kötelességszerüleg megállapítsa a sorozatot azon teendőkre nézve, melyek az 1870. törvény által rá vannak ruházva. Ezek közt múlhatatlanul az első helyet foglalja el a Duna-szabályozás kivitele. A kormány e részben az előterjesztést már megtette, s kérem a t. házat, hogy akkor, midőn ez tárgyalás alá fog vétetni: méltóztassék azt elfogadni. Miként áll tehát a sorozat e tekintetben a teendőkre nézve? Addig, mig a képviselőház a Duna-szabályozás tervét el nem fogadta, nem lehetett az egyik hidra nézve a kormánynak megállapodnia. Kötelességem volt tehát e részben a képviselőház határozatát kikérni, s akkor azzal öszszefüggőleg fog megállapittatni az egyik híd.