Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.
Ülésnapok - 1869-252
252. országos ülés deczember 16. 1870. cjen ezen Andrásy értetik itt — ahoz, hogy a törvényjavaslatot a háznak benyújtsa és aztaláirja. Nekünk van közlekedési és közmunkaminiszterünk, és azt hiszem, hogy, ha közmunkáról van szó : az ide vonatkozó előterjesztéseket a közmunkaminiszternek kellene a ház elé terjesztenie. Nem tudom, vajon a közmunka és közlekedési miniszter ur collegái bizalmát, vagy a ház bizalmát nem birja-e, vagy minő más oka lehet annak, hogy nem a közlekedési és közmunkaminiszter terjesztette elő e közmunkára vonatkozó törvényjavaslatot ? De ha már a miniszterelnök ur terjesztette elő e törvényjavaslatot: megvártam volna, hogy meg fog itt jelenni, és a törvényjavaslatot indokolni és ajánlani fogja a háznak, megismertetvén bennünket azon fontos okokkal, melyek minket akkor, midőn egész Európa a legválságosabb állapotban van, — arra indítanak, hogy első teendőink közé számítsunk egy boulevard építését. Megvallom., szeretném tudni mégis és ismerni a miniszterelnök urnák állását a fővárosi közmunkatanácscsal szemben. Az 1870-iki X-dik törvényczikk a fővárosi közmunkatanács fölállításáról rendelkezik. Ezen közmunkatanács már több hónap óta fönáll, van alelnöke ; de elnöke mindeddig nincs; hanem azt hallottam, és olvastam a hírlapokból, hogy a közmunkatanács üléseiben gyakran vesz részt, és elnököl a miniszterelnök ur. Már, t. ház, én a kormánynak és egy kormányférfinak ilynemű eljárását az alkotmányos formákkal és hivatalos állásával összeférőnek nem tartom. Vagy legyen miniszter, vagy legyen a közmunkatanács elnöke ; (Helyeslés a szélső balon.) de hogy mindkettő legyen, azt egymással összefér őnek átalában nem tartom. Nem tartom pedig összeférhetőnek azért, mert azon esetben a kellő ellenőrködésről szó sem lehet, midőn közvagyon kérdéséről van szó; azonban a miniszterelnök ur itt meg nem jelent, a központi bizottság előadója pedig megelégedett annak kijelentésével, hogy neki mondanivalója nincs, s majd ha a végén lesz valami mondanivalója, azt el fogja mondani, ós igy laconice bemutattatik ezen törvényjavaslat, és ajánltatik a háznak, melyben több mint 8 millió megszavazása kívántatik. Én nem tudom, azt kell-e hinnem, hogy minden szó, mely itt e tárgyban mondatik, csak idővesztegetés l ? (Fölkiáltás jobb felől: ügy van '.) Mert el van határozva az, mint épen most a jobb oldal egyik tagja ki is jelenté, hogy el van határozva, és hiába beszélünk ellene, mert szavazásra kerül a dolog, és a szavazás eredménye bizonyos. Nekem a házszabályok természetesen nem engedik meg, bármily helytelennek tartom ezen megállapodást, azt megakadályozni: meg kell nyugodnom benne.; hanem, ha már szavazni fogunk, a szavazás névszerint fog történni, hogy lássa az országban minden ember, hogy kik azok névszerint, kik az ország vagyonának egy nevezetes részét ily mulatságra, egy sétaút kedvéért megszavazzák. (Helyeslés a szélső balon.) A mi magát a törvényjavaslatot illeti, azt hiszem, hogy mint mindenkor, ugy most is ezen 24 millió forintnak hováforditása a törvény által határoztatik meg; a tőrvény, mely ezen összegekről szól, azon indokokban, melyek ezen költségek fölvételére fölhozatnak, egy szóval sem említi meg a sétautat és a boulevardot. A törvényben egyenesen meg vannak írva a czélok: az első pont azt mondja, hogy a főváros mint az ipar és kereskedelem központja, oly állásra emeltessék, mely számára a szabad közlekedés minden előnyét biztosítsa. Nem oly czélokra fordítandó e kölcsön tehát, a melyek sétautra, hanem a melyek az ipar és kereskedés fejlődésének nélkülözhetetlen föntartására, előmozdítására szükségesek. T. ház ! Kérdem én azt, hogy ezen tervezett sugárút Pest város kereskedése és ipara fejlődésének nélkülözhetlen föltétele-e vagy sem? Azon indokokban, melyek a pénzügyi és központi bizottságok és a miniszter indokulásában elénk terjesztettek, mindaz egy szóval sincs említve és kimutatva. A törvény azt mondja, hogy íölhatalmaztatik a minisztérium., hogy ezen országos czélokból szükséges beruházásokra a kormány sorsolási kölcsönt köthessen. Tehát nem szépítésekre, nem sugárutak csinálására, hanem országos szükségekre,országos hasznos beruházásokra szavaztatik meg a 24 millió. Tudom én azt, hogy vannak a törvénynek egyes pontjai, melyek a főváros szépítéséről rendelkeznek ; de ez azon alapból történendő csak, mely ezen beruházások jövedelmeiből , melyekre első helyen lesz a kölcsön fordítandó, megtakarittatik. A mi a 3. §-t illeti, ez azt részletezi, hová fordíttassák a 24 millió kölcsön, melynek fölvételi módjáról az előbbeni két §. rendelkezik, és igy szól: „a közlekedés könnyítése végett az ország két részét egybekötő lánczhid megváltása." Ez megtörtént és helyesen történt, mert első helyen van fölemlítve. A §. második és harmadik pontja jjedig azt mondja : „a forgalomnak és közlekedésnek, épen a kereskedés központján főnakadása ellen, biztosítás végett, egy, vagy szükség esetében két uj állóhid építése." c) a Dunafolyamnak a főváros határai között oly módon szabályozása, mely a midőn a fővárost az árvíz ellen biztosítja s a hajózás 34*
