Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-251

851* országos ülés 1870. deczember 14-dikén Somssich Pál elnöklete alatt. Tárgyai: Kérvények bemutatása. Gúthy Benő a, magyarországi és erdélyi földadó külömbözése t iránt-, Papp Lajos az ó-orsovai Dunapartnak a közös hadügyéi- által a cs. kir. gőzhajótársaságnak átadása irán inter­pellálják a kormányt. A pénzügyi bizottság jelentést tesz a buda-pesti Dunarész szabályozása iránti íörvenyjavas latról és beadja egynttal Wahrmann Mór erre vonatkozó külön véleményét. A központi bizottság beadja jelentését a Pest város északkeleti részében nyitandó sugárút költségeire vonatkozó törvényjavaslat iránt, melyhez Horn Ede külön véleményt ad be. A kormány az Eperjes-tarnovi vasút kiépítése iránt törvényjavaslatot ad be, mely a pénz­ügyi bizottsághoz utasittatik. A kormány részéről jelen vannak: Andrásy Gyula gr., Morvát Boldizsár, Gorove István. Az ülés kezdődik d. u. 1 órakor. Elnök : Méltóztassanak a múlt ülés jegyző­könyvét meghallgatni. Majláth István jegyző (olvassa a dec. 13-án tartott ülés jegyzőkönyvéit) Elnök : Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesítve van. Gonda László " T. ház! Van szerencsém benyújtani Békés város közönségének tiszteletteljes folyamodványát, melyben az iránt esedezik, mi­szerint a Békesmegye számára eddigelé tervezett egyetlen egy törvényszék Békes-Csabára volna átteendő. Ez alkalommal bátorkodom kérni a t. képviselő házat: méltóztassék ezen kérvényt a kérvényi bizottsághoz átteni, azon utasítással, hogy akkor, midőn a 25-ös bizottság munkálata a házhoz fog kerülni, a kérvényi bizottság minden ily tár­gyú kérvényről jelentést nyújtson be. Vidats János: T. képviselőház ! Van szerencsén Goór Péter városi tisztviselő és 1848—49­iki honvéd kérvényét a t. ház asztalára letenni. Folyamodó 184%-ben hazánk önállósági és függetlenségi közdelmének alkalmával szemevi­lágától megfosztatott. Ily állapotban kérelemmel fordul a t. házhoz: méltóztassék neki nyugdijt rendelni. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen kérvényt a kérvényi bizottsághoz utasítani, szabályszerű tár­gyalás végett. Elnök : Á kérvényi bizottsághoz fog át­tétetni. Guthy Benő: T. képviselőház! Bátorko­dom a t. pénzügyminiszter úrhoz egy interpellatiót intézni. (Halljuk /) Az 1850. évi 14-ik kormánylap szabályai szerint a földadó előbb Magyarországra, később Erdélyre és az úgynevezett partiumra, Közép­Szolnok, Kraszna, Zarándmegyék és Kővár vi­déke számára behozatván, az állami adó, az egyes művelési ágak szerint, földtermési táblázatok alap­ján számíttatott ki. Az akként kiszámított catastralis holdankinti tiszta jövedelem után a földadó Magyarországra nézve, az akkori időben 16%-re, Erdélyben és a hozzákapcsolt részekre nézve 10°/o-ban állapíttatott meg. Ezen eltérési különbség a százalékokra nézve már akkor is azzal volt indokolva, hogy Er­délynek és az ahhoz tartozó részeknek tiszta jö­vedelme sokkal magasabban van fölvéve, mint Magyarországon az egyes művelési ágakhoz vi­szonyítva kiszámítva volt; és ezzel volt indokolva, hogy az Erdélyre és az ahhoz tartozó részekre ekként kivetett 10% épen a Magyarországon al­kalmazott 16%-nak igazságos aránya. Ámbár az 1868: XIX t. ez. értelmében az ak­kori körülmények miatt az államadó Magyarországra

Next

/
Thumbnails
Contents