Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.
Ülésnapok - 1869-251
251. országos ülés deczember 14. 1870. 9gg nézve 16°/ 0-ról 20%-ra és a pótlékkal együtt 29°/ 0-ra emeltetett, ezzel ellentétben Erdélyben a 10% 13%-ra illetőleg a 9. százalék pótlékkal együtt 22-re lett fölemelve. Mindezek mellett a szerencsétlen partium, mely akkor Magyarországhoz lett csatolva, nem méltattatott azon igazságos arányra, —mint többi erdélyi társai — a mennyiben reá nem akként vettetett ki az adó, mint többi társaira; hanem a Magyarországra alkalmazott 29%-kal szemközt 7%-tel magasabban terheltetett, mint többi társai. És ezen 7%-nyi túlterheltetést kénytelenek még most is fizetni, a nélkül, hogy ez akár az igazság, akár a törvény, akár a viszonyos aránynak megfelelne. És ezen elviselhetlen túlterheltetésnek oka az, hogy az adóhátralékok most is végtelenek, és hogy az adóexecutiók naponkint nőnek. Miután én tehát azt hiszem, és egyátalán nem is merek mást hinni, mint azt — hogy a pénzügyminiszternek önmagának is érdekében áll ezen elviselhetlen terheken segíteni: bátor vagyok hozzá a következő interpellatiót intézni. (Olvassa az interpellatiót.) „Interpellatio a m. k. pénzügyminiszter úrhoz. 1. Van-e tudomása arról, hogy a földadó ideiglenes behozatala alkalmával, az egyes művelési ágak szerint, catastralis holdankint fölvett tiszta jövedelmek után megállapított állami adók, az adóztatási igazságosság, és viszonylagosság tekintetéből, Magyarországra 16 százalékban, Erdélyre, s a hozzá tartozott partiumra nézve tiz százalékban azért állapíttattak meg ekként: mert az eltérő tiszta jövedelmi fölvételek igy hozattak egymással helyes arányba? 2. Van-e tudomása arról, hogy az 1868, évi XXV. t. ez. értelmében, midőn az akkori viszonyok miatt az állami adó Magyarországra nézve 16 százalékról 20 százalékra, Erdélyre nézve pedig 10 százalékról 13 százalékra, illetőleg a 9 százalék pótlékkal együtt Magyarországra 29 százalékra, Erdélyre nézve pedig 22 százalékra lett emelve: a partium, vagy is Középszolnok, Kraszna, Zaránd és Kővárvidékre a 2 2 százalék helyett 2 9 százalék lett kivetve, s ekként azon 22 százalék helyett, mely egyenlő arányú a Magyarországra alkalmazott 29 százalékkal, ily módon 7 százalékkal lett túlterhelve? 3. Es ha van erről tudomása, szándékozik-e ezen egy külön törvényjavaslattal, segíteni ? ha pedig nincs tudomása: kíván-e a fölött meggyőződóst szerezni, s azonnali teljes meggyőződése után, ezen visszaélést és elviselhetlen túlterheltetetést a jövő évi adókivetésnél megszüntetni ? Elnök: Közöltetni fog a pénzügyminiszter úrral. Papp Lajos : Bátor vagyok a t. közlekedésügyi miniszter úrhoz egy interpellatiót intézni. Egész megbízható oldalról úgy lettem értesülve, hogy tegnapelőtt, folyó hó 12-én, O-Orsován a közös hadügyminiszter ur az egész dunapartot, mely kikötőre alkalmas, az első császári kjr. szabadalmazott dunagőzhajózási társulatnak szerződésileg átadta. Én e kérdésnek közjogi oldalától eltekintve, egyedül csak a szabad hajózás, a szabad verseny szempontjából vagyok bátor kiemelni, hogy hazánkra nézve mindkét szempontból igen káros, ha ezen szerződés fönmarad; azért, a mennyire lehet, a szabad hajózás, a szabad concurrentia akadályoztatását elhárítandó, a következő interpellatiót vagyok bátor intézni: „Interpellatio a t. közlekedési miniszter úrhoz. 1. Van-e tudomása arról, hogy a közös hadügyminiszter ur 0-Orsován az egész dunapartot, mely kikötővé alkalmas, f. hó 12-én kizárólag a cs. kir. dunagőzhajózási társaságnak szerződésileg átadta? 2. Ha igen, mit szándékozik tenni a Dunának szabad hajózhatása, és más hajózási társulatok jogos igényeinek megvédésére ?" Elnök: Közöltetni fog a közlekedésügyi miniszetr úrral. Széll Kálmán pénzügyi bizottsági előadó: Van szerencsém az állandó pénzügyi bizottság jelentését azon előterjesztés tárgyában • a ház asztalára letenni, melyet a közmunka- és közlekedési miniszter ur a buda-pesti dunarész szabályozása tárgyában a ház elé terjesztett. Méltóztatnak parancsolni, hogy fölolvassam? (F'ólolvasottnalc veszszük !) Egyúttal Wahrmann bizottsági tag külön véleményét nyújtván be a bizottságnak, e külön véleményt is a jelentés mellékletéül a ház asztalára hasonlag leteszem. Ghyczy Kálmán: Nekem a ház t. elnökéhez van egy kérésem. {Halljuk!) A dunaszabályozás a legfontosabb tárgyak egyike, és összeköttetésben van mindazon tárgyakkal, melyeknek költségei ugyanazon egy forrásból — a fővárosi kölcsönből — fedezendők. En óhajtanám, részemről, hogy e jelentésről, mely a pénzügyi bizottság részéről íme beadatott, a képviselőház minél előbb tudomást szerezhessen.; és ennélfogva azon kéréssel járulok a ház t. elnökéhez, hogy méltóztassék e j elentést azonnal kinyomatni, hogy még a holnapi napon a t. ház tagjai közt kiosztathassék. (Helyeslés.) Elnök: A jelentés terjedelmes ; én megteszek mindent, hogy holnapig elkészüljön. Van azonban még számos egyéb tárgy, a melynek holnapra szintén el kell készülni, és igy bizton nem állapíthatom meg, hogy az holnap elkészül-e ; mihelyt azonban készen lesz, azonnal kiosztatom. A központi bizottságnak van még egy jelentése. Szilágyi Virgil központi bizottsági előadó: Van szerencsém a központi bizott33*
