Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.
Ülésnapok - 1869-248
250 248. országos Diés deczembcr 10. 1870. a miniszter ur, — és igen helyesen válaszolta azt — hogy azért nem felelt Majoros t. képviselőtársam interpellatiójára mindeddig, mert először adatokat kivánt magának szerezni a dolog mibenállásáról. Ha a mi interpellationális szokásaink nem volnának azok, melyek mostan, sokkal jobbnak tartanám én is azt, hogy mielőtt valaki interpellatiót ad be, jelentené előbb a miniszternek, „hogy én a miniszter urat interpellálni íogom e tárgyban, kérem, mondja meg, mikor lesz körülbelöl képes arra válaszolni?" De, hogy a Magyarország területén levő bármely pénzügyi hivataltól 20 nap alatt nem lett volna képes fölvilágosítást kapni a miniszter ur, azt egyátalában nem értem: mert, hogy fölvilágosítást kért és azt bevárta, mielőtt az interpellatióra felelt, azt tökéletesen helyesen cselekedte; de az már megfoghatatlan hanyagságot tanúsít az illető pénzügyi hivatalnok részéről, hogy 20 nap alatt nem adott fölvilágosítást, holott Szegedről, ha egy nap alatt nem, két nap alatt mindenesetre ide hozta volna a posta. T. ház ! azok után a mik itt ma és tegnap már elmondattak, azt hiszem, hogy a t. háznak nem lehet ezen intézkedést helybenhagynia, elfogadnia és szentesítenie anélkül, hogy magának kellő tájékozást és minden tekintetben tudomást szerezne. Ha a miniszternek vannak oly adatai, melyek ezen általa kért változtatásnak szükségességét csakugyan kimutatják : legyen oly szives azokat a képviselőházzal közölni. Ha meggyőződtünk arról, hogy az általa tervezett módosítás csakugyan jobb lesz; hogy egy részről biztosítja az adóbehajtást, és más részről az adózó népet biztosítja arról, hogy rajta több méltatlanság elkövettetni nem fog, mint amennyi az adóbehajtás czéljára elég: én megszavazom a törvényjavaslatot; de csak körülbelül levő Ígéretre egyátalában nem vagyok hajlandó oly rendszabályt megszavazni, melyet én a szükségnél súlyosabbnak és az • osztóigazsággal meg nem egyeztethetőnek tartok. En, t. ház, azt hiszem, hogy hivatkozva a házszabályok 109-ik §-ára, legjobban cselekednék a ház, ha ezen törvényjavaslatot visszautasítaná az osztályokhoz, azon utasítással, hogy ha a miniszter ur a kellő fölvilágositásokat megadta, ismét a t. ház elé hozasaék tárgyalás alá. Ha a t. ház ezt elfogadja, akkor, ugy hiszem, correcten fog eljárni; ha ellenben nem fogadja el a t. ház: azon kénytelenségben leszek, hogy ezen törvényjavaslatot, ugy amint van, el nem fogadhatom, hanem Győrffy Gyula t. képviselőtársam módositványára szavazok. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: Az adótörvények mindenkit egyenlően érintvén, természetesnek fogja a t. ház találni, hogyha a hallottakat, különösen azokat, melyekre nézve a tényállást kell helyreigazítani, hallgatással nem mellőzöm. Itt ismét ezen helyzetben vagyok. A t. képviselő ur súlyt fektet a központi előadó azon kifejezésére, hogy én a központi bizottságban elmondtam volna, hogy körülbelöl mennyibe került eddig az adóvégrehajtás és ezért kérek jövőre is ennyit; és megjegyzi, hogy „körülbelöl" alapján törvényt hozni nem lehet. Igazsága van. De méltóztatott volna ne annyira az előadó ur előterjesztésére, hanem inkább arra reflektálni, a mit maga hallott! Mit mondtam én? Azt mondtam, hogy az adóbehajtás került eddig ennyibe és ennyibe; az átalány összeg, melyet most kérek, az eddigi költséghez legközelebb áll. Ha tehát képviselő urnák csak az az aggálya, hogy ez nincs igazolva, és csak ezért akarja a törvényjavaslatot az osztályokhoz utasitni: ezt én egyátalában feleslegesnek tartom ; miután egy számtétel elegendő, hogy ez aggályát megszüntessem. Az adóbehajtás a múlt évben, az adó-közegektől beérkezett kimutatások évi atlagát véve, forintonkint egyre-másra 3 o0 /ioo °/ 0-ba került; miután pedig — amint ismételve hangsúlyoztam, a pausalis végrehajtási költséggel azt czélozom. hogy a nagy adóhátralékok megszűnjenek, és előre is látható, hogy ezek, részben, végrehajtási költség nélkül fognak befolyni, nem mentem messzire, ha a végrehajtási költségátlagot forintonkint 45/100 krajczárral fölemeltem : mert végre is — a mennyire emberi felelősség mehet, — a miniszternek felelnie kell azért, hogy az általa javasolt intézkedés czéljának meg fog felelni; arról pedig én — s velem most már a t. képviselők is meglehetnek győződve, hogy a nagj^obb hátralékok egy részének eleste után. a behajtási költségátlag forintonkint valamivel emelkedni fog. Ezért javasoltam — ismétlem — 45 A 0 o krajczárral nagyobb átlagot. így állván a dolog, és itt levén a hivatalos akta, nem szükség, hogy a t. képviselő ur az osztályokban hallgassa meg felvilágosításomat; elmondtam azt itt a ház előtt. Azt mondja továbbá a képviselő ur, hogy már gyakran tétettek interpeilatiók az iránt, hogy két, illetőleg négy krajezár szedetik az árverésnél és végrehajtásnál az adózók hátrányára, és hogy ez tény. En egy ilyen interpellatiót sem hallottam és nem is hiszem, hogy ez tény volna; valamint nem mondtam, hogy panaszok nem emeltettek, hogy nagyobb összegek szedetnek, mert hiszen Majoros hat krajezár, és ha jól emlékszem — Jankovics tavaly talán hét kr. végrehajtási költség iránt intézett interpellatiót e házban. Arra a miniszter nem mondhatott
