Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-231

231. Országos ülés october 22. 1870. J5 Ha a kormánynak hatalmában áll megkegyelmezni, a képviselőháznak hatalmában áll sérthetlenségét föntartani s immunitás! jogával élük Én tehát pártolom azon nézetet, miszerint engedély nélkül nem lehet valamely képviselőn szabott büntetést végrehajtani, s indítványozom részemről, hogy a tisztelt ház méltóztassék kijelenteni, hogy az által, hogy Miletics a képviselőház engedélye nélkül börtönbe hurezoltatott, a képviselőház méltósága megsértetett, s ezért elégtételt kivan, mely abban áll, hogy Miletics, mig ezen ügy véglegesen nem lesz eldöntve, szabadlábra bocsáttassák. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Deák Peremez: Tisztelt ház! A ház elnökének jelentése folytán, Irányi képviselő ur indítványt tett. A házszabályok szerint az indítványt írásban kell beadni s csak azután lehet felette határozni. Tartsuk meg itt is a házszabályokat, és ne folytassuk e kérdésnek érdemleges vitatását. Majd ha az ki lesz tűzve napirendre, a ház ki fogja mondani, akarja-e tárgyalni, s mit kivan ez ügyben tétetni. A házszabályokra hivatkozva, kérem a tisztelt házat, hogy ezen indítványt napirendre tűzze. (Jobb felől helyeslés.) Elnök: Megnyugszik beimé a t. ház? (Helyeslés.) Szontagh Pál (csanádi.)'. Én azt tartom, hogy érdemileg ily fontos tárgyban csak per tangentem határozni, a dolog természeténél és mély fontosságánál fogva, nem lehet. Miután indítvány oztatott már, hogy napirendre tűzessék ki, én ezt egyedül azzal kívánom megtoldani, hogy a tárgyalás napja most tűzessék ki. (Bal felől helyeslés.) Simonyi Ernő: Tisztelt ház! Magam is egyetértek azon inditványnyal, hogy napirendre tűzessék a beadandó határozati javaslat, vagy indítvány és tárgyalás alá vétessék valamely napon, melyet most is kijelölhetünk; de mindamellett fönmarad egy körülmény, mely a legfontosabb: az, hogy a képviselőháznak egyik tagja szabadságától meg van fosztva a nélkül, hogy a képviselőház engedélyét adta volna hozzá. Mikor a képviselőház nem ülésez, akkor nálunk, a folytonos szokás szerint, a képviselők immunitása felett a ház elnöke őrködik. Méltóztatnak jól emlékezni arra, hogy 1866dik évben, vagy talán a ö'í-ik év elején — bizonyosan nem tudom — e háznak két tagja katonai hatóság által elfogatott. A ház akkori elnöke rögtön lépéseket tett és szabadságukat kieszközölte, mert nem lehet, hogy a képviselők elfogassanak a képviselőház engedelme és hozzájárulása nélkül. Én, tisztelt ház, a dolog lényeges vitatkozásába bocsátkozni nem akarok most, csak annak megemlítésére szorítkozom, a mi a háznak folyton gyakorlott gyakorlata volt. Azon ezáfolat, melyet az igazságügyminiszter ur is előadott néhai Böszörményi és Román képviselők eseteire vonatkozólag, egyátalában nem a most követett eljárás mellett, hanem egyenesen ellene szól: mind az egyik, mind a másik esetben a képviselőház szavazással és pedig mind a két esetben névszerinti szavazással határozott a felett, vajon megengedi-e az elfogatási, vagy nem. (Horvát Boldizsár közbeszól: Nem ád!) Méltóztassék megnézni a jegyzőkönyvet, Román kiadatásánál talán 20 szavazat különbségvolt. Az eddig követett eljárás szerint Magyarországban képviselőt szabadságától megfosztani nem volt szabad. Én tehát kívánom, hogy napirendre tűzessék az indítvány, és addig is intézkedjék az elnök ur, hogy képviselőtársunk szabadon bocsáttassák. (Bal felől helyeslés.) Csernátony Lajos: T. ház! Én is megnyugszoni azon indítványban, hogy e tárgy napirendre tűzessék ki, de addig magam is óhajtanám a képviselőház tekintélyének és hatalmának biztosítása tekintetéből, hogy rendelje el az elnök ur a szabadon bocsátást addig, mig tudomásul vétetik a ház által az ítélet, melyet én tudomásul nem venni nem akarok, mert én mindig kész vagyok tudomásul venni bírói ítéletet, csak jelentessék be. és ne a képviselőház engedelme nélkül hajtassák végre az Ítélet, mely egy képviselő bezáratására vonatkozik. Mert bocsánatot kérek, én az igazságügyminiszter urnák azon nyilatkozatát, melylyel az országgyűlés tagjainak biztonsága iránt megnyugtatni akar, nem acceptálom. Nekünk nem gratia kell a kormánytól, hanem kell az, hogy az ország háza maga gondoskodjék arról, hogy tagjait senki se merje bántani. (Helyeslés bal felől.) Eddig azt hittük, hogy a kormány függ az országgyűléstől, de ugy látszik, hogy az országgyűlés függ a kormánytól. (Tetszés a bal oldalon.) De én részemről ezen theoriát nem acceptálom. A miniszter ur másik nyilatkozatát sem tehetem magamévá, hogy a ház csak egyszer adhat felhatalmazást a képviselő letartóztatására ; ámbár utóvégre ezt is elfogadom: mert midőn a mentelmi bizottság jelentését beterjeszti, a ház nem arra ad felhatalmazást, hogy a képviselő letartóztattassék, hanem arra, hogy perbe fogathassák; ilyenkor pedig, midőn ki van mondva az Ítélet, hogy a képviselőt le kell tartóztatni, akkor csak egyszer van joga a képvi-