Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-248

248. országos ülés dcczember 10. 1870. 241 határozati javaslatot pedig jövendő intézkedések szempontjából. (Helyeslés bal felől.) Majláth István jegyző (újra fölolvassa Tisza Kálmán módositványát.) Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: A mi a módositványt illeti, én azt gondolom, hogy mikor proprio motu hoztam javaslatba azt, hogy az adó behajtásának munkája a városi törvényhatóságokra bízathassák: ez által annak adtam jelét, hogy ok nélkül nem szándékozom tőlük azt visszavenni, mert ha kezemben akartam vala tartani, akkor nem hoztam volna javaslatba azt, hogy kezemből kiadhassam. Ez nemcsak személyes irányom, hanem minden miniszter ezen helyzetben lesz, mert a hol közbenjárása, közegeinek alkalmazása és fáradozása nélkül elérhető a czél; a dolog természeténél fogva, mindenütt sokkal inkább üdvözölni fogja az eredményit: ha azért nem neki kellene fáradni a s i>em kell magára vagy közegeire vonni az adóbehajtás ódiumát, a mi nélkül az nem jár. Nem gondoltam, hogy e tekintetben biztosítékra volna szükség, mert ezt a dolog természete reánk nézve kívánatossá teszi és ez az ö érdekükben is van. így az érdeítek találkoznak és én azt gondoltam, hogy az érdekek találkozásában megvan a biztosíték. A képviselő ur ugy látszik ellenkezőleg gondolkozik s azért hozott javaslatba némi biztosítékot. Én, meg kell vallanom, nem tehetek róla; de sem egyiket, sem másikat az általa ajánlottak közül teljesen biztosnak nem tartom. Azt mondja ugyanis a képviselő ur, hogy ha megvolna az a szándék, hogy ez oknélkül is visszavétessék a pénzügyi közegek részére, a törvényhatóságok kezéből : ezzel vissza lehetne élni; azt monda továbbá, hogy csak azon esetben lehessen visszavenni, ha az előbbi évnél nagyobb hátralék támadt. Ha a pénzügyminiszter megvárja azon időt : ezen eset mindenütt be fog következni; mert mindenütt vannak eonjuneturák, melyek miatt nem lehet az adót behajtani ugy, mint az előbbi években. Előfordul szárazság, kedvezőtlen időjárás valamely megyében, ugy, hogy sem a pénzügyi közegek, sem a törvényhatóságok nem fogják behajthatni az adót, és ily alkalommal a pénzügyminiszter viszszaveheti e jogot mindenik törvényhatóságtól egymásután. Tehát nem eléggé hatályos a biztosíték. A képviselő ur azt monda továbbá, hogy „ha hűtelen kezelés folytán támad alapos gyanúja." Nem a hűtlen kezelés szokott bajokat okozni, hanem a hanyag kezelés. Hűtlen kezelés ez országban nem merül föl, legfeljebb kettő-három egy évben; de hanyag, — fájdalom — igen sok, ugy a pénzügyi hatóságok részéről, mint — fájdalom — a törvényhatóságiaknál még inkább, eventualiter talán még többször : mert köztük KÉPV. H. 18°f NAPLÓ. XI. laknak rokonaik, véreik azoknak, kiktől az adót be kell hajtaniok, tehát könnyen megérthetni, ha akkora buzgalmat ki nem fejtenek. Azt hiszem, meg lehetne tehát nyugodni azon biztosítékban, melyet ez érdekek találkozása nyújt, minek eredménye maga az általam tett kezdeményezés is; de ha ebben nem akarnának a t. képviselő urak megnyugodni, akkor a hűtelen mellé a hanyagot kérem fölvétetni, a mivel aztán megtudaánk élni, habár a módositvány, mint mondám, nem biztosit semmit. A mi a határozati javaslatot illeti, arra nézve meg van a t. képviselő urnák azon joga, hogy kinyomatni kívánja, én elég fontosnak tartom arra, hogy e pillanatban ne szóljak hozzá semmit. Előbb meg kell gondolnom a dolgot. Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság véleményét, vagy nem ? A kik elfogadják méltóztassanak fölállani. [Megtörténik.) Tehát a többség elfogadja. A határozati javaslat ki fog nyomatni, kiosztatni, és a t. képviselő urak elhatárásához képest, napirendre fog tűzetni. Majláth István jegyző (olvassa a 3-ik szakaszt.) Mihályi Péter előadó: T. ház! Az imént fölolvasott 3-ik szakasza e törvényjavaslatnak az 1868-iki XXI-ik törvényezikk 53. és 67. szakaszainak intézkedéseit eltörölvén, azoknak helyébe újakat állit. A törvényjavaslat szövege és a törvényezikk rendelkezése közt az a különbség, hogy a törvényezikk az adóvégrehajtási költségeket, az illető hátralékosok adóinak arányában rendeli kivettetni. A törvényjavaslat módosítása pedig czélozza, miszerint az adóvégrehajtási költségek, amint a végrehajtás első fokát. i. a zálogolás és lefoglalás megtörtént — egy forint után 2 krban, ha pedig a 2-ik fok, t. i. az árverelés is foganatosíttatott: 4 krban állapíttassanak meg. Mielőtt az ember megbírálhatná a törvényjavaslatban ajánlott módosítást: mindenesetre szükséges azt tudni, miszerint a pénzügyminisztert, — mint ezt ő a központi bizottságban szóval előadta — a módosítás beadására azon körülmény bátorította föl , miszerint az illető pénzügyi igazgatóságoktól kimutatásokat kért be s ezekből kiderült, hogy az adóvégrehajtási költségek ugy ott, hol az első, t. i. a zálogolás és foglalás, valamint ott, hol a 2-ik t. i. az árverelés foganatosíttatott, körülbelől a végrehajtás által beszedett adóhátralék 2, illetőleg 4%-át tették. Ezen kimutatás és kiszámítás alapján hozta ezt indítványba. Tehette azt másrészről azért is, mert kétségen kivül van, hogy az adóhátralékosnak is érdekében fekszik, hogy részére az adóvégre31