Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-248

248. országos ülés dcczember 10. 1870. 241 határozati javaslatot pedig jövendő intézkedések szempontjából. (Helyeslés bal felől.) Majláth István jegyző (újra föl­olvassa Tisza Kálmán módositványát.) Kerkapoly Károly pénzügymi­niszter: A mi a módositványt illeti, én azt gondolom, hogy mikor proprio motu hoztam ja­vaslatba azt, hogy az adó behajtásának munkája a városi törvényhatóságokra bízathassák: ez által annak adtam jelét, hogy ok nélkül nem szán­dékozom tőlük azt visszavenni, mert ha kezemben akartam vala tartani, akkor nem hoztam volna javaslatba azt, hogy kezemből kiadhassam. Ez nemcsak személyes irányom, hanem minden miniszter ezen helyzetben lesz, mert a hol közbenjárása, közegeinek alkalmazása és fáradozása nélkül elérhető a czél; a dolog ter­mészeténél fogva, mindenütt sokkal inkább üdvö­zölni fogja az eredményit: ha azért nem neki kel­lene fáradni a s i>em kell magára vagy közege­ire vonni az adóbehajtás ódiumát, a mi nélkül az nem jár. Nem gondoltam, hogy e tekintetben biztosítékra volna szükség, mert ezt a dolog ter­mészete reánk nézve kívánatossá teszi és ez az ö érdekükben is van. így az érdeítek találkoznak és én azt gondoltam, hogy az érdekek találkozá­sában megvan a biztosíték. A képviselő ur ugy látszik ellenkezőleg gondolkozik s azért hozott javaslatba némi biztosítékot. Én, meg kell vallanom, nem tehetek róla; de sem egyiket, sem másikat az általa ajánlottak közül teljesen biztosnak nem tartom. Azt mondja ugyanis a képviselő ur, hogy ha megvolna az a szándék, hogy ez oknélkül is visszavétessék a pénzügyi közegek részére, a törvényhatóságok ke­zéből : ezzel vissza lehetne élni; azt monda to­vábbá, hogy csak azon esetben lehessen visszavenni, ha az előbbi évnél nagyobb hátralék támadt. Ha a pénzügyminiszter megvárja azon időt : ezen eset mindenütt be fog következni; mert mindenütt vannak eonjuneturák, melyek miatt nem lehet az adót behajtani ugy, mint az előbbi években. Elő­fordul szárazság, kedvezőtlen időjárás valamely me­gyében, ugy, hogy sem a pénzügyi közegek, sem a törvényhatóságok nem fogják behajthatni az adót, és ily alkalommal a pénzügyminiszter visz­szaveheti e jogot mindenik törvényhatóságtól egy­másután. Tehát nem eléggé hatályos a biztosí­ték. A képviselő ur azt monda továbbá, hogy „ha hűtelen kezelés folytán támad alapos gya­núja." Nem a hűtlen kezelés szokott bajokat okozni, hanem a hanyag kezelés. Hűtlen kezelés ez országban nem merül föl, legfeljebb kettő-há­rom egy évben; de hanyag, — fájdalom — igen sok, ugy a pénzügyi hatóságok részéről, mint — fájdalom — a törvényhatóságiaknál még inkább, eventualiter talán még többször : mert köztük KÉPV. H. 18°f NAPLÓ. XI. laknak rokonaik, véreik azoknak, kiktől az adót be kell hajtaniok, tehát könnyen megérthetni, ha akkora buzgalmat ki nem fejtenek. Azt hiszem, meg lehetne tehát nyugodni azon biztosítékban, me­lyet ez érdekek találkozása nyújt, minek ered­ménye maga az általam tett kezdeményezés is; de ha ebben nem akarnának a t. képviselő urak megnyugodni, akkor a hűtelen mellé a hanyagot kérem fölvétetni, a mivel aztán megtudaánk élni, habár a módositvány, mint mondám, nem biztosit semmit. A mi a határozati javaslatot illeti, arra nézve meg van a t. képviselő urnák azon joga, hogy kinyomatni kívánja, én elég fontosnak tar­tom arra, hogy e pillanatban ne szóljak hozzá semmit. Előbb meg kell gondolnom a dolgot. Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság véleményét, vagy nem ? A kik elfogadják méltóztassanak fölállani. [Megtörténik.) Tehát a többség elfogadja. A határozati javaslat ki fog nyomatni, ki­osztatni, és a t. képviselő urak elhatárásához képest, napirendre fog tűzetni. Majláth István jegyző (olvassa a 3-ik szakaszt.) Mihályi Péter előadó: T. ház! Az imént fölolvasott 3-ik szakasza e törvényjavas­latnak az 1868-iki XXI-ik törvényezikk 53. és 67. szakaszainak intézkedéseit eltörölvén, azoknak helyébe újakat állit. A törvényjavaslat szövege és a törvényezikk rendelkezése közt az a különb­ség, hogy a törvényezikk az adóvégrehajtási költ­ségeket, az illető hátralékosok adóinak arányá­ban rendeli kivettetni. A törvényjavaslat módo­sítása pedig czélozza, miszerint az adóvégrehaj­tási költségek, amint a végrehajtás első fokát. i. a zálogolás és lefoglalás megtörtént — egy fo­rint után 2 krban, ha pedig a 2-ik fok, t. i. az árverelés is foganatosíttatott: 4 krban állapíttas­sanak meg. Mielőtt az ember megbírálhatná a törvény­javaslatban ajánlott módosítást: mindenesetre szükséges azt tudni, miszerint a pénzügyminisz­tert, — mint ezt ő a központi bizottságban szóval előadta — a módosítás beadására azon körülmény bátorította föl , miszerint az illető pénzügyi igazgatóságoktól kimutatásokat kért be s ezekből kiderült, hogy az adóvégrehajtási költségek ugy ott, hol az első, t. i. a zálogolás és fogla­lás, valamint ott, hol a 2-ik t. i. az árve­relés foganatosíttatott, körülbelől a végrehajtás által beszedett adóhátralék 2, illetőleg 4%-át tették. Ezen kimutatás és kiszámítás alapján hozta ezt indítványba. Tehette azt másrészről azért is, mert kétségen kivül van, hogy az adóhátralékosnak is érdekében fekszik, hogy részére az adóvégre­31

Next

/
Thumbnails
Contents