Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.
Ülésnapok - 1869-248
248. országos ülés deczrmber !0. 1870. 237 ez a szegényebb adózókra kedvezőtlenebb, mint a gazdagokra. Csak egy körülményt akarok még fölemlíteni és ez az, hogy az egész XXI. törvény nemcsak bizonyos durvaság által jeleztetik, hanem még egy másik rósz oldala a bankféle szellem, mely benne uralkodik. Meglehet, hogy csalódásban vagyok; de azt hiszem, a késedelmi és előlegezési kamatot, melyeket ezen törvény megállapít, más országokban nem ismerik, legalább nem átaiánosságban; ama bankféle szellem, mely egy álladalomhoz nem méltó, abban áll, hogy kijelentetik, ha én nem fizetem adómat a kellő időben, akkor 6°| 0-ot kell fizetnem az államnak ; de ha én előre megfizetem adómat, az állam esak 4°| 0-ot fizet épen ugy, mint a bank, mely több °j 0-ot vesz, mint fizet. Ez az államhoz nem való és nem méltó. (Helyeslés bal felől) Hozzá kell még azt tennem, hogy átalában a késedelmi kamatokat sem lehet igazolni. Mi iehet ennek a haszna ? Az adó-nemfizetés csak két okból eredhet: vagy az adózó szegény, tehetetlen, nem fizetheti adóját, vagy számításból nem fizeti, mert pénzét jobban elhelyezheti máshol. Ha ez hátrányos a szegény emberre és nem fizet: akkor egyrészt a késedelmi kamatnak nem lesz hatása, nem fogja ezért fizethetni adóját, és másrészt — azt gondolom — igazságtalanság olyantól, ki már adóját sem fizetheti, még ké sedelmi kamatot is követelni; ha pedig számításból nem fizet: akkor a 6°j 0 késedelmi kamat kevés, mert 8—9°í 0-t húz pénzéből, és igy mit tesz az neki, ha az államnak 6°| 0-t fizet. T. ház! Nmcs szándékomban a XXI. tezikket megvitatni, csak néhány példa által akartam kimutatni, hogy jó lett volna nagyobb erélylyel, nagyobb határozottsággal előre menni és még más javításokat is behozni a XXI. törvénybe. De visszatérve a jelen törvényjavaslat első szakaszára : ha áll az, bogy a XXI. tczikk mind a közvélemény Ítélete szerint, mind a kormány ítélete szerint nem nagyon szelíd, hanem sokkal inkább bizonyos durvaság által jellemeztetik; akkor, azt hiszem, ha már módosításokat akarunk behozni, csak oly módosításokat lehet behozni, melyek ezen tezikk durva szellemét egy kissé megszelídítik, tehát csak oly módosításokat, melyek könnyítik; de nem nehezítik az adózók sorsát. A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat első szakasza pedig nem könnyíti, hanem megnehezíti az adózók sorsát. — Mindenekelőtt azt kell megjegyeznem, hogy ellentét van az idézett 45. tczikk közt és a javasolt hozzáadás közt. A hozzáadás azt czélozza, hogy a pénzügyi igazgatóságnak nagyobb hatalom adassék, mint a minővel most bír; mert most a pónzügyiigazgatoságnak csak a lezálogolt portékát — vagy a helyszínén, vagy kerületben más városban, eladni van hatalmában. A törvényjavaslat azt akarja: hogy a pénzügyi igazgatságnak hatalmában álljon a kerületen kívül is eladni a lezálogolt portékát. — Ez mindenesetre a hatalom túlterjesztése az adózók ellenében. Előre kell mondanom, hogy, nézetem szerint és a gyakorlat szerint is, a hátralékos adózók érdekében inkább az van, hogy az árverés a helyszínén történjék, mint máshol, és ez két fő okból. Először, ha az elzálogolt portéka árverése a helyszínén történik: akkor a hátralékos adózónak még az utolsó perezben is módjában áll megfizetni a hátralékos adót, és ez által az árverést akadályozni, semmivé tenni. (Nyugtalanság. Halljuk!) És tudjuk mindnyájan, hogy az igen gyakran megesik, hogy kivált a szegény ember, csak az utolsó perezben, szerzi meg a szükséges 30 vagy 40 irtot: hogy az árverést kikerülje. Másrészről ismét megesik igen gyakran, — ha a helyszínén történik az árverés — hogy valamely barát, valamely gazdag jótékony ember, megvesz lezálogolt portékát és visszaadja a szegény adózónak vagy ingyen, vagy könnyű visszafizetési föltétel alatt. (Mozgás. Ellenmondás. Halljuk!) Magyarországban még nem volt alkalmam jelenlenni ily árverésen, de más országokban igen gyakran láttam, hogy valamely gazdag jótékony ember oda jön, megveszi a portékát és odaadja a szegény adózónak. Minden esetre az adózók érdekében van, ha a helyszínén történik az árverés. A régi tczikk a kormánynak hatalmat ád a kerületben adni el a lezálogolt tárgyakat, de most még kiterjeszteni akarja azt a kerületen kívüli eladhatásra. Mi semmikópen nem ellenezzük ezen kiterjesztést, hogy lehessen aladni az elzálogolt portékát még a kerületen kivül is; mert néha ez az adózó érdekében lehet, — ha t. i. a város, mely a kerületben van, nagyon messze van, mig más kerületi város sokkal közelebb van. De minthogy könnyeb bitesről van szó; mi azt kívánjuk, hogy csak akkor történjék az árverés a kerületen kívüli városban, ha ezt az adózó maga is helybenhagyja, és ha ez akaratával történik. Es kívánjuk ezt azon okból is, mert a XLV. tczikk,melyben a hozzáadás történik, csupán az adózó érdekében van szerkesztve. Erre esak egyetlen egj ellenvetésem van. Azt mondják: azt mondta a pénzügyminiszter ur a pénzügyi bizottságban, hogy az adózó nem fogja adni beleegyezését, mert ő azt akarja, hogy a helyszínén történjék az árverés, mivel gyakran összeesküvés van a faluban vagy városban, hogy T
