Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-247

247. országos illés deczember 9. 1870. 229 En a törvény iránti tiszteletet az által vélem a nemzetben kifejthetni és fokozhatni, ha a törvényekben gondoskodunk arról, hogy azok neesak meghozassanak; de egyszersmind eszközök adassanak arra nézve: hogy azokat meg is lehesen tartatni azok által is, kik azokat megtarni nem akarják. Ha elmulasztjuk ez iránt a törvényben gondoskodni, akkor épen ez által adunk alkalmat arra: hogy a törvény némelyek által megtartassák, mások által pedig, a kik azt megtartani nem akarják, ignoráltassék. Ez a szóban levő törvénynél is történik; pedig épen azért: mert a végrehajtó hatalom kézébe nincsenek adva eszközök, a melyek segélyével a törvényt meg is tartathatja. Ismétlem: én í:zon arányt hozom javaslatba, a mely a pénzügyi igazgatóságok által nekem beküldetett, mint olyat, melyet az országos gyakorlat elfogadott. Itt kincstári érdek nem forog fön; hanem fönforog azon magasabb tekintet: hogy a törvény szűnjék meg olyan lenni, melynek megtartatására nincsenek adva eszközök. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: A kik elfogadják, méltóztassanak fölállni. (Megtörténik.) Most kérem, álljanak föl azok, a kik nem fogadják el. {Megtörténik.) A mint kivehetem: a többség nem fogadja el; tehát a 3-ik § nem fogadtatik el. Következik a 4-ik §. Majláth István jegyző (olvassa a 4-ik §4.) Elnök: A 4-ik szakasz elfogadtatik; most tehát az első szakaszra kell visszatérnünk. Péchy Tamás: Itt csak kevés változtatás kell: t. i. az utolsó előtti sorban a „következő módosításokkal" helyett egyszerűen tétessék: „következő módosítással". Mihályi Péter előadó: Még egy módosítást fog szenvedni az első szakasz szövege, nevezetesen ez idézés: ,,az 1868: XVII. tczikk 2-ik : és" kimarad. Elnök : Elfogadja a t. ház ily módosításokkal ? (Elfogadjuk.) Tehát elfogadtatik. Következik a 481. számú törvényjavaslat az 1870: VII. t. czikk érvényének meghosszabbításáról. Majláth István jegyző (olvassa a 481. számú törvényjavaslatot, és az állandó 'pénzügyi bizottság jelentését.) Mihályi Péter előadó: A központi bizottság e törvényjavaslatot elfogadta a pénzügyi bizottság által tett módosításokkal, azon változtatás mellett mindazonáltal, hogy a törvényjavaslat utolsó előtti sorába e szavak: ,,a törvényhozás további intézkedéséig" fölvétessenek. Tette a központi bizottság pedig e módosítást azért, hogy ha netalán még ez év lefolyása előtt a pénzügyi törvényszékek megszüntetésének szüksége és igénye előáll : azt a törvényhozás figyelembe vehesse. Irányi Dániel: T. ház! A pénzügyi törvényszékek nélkülözik a törvényszékek leglényegesebb kellékeit, a mennyiben oly tagokból állanak, a kik nem elmozdithatlan birák, hanem a kormány önkényétől függő hivatalnokok. Az 1868: XXI. t. ez. 9 9-ik §-a szerint is ezen első folyamodásu törvényszékek elnöke a pénzügyi igazgató, vagy helyettese, s mindkét ülnöke az igazságügyminiszter által neveztetik ki. En nem tudom, hogy a t. igazságügyminiszter ur elmozdithatlanoknak tekinti-e ezen ülnököket. A törvény erről nem szól, és miután, tudtommal, csak azon bírákat tekintik elmozdithatlanoknak, a kiket a király nevez ki az igazságügyminiszter előterjesztésére : azt kell következtetnem, hogy ezen ülnök urak nem elmozdithatlanok; de ha ezek elmozdithatlan ok lennének is, az elnök, következőleg a törvényszék legfőbb személye, semmiesetre sem elmozdithatlan, mert az, t. i. a pénzügyi igazgató, vagy annak helyettese, a pénzügyminiszter akaratától függ. Ilyen ezeo pénzügyi első folyamodásu törvényszék szervezete. A mi azon szabályokat illeti, melyek szerint ezen törvényszék eljár és a mi az ezen szabályon értelmében hozott Ítéleteket illeti: hogy azok mennyire igazságtalanok, akárki megtudhatja, t. ház, a ki fáradságot vesz magának a pénzügyi föltörvényszék akármely tagjával ez iránt beszélni. Ök maguk kénytelenek megvallani, hogy oly igazságtalan eljárás, oly igazságtalan ítéletek kerülnek eléjök, hogy valóban meg kell azok fölött botránkozni; nem mintha maguk a birák helytelenül ítéltek volna; hanem azért, mert azon szabályok, mert azon eljárás, melyet követniök kell: más ítélethozatalt lehetővé nem tesz. Hogy ily törvényszéket, ilyen eljárást miért tart fön a kormány mai napig és miért kívánja azt még egy uj esztendőre meghosszabítani? azt valóban nehéz megérteni: annyival nehezebb, mert ugyancsak a XXI. t. ez., melynek most meghoszszabbitásáról van szó, a 108.§-ában azt a kötelességet szabta a kormánynak, különösen a pénzügy és igazságügyminiszter uraknak, hogy még az 1869-ik év folyamában adjanak be törvényjavaslatot a jövedéki, vagyis a pénzügyi bíróságok eljárási szabályainak módosításáról. Ezt, tudtommal, mai napig nem tették a t, miniszter urak, és most sem jelentik, hogy ezt valami legközelebbi időben tenni szándékoznak,