Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.
Ülésnapok - 1869-231
231, országos ütés oclober 22. 1870. 13 Eduárd Fisehel, „a melynek 424-ik lapjáu ezt olvassuk: „Ausser in flagranti, wegen grober Verbreehen kann kein Mitglied einer der beiden Kammern, ohne Zustimmung seines Hauses, verhaftet werden. Ist ein Mitglied eines Criminal-verbreehens wegen — indictable offense — d. h. treason, felony und Friedensbrueh, verhaftet worden, so muss dem Sprecher des betreffenden Hauses sofőrt Anzeige gemacht werden, und das Haus beschliest so dann, ob er von seinem Privilégium G-ebrauch nmeheu und das Mitglied reclamiren wül, oder nicht." Következőleg ott is a ház határozza el, vajon reclamálni kivánja-e a tagot, vagy sem 1 még azon esetben is, midőn in flagranti fogatott el. Annálfogva helytelenül hivatkoznak Anglia példájára, mert az nem mellettük, hanem inkább mellettünk szól. Nem akarok hosszas lenni, azt gondolom, hogy akkor, midőn képviselő-szabadságról van szó, midőn a képviselőháznak egyik tagjáról van szó, akkor nem lehet elegendő óvatosságot tanúsítani, nem lehet képviselőtársunk szabadságát elegendő biztosítékkal körülövezni. Annálfogva én, — midőn nem lehet, hogy ne helytelenítsem azon eljárást, miszerint Miletics képviselőtársunk a háznak engedelme nélkül szabadságától megfosztatott, — arra kérem a t. házat: méltóztassék oda utasítani a ház elnökét, miszerint addig is, mig e tárgyban a mentelmi bizottság véleményt mondana, Miletics képviselőtársunknak rögtön szabadlábra állítását eszközölje. (Élénk helyeslés a szélső hal oldalon.) Horvát Boldizsár igazságügyimniszter: T. ház! (Bálijuk! Halljuk!) Mindenekelőtt a species facti föltüntetésére kell az adatokat kiegészítenem. Méltóztatnak tudni, hogy Miletics Szvetozár országgyűlési képviselő ellen a kereset csak azután inditatott meg, miután arra a képviselőház az engedélyt megadta. A fölolvasott irományokból kitűnik, hogy Miletics Szvetozár a törvényes bíróság által vétkesnek Ítéltetett és ellene egy évi fogsági büntetés lett kiszabva. Az irományokból nem tűnik ki egy tény melyet kiegészítésül kötelességem elmondani. (Halljuk!) Azon körülmény tudniilnk, hogy midőn ezen Ítélet folytán a végrehajtási végzés ellene kibocsáttatott, Miletics Szvetozár ezen végrehajtási végzés ellen szintén semmiségi panaszszal élt, és ezen panaszát azzal indokolta, hogy mint képviselő mentelmi joggal bírván, személye ellenében a végrehajtási végzés mindaddig nem foganatositható, mig erre a képviselőház ujab határozat által engedélyt nem ad. Ezen semmiségi panaszt azonban a semmitőszék elvetette, és igy ezen kérdés fölött már az "ország legfőbb törvényes bírósága itólt. {Helyeslés jobb felől. Madarász József közbeszól: De mi vagyunk ennek a birái! Ellenmondások jobb felől.) Egyébiránt ezt csak a ténykörülmények kiegészítéséül hozom föl, mert akár hozott e kérdésben ítéletet a semmitőszék, akar nem, a ház semmiesetre sínes hivatva a végrehajtási végzést revisio alá venni, vagy annak foganatosítását megakadályozni. (Helyeslés jobbról, ellenmondások bal felől.) Minthogy a képviselői immunitásról törvényünk nincs, a kormány maga terjeszteté ki a a delegatio tagjaira nézve fönálló mentelmi jogot a képviselőház tagjaira is. (Egy hang bal felől : E szerint tehát a kormánytól függünk!) Azt hiszem, hogy akkor, midőn a kormány ezt tévé, nem követett el valami roszat és nem érdemel szemrehányást, hanem inkább elismerést. (Csernatony Lajos közbeszól: Gratias!) A törvényhozás tagjai tehát épen azon immunitásban részesülnek, mely az 1868: Xll-ik törvényczikkben a delegatio tagjaira nézve van megállapítva. Ezen törvényczikk pedig világosan kimondja, hogy semmi olynemü kereset nem indítható a delegatio tagjai ellen, mely keresetek folytán személyes letartóztatás, vagy pedig fogság állhatna be. A kormánynak közegei ezen szabályt mindig szigorúan szem előtt tartották, és a jelen esetben is a vizsgálat nem volt addig megindítva, a kereset a sajtóbiróság elé nem lett addig beadva, mig a törvényhozás, a maga jogánál fogva, arra engedélyt nem adott. Tehát a jelen esetben is tökéletesen elég lett téve a képviselői immunitás követelményeinek. Azontúl, ha egyszer a törvényes bíróságnak engedély adatott arra, hogy a vizsgálatot teljesítse, és annak eredményéhez képest a vádlott fölött ítéletet hozzon : megszűnik a képviselőháznak minden joga, és különösen azon joga, hogy a törvényes bíróságnak ítélete fölött superarbitrarium fóruma legyen, (Élénk helyeslés jobb felől) hogy a tölött döntsön: ha vajon a törvényes bíróság törvényesen járt-e el, vagy nem? Ha a formák terén hiba követtetett el, ott van a semmitőszék, mely hivatva van a fölött határozni; de formai kérdések fölött sem illeti a képviselői házat a határozat joga. A tisztelt képviselő ur Böszörményi és Román eseteire hivatkozott. Ezen esetek azonban praejudiealó praecedenst nem képeznek. Böszörményi esetében ugyanaz történt, mi a jelen esetben. Miután ugyanis a végrehajtási végzés a törvényes bíróság részéről ki volt állítva: az a törvényhozásnak egyszerűen bejelentetett. Az, vajon a végrehajtás előbb, vagy utóbb vétetik-e foganatba — mint például történetesen