Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-247

247. országos ülés deczember 9. 1870. 227 egy magistratussal bir-e, vagy kettővel? Azt hi­szem tehát, a consequentia mellettem van, és nem a képviselő ur mellett. Furcsa, hogy, ha oly ügyet véd valaki, mely nem egészen igazságos, épen argumentumainak gyöngesége árulja el ezt. A képviselő ur beszé­déből szóról szóra följegyeztem ezt: „habár szét­szórt falvak, mihelyt össze vannak épitve, a na­gyobb fokozat alkalmaztassák. "Összeépítve és még­is szétszórva, ez ellenmondás : mert ha össze van épitve, nem lehet szétszórt, és viszont. De ezen érvet is föl kellett képviselő urnák hoznia, mert a dolog olyan, hogy nem lehet máskép védelmezni. Ha szétszórtak a helységek: én nem kivánom, hogy a magasabb categoriába soroz­tassanak, de ha össze vauuak épitve : akkor igen­is. Kivánja ezt nemcsak a kincstár tekintete, de a magasabb díjosztályba eső községek érdeke is, és az is, hogy az adó kevesebb vexaturával legyen kezelhető, és ha a mellett a kincstár még nyer, ez nem tartóztathat vissza bennünket, annyival kevésbé, mert egyes emeléseket, hol azok csak kiegyenlítések: nem gondolom, hogy a törvény­hozásnak el kellene magától utasítani. Hivatko­zom csak a házadóra, melynél 1868-ban oly nagy mérvű kiegyenlítések történtek, i Meg fogom mutatni, hogy nemcsak ott fogok módosításo­kat javaslatba hozni, hol az a kincstár érde­kében van, hanem ott is, hol a fogyasztók javára esik, és épen magára a házfogyasztási adóra nézve is fentartom magamnak, ő fölsóge enge­delmével, ha ezt kinyerhetem, utóbbi módosítást hozni javaslatba, egyenesen a fogyasztó kö­zönség javára, és pedig azért, csak utólago­san : mert azon indok, a melynél fogva ezt tenni szándékozom, utóbb merült föl, midőn már öt ja­vaslatot beterjesztettem volt. Mihelyt megyőző­döm arról, hogy itt vagy ott félszegség, vagy olyas valami van, a mi a rendszerbe bele nem illik : ópoly kész vagyok módosítást javasolni, ha az a kincstár veszteségével jár, mint akkor, ha annak ellenkezője forog fön, és ismétlem, már most ígéretet teszek az iránt, hogy a hús­fogyasztási adóra nézve ki fogom kérni ő föl­sége engedelmét, hogy épen a fogyasztok érde­kében módosítást hozhassak javaslatba. Mihályi Péter központi bízott* sági előadó: T. képviselő ház! A beadott módositvány ellenében bátor vagyok a törvény­javaslat kérdéses §-nak védelmére fölszólalni, és röviden megjegyezni, miszerint, véleményem sze­rint, ezen §. intézkedésénél nem az a fősúly, hogy netalán a fönlevő adózási vagy haszonbéri teher megnehezittessék; hanem a fő súly min­denesetre az, miszerint az adózás azon tényleges állapotra vezettessék vissza, miszerint az együtt lakóknál, habár két külön hatóság és elöljá­1 róság alatt vannak is: az adó ugyanazon fokkal I méressék ki, mint más, csak egy elöljáróság alatt álló, de ugyanazon népeséggel biró községnél. Én tehát ebben csak oly intézkedést látok, mely, a tényleges állapot figyelembevételével, világossabbá teszi azt, hogy a fogyasztási adónak mily fokozata alkalmaztassák. Én ebben nem látok súlyosbítást, sőt azt hiszem: hogy ez által sok félreértésnek eleje fog vétetni. Elnök: Megtartja a t. ház a 2-§-t. ? ÍFölkiáltásoh jobb felől: Megtartjuk.) A kik meg­tartani kívánják, méltóztassanak fölkelni. (Meg­történik.) A többség megtartatni kivánja. Követ­kezik a 3. §. Majláth István jegyző (olvassa a 3. §-t.) Elnök: Van valakinek észrevétele? Mihályi Péter előadó: A központi bizottságnak nincs észrevétele s elfogadja a pénzügyi bizottság szövegezését. Péchy Tamás: T. ház! ISÍekem ezen 3. §. ellen is van észrevételem. En ezt is kiha­gyatni kivánom : mert én azt látom, hogy a je­len törvónyczikknek ezen §-a még bonyolultabbá teszi az eljárást, mint volt az, mely e tekintet­ben eddig fönállott, és én nem szeretem, ha a törvény olyan, hogy különböző magyarázatra és fölfogásra szolgáltathat alkalmat. E §. ellen bizonyít az is, hogy a t. pénz­ügyminiszter ur akkor, mikor én azt találtam mondani, hogy „együvé épült külön álló közsé­gek", ennek ellenében igen erősen argumentált, holott az előbbi szakaszt maga is ugy magya­rázta, hogy Győrnek egyik része össze van épül­ve a másik részszel, pedig a Duna választja el. Már hogy összeépültnek inkább lehet-e mon­dani azon két helyet, melyet a Duna választ el egymástól, nem tudom : de azt hiszem, hogy én nem teszek nagy hibát, midőn azt állítom, hogy a Duna bizonyosan jobban elválaszt bizonyos két helyet, mint a hogy elválaszt például két helyet egy pár összeérő kert. A mi már most e §-t illeti, az 1868. évi XVII. tczikk alkotásának alkalmával az igen t. jobboldal részéről adatott be egy javaslat, mely határozottan azt kívánta : hogy a törkölyre ön­tött vízből készült lőre adómentes legyen jövőre. Ez oldalról ez oly természetesnek találta­tott, hogy a baloldal, anélkül, hogy ellene vagy mellette fölszólalt volna : elfogadta a jobboldal indítványát, mert mindenesetre könnyítést lá­tott a szegény szőlőmüvesre nézve, és elfogadta azért, mert valamint a meggyvíz, almaviz smás effélék meg nem adóztattak, ugy nagyon ter­mészetesen meg nem adóztathatónak tartotta a törkölyre öntött vizből álló lőrét sem.­29*

Next

/
Thumbnails
Contents