Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-247

247. országos ülés deczember 9. 1870. 227 egy magistratussal bir-e, vagy kettővel? Azt hiszem tehát, a consequentia mellettem van, és nem a képviselő ur mellett. Furcsa, hogy, ha oly ügyet véd valaki, mely nem egészen igazságos, épen argumentumainak gyöngesége árulja el ezt. A képviselő ur beszédéből szóról szóra följegyeztem ezt: „habár szétszórt falvak, mihelyt össze vannak épitve, a nagyobb fokozat alkalmaztassák. "Összeépítve és mégis szétszórva, ez ellenmondás : mert ha össze van épitve, nem lehet szétszórt, és viszont. De ezen érvet is föl kellett képviselő urnák hoznia, mert a dolog olyan, hogy nem lehet máskép védelmezni. Ha szétszórtak a helységek: én nem kivánom, hogy a magasabb categoriába soroztassanak, de ha össze vauuak épitve : akkor igenis. Kivánja ezt nemcsak a kincstár tekintete, de a magasabb díjosztályba eső községek érdeke is, és az is, hogy az adó kevesebb vexaturával legyen kezelhető, és ha a mellett a kincstár még nyer, ez nem tartóztathat vissza bennünket, annyival kevésbé, mert egyes emeléseket, hol azok csak kiegyenlítések: nem gondolom, hogy a törvényhozásnak el kellene magától utasítani. Hivatkozom csak a házadóra, melynél 1868-ban oly nagy mérvű kiegyenlítések történtek, i Meg fogom mutatni, hogy nemcsak ott fogok módosításokat javaslatba hozni, hol az a kincstár érdekében van, hanem ott is, hol a fogyasztók javára esik, és épen magára a házfogyasztási adóra nézve is fentartom magamnak, ő fölsóge engedelmével, ha ezt kinyerhetem, utóbbi módosítást hozni javaslatba, egyenesen a fogyasztó közönség javára, és pedig azért, csak utólagosan : mert azon indok, a melynél fogva ezt tenni szándékozom, utóbb merült föl, midőn már öt javaslatot beterjesztettem volt. Mihelyt megyőződöm arról, hogy itt vagy ott félszegség, vagy olyas valami van, a mi a rendszerbe bele nem illik : ópoly kész vagyok módosítást javasolni, ha az a kincstár veszteségével jár, mint akkor, ha annak ellenkezője forog fön, és ismétlem, már most ígéretet teszek az iránt, hogy a húsfogyasztási adóra nézve ki fogom kérni ő fölsége engedelmét, hogy épen a fogyasztok érdekében módosítást hozhassak javaslatba. Mihályi Péter központi bízott* sági előadó: T. képviselő ház! A beadott módositvány ellenében bátor vagyok a törvényjavaslat kérdéses §-nak védelmére fölszólalni, és röviden megjegyezni, miszerint, véleményem szerint, ezen §. intézkedésénél nem az a fősúly, hogy netalán a fönlevő adózási vagy haszonbéri teher megnehezittessék; hanem a fő súly mindenesetre az, miszerint az adózás azon tényleges állapotra vezettessék vissza, miszerint az együtt lakóknál, habár két külön hatóság és elöljá1 róság alatt vannak is: az adó ugyanazon fokkal I méressék ki, mint más, csak egy elöljáróság alatt álló, de ugyanazon népeséggel biró községnél. Én tehát ebben csak oly intézkedést látok, mely, a tényleges állapot figyelembevételével, világossabbá teszi azt, hogy a fogyasztási adónak mily fokozata alkalmaztassák. Én ebben nem látok súlyosbítást, sőt azt hiszem: hogy ez által sok félreértésnek eleje fog vétetni. Elnök: Megtartja a t. ház a 2-§-t. ? ÍFölkiáltásoh jobb felől: Megtartjuk.) A kik megtartani kívánják, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) A többség megtartatni kivánja. Következik a 3. §. Majláth István jegyző (olvassa a 3. §-t.) Elnök: Van valakinek észrevétele? Mihályi Péter előadó: A központi bizottságnak nincs észrevétele s elfogadja a pénzügyi bizottság szövegezését. Péchy Tamás: T. ház! ISÍekem ezen 3. §. ellen is van észrevételem. En ezt is kihagyatni kivánom : mert én azt látom, hogy a jelen törvónyczikknek ezen §-a még bonyolultabbá teszi az eljárást, mint volt az, mely e tekintetben eddig fönállott, és én nem szeretem, ha a törvény olyan, hogy különböző magyarázatra és fölfogásra szolgáltathat alkalmat. E §. ellen bizonyít az is, hogy a t. pénzügyminiszter ur akkor, mikor én azt találtam mondani, hogy „együvé épült külön álló községek", ennek ellenében igen erősen argumentált, holott az előbbi szakaszt maga is ugy magyarázta, hogy Győrnek egyik része össze van épülve a másik részszel, pedig a Duna választja el. Már hogy összeépültnek inkább lehet-e mondani azon két helyet, melyet a Duna választ el egymástól, nem tudom : de azt hiszem, hogy én nem teszek nagy hibát, midőn azt állítom, hogy a Duna bizonyosan jobban elválaszt bizonyos két helyet, mint a hogy elválaszt például két helyet egy pár összeérő kert. A mi már most e §-t illeti, az 1868. évi XVII. tczikk alkotásának alkalmával az igen t. jobboldal részéről adatott be egy javaslat, mely határozottan azt kívánta : hogy a törkölyre öntött vízből készült lőre adómentes legyen jövőre. Ez oldalról ez oly természetesnek találtatott, hogy a baloldal, anélkül, hogy ellene vagy mellette fölszólalt volna : elfogadta a jobboldal indítványát, mert mindenesetre könnyítést látott a szegény szőlőmüvesre nézve, és elfogadta azért, mert valamint a meggyvíz, almaviz smás effélék meg nem adóztattak, ugy nagyon természetesen meg nem adóztathatónak tartotta a törkölyre öntött vizből álló lőrét sem.29*