Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-247

222 247. országos Ülés deczember 9.1870. tudomással birtunk volna arról: van-e rá szükség és honnan fedeztetnek? — Ez megtörtént dolog; hivatkozom oly dolgokra, melyekről a ház jegyzö­könyvei elegendő fölvilágosítást adnak. Ha tehát ezentúl más útra fognak térni, és mint a miniszter ur mondja, ezentúl nem fog megszavaztatni semmi, kellő fölvilágositás nélkül, én a mai napot mint uj aerát fogom üdvözölni parlamentalis történelmünkben. {Helyeslés a szélső bal oldalon.) Azt mondja a miniszter ur, hogy a zárszá­madásokat beterjesztette. Beterjesztett egynehány füzetet ugy, mint beterjesztette a költségvetésnek egy részét. — De engedje meg a miniszter ur, ebben kőszenet nincs, mert eligazodni rajta nem lehet. — E költségvetésbe még most sincs be­lefoglalva a sommázat. Kerkapoly Károly pénzügymi­niszter: Benne van. Simonyi Ernő: Engedelmet bérek, az én kezem közt nincs, pedig nem az én hibám, bog}*- nem kaptam meg, mert én mindig itt va­gyok, és szállásom be van jegyezve. Valamennyi minisztérium költségvetésének in­dokolása hiányzik, hiányzik a zár&zámadásból és hiányzik különösön a pénzügyi minisztérium költ­ségvetésének indokolása. Valamennyi számadásból hiányzanak a mel­lékletek. Meg van emlitve bennök, hogy ez meg az, ennyi meg ennyi számú mellékletek szerint van igy; de a mellékletek nincsenek meg, és nincs meg tehát a lehetőség, hogy az ember utána nézhetne : vajon helyesen és ugy történt-e a számadás 1 Nincs sommázat, fölvilágosító mel­lékletek nincsenek, hiányzanak a vallás és köz­oktatási minisztériumnak az alapítványi javak kezeléséről szóló zárszámadásai, melyeket a múlt évben is oly nagy nehézséggel voltunk képesek megkapni. Szóval hiányzik a zárszámadásnak és a költségvetésnek annyi részlete, hogy azok nél­kül eligazodni nem lehet. Azt mondja a miniszter ur, hogy a zárszámadások márczius végével zárat­nak be. De hiszen most deczember közepén va­gyunk, azóta lehetett volna valamit tenni. Méltóztassanak megnézni nagy üzleti társu­latokat, nézzék meg az állam- vagy a déli-vas­pályatársaságot, különösen említem a déli-vas­pályát, melynek üzlete Magyarországra, a laj­thántuli tartományokra, sőt Olaszországra is ki­terjed, melynek úgyszólván minisztériuma, admi­nistrativ központi igazgatósága Parisban székel és méltóztassanak megnézni számadásait. Egy hó múlva már közzététetnek, január végével már a közgyűlés elé terjesztetnek. — Ott van idő azokat összeállítani, van idő a számokat össze­hasonlítani, revideálni és kinyomatni, a közgyű­lést összehivni, és annak eléje terjeszteni; pedig azon társulatunk a költségvetése kevéssel kisebb a mi egész országos költségvetésünknél, annak költségvetése igen sokféle ágazatokra terjed ki; nem fogom elemezni, nem szükséges, hogy eze­ket elemezzem, hanem méltóztathatnak gondolni, hogy oly üzletnél, mely 2—3 országra kiterjed, mely több 100 milliót tesz forgalomba : a szá­madások összeszedése sok időt igényel; egy oly társulatnál , melynek néhány 100 állomása van, mely állomások mindegyikének külön-kü­lön számadása, külön bevétele, külön kiadása van: számadásainak összetétele mindenesetre nagy munka. Ha ezek el tudják készíteni egy hő­nap alatt; én egyátalán nem látom át, miért ne lehetne az államzárszámadást is, ha a könyvve­zetés rendben van, összeszedni. Hogy a könyvve­zetés rendben van-e % arról, igen természetesen, nekem nincs módom ítéletet hozni. De kevés legyen az idő, vagy sok, hiszen a magyar kormány már most közel négy év előtt vette át a kormányzatot; ha azt találta, hogy a jövendőben nem terjesztheti be a zár­számadást a kellő időben : ugyan miért nem hoztak be egy törvényjavaslatot, mely az 1848­iki törvények ezen rendeletét megmásítaná? Hi­szen az 1848-iki törvényeknek már alig van egy §-sa, mely még épségben maradt. Minden fel van forgatva belőle, s az ottan kifejezett elvek­kel mind ellenkező elvek léptek életbe mindazon törvényjavaslatokban, melyeket a kormány a ház elé terjesztett. Ha ez oly kényelmetlen a kormánynak, miért nem változtatta meg ? Hozott volna be egy törvényjavaslatot, mutassák meg a háznak, hogy a törvény rendeletét lehetetlen jól teljesíteni, és mondják ki: változtassátok meg, mentsetek föl ezen kötelesség alól. De miután a törvény azt rendeli, és a kor­mány ezen törvénynek megváltoztatását nem szorgalmazza: a kormánynak kötelessége azon tör­vény rendeletét teljesíteni, és ha nem teljesiti: mulasztást követ el, olyan mulasztást, a melyet minden képviselőnek joga és kötelessége szemére hányni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azt mond­ja a miniszter ur, hogy az adókra nézve, a ka­taster befejezése előtt, reformokat tenni nem lehet. A földadóra nézve a kataster bevégzése előtt egy teljes, a mennyire az emberi gyarlóság en­gedi tökéletes adótörvényt, az igaz, hogy be­hozni nem lehet. De már, hogy azon adón, a mely Magyarországon, köztudomásilag, oly igen­igen aránytalanul van kivetve, mint miként van a földadó; legalább annak legkiáltóbb hiányain segíteni ne lehetne még a kataster befejezése előtt is: ezt már eg} átalában nem látom át. Nem tudom: van-e a miniszter urnák tudo­mása, de nekem van, arról, hogy vannak Ma-

Next

/
Thumbnails
Contents