Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.
Ülésnapok - 1869-231
12 231. országos ülés october 22. 1870. A főrendiház elnöke a közösügyek tárgyalására megválasztott tagjainak névjegyzékét átküldi, Andrássy Gyula gróf miniszterelnök ur ő nagyméltósága értesiti a képviselőház elnökét, mikép ő csász. ós ap. kir. fölsége a közösügyek tárgyalására hivatott bizottságokat 1870. évre, folyó hó nov. 21-ik najrjára Pestre méltóztatott egybehivatni. A tarnovi polgári- és kerületi-kórház igazgatósága megküldi azon magyarországi illetőségű egyének lajstromát, kik a tarnovi kórházban orvosoltatást és ápolást nyertek, s kéri az azokra fordított költségek megtérítését. Az eddigi szokás szerint a belügyminisztériumhoz tétetik át. Paulini lóth Vilmos, a kolpini választókerülettől két okmányt nyújt be, mely perbefogatási ügyére vonatkozik, és melynek egyenesen a mentelmi bizottsághoz való áttételét kéri. Egyre megy. akár a mentelmi, akár a kérvényi bizottsághoz utasítjuk, mert az utóbbi esetben a kérvényi bizottság azt fogja mondani, hogy a mentelmi bizottsághoz tartozik. A mint tehát határozni méltóztatnak, (Fölkiáltások: A mentelmi bizottsághoz utasűtassék!) A kérvény tehát ezen kivételes esetben egyenesen a mentelmi bizottsághoz utasittatik. Sárkány József a pesti kerületi, esküdtszéki bíróságnak elnöke megküldi a Miletics Szvetozár ellen hozott ítéletet, ugy a semmitőszéknek ezen sajtóügyre vonatkozó végzését. Ugy hiszem, tudomásul veszi a tisztelt ház. (Jobbról fölMáltásoh tudomásul veszszük.) Madarász József: Dehogy veszszük tudomásul. Irányi Dániel: Szót kérek tisztelt ház. (Halljuk.) Tisztelt ház! Miután egy képviselő társunk szabadságáról van szó, azt hiszem, hogy mindenek előtt ezen iratok fölolvasása szükséges. Annálfogva, mielőtt a t. ház ezen tárgyban határozatot hozna, méltóztassék ezen iratok fölolvasását elrendelni, föntartván magamnak azután a jogot, hogy indítványt tehessek. Elnök: A szabályok szerint, ha az iratok fölolvasása követeltetik, azt megtagadni nem lehet. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa az esküdtszéknek 1870. évi augusztus 23-án tartott nyilvános szóbeli tárgyalásának jegyzőkönyvét.) Elnök: Következik a semmisitőszéknek 1870. szept. 9-ón hozott végzése. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa azt.) Irányi Dániél: T. képviselőház! Nem akarok az ítélet érdeméről szólni, — annak megbirálása nem e ház körébe tartozik; — hanem itt arról van szó; vajon elegendő-e, hogy egy képviselő irányában a kormány csupán a perbefogatásra kérjen a háztól engedelmet, vagy pedig szükséges, hogy miután Ítélet hozatott, és ez fogságra szól. erre nézve is a királyi ügyész, illetőleg a kormány fölhatalmazást kérjen az illető kamarától? Én ez utóbbi véleményt pártolom, mert azt tartom, hogy a képviselőt nem lehet elegendő garantiákkal körülvenni, különösen a kormány irányában és oly birák irányában, kik nem a nemzet, hanem a kormány választottai. (Mozgás a jobb oldalon.) A jelen esetben az történt, hogy Miletics képviselőtársunk, a királyi ügyész kérésére az illető bíróságnak kiadatott. A bíróság ítéletet mondott és ez ítélet egy évi fogságra szólván, a királyi ügyész azt foganatosította is, Miletics képviselőtársunkat a váczi államfogházba záratván, a nélkül, és mielőtt arra a háztól fölhatalmazást kért volna. En ezen második fölhatalmazást még azért is szükségesnek tartom, mert az első fölhatalmazás kiadásánál csupán az kérdeztetett: vajon nem forog-e fön a kormány részéről zaklatási szándék ? ha nem, vajon valóban az illető biró elé állittatott-e, vajon a törvényes bíró ítélt-e fölöttel Ezt pedig csak akkor ítélheti meg a képviselőház, miután ítélet hozatván, az neki bejelentetik és a kormány ennek végrehajtására a háztól engedélyt kér. Ez pedig lényeges biztosítékaihoz tartozik az igazságszolgáltatásnak, különösen nemzeti képviselők irányában kívántatik ez, uraim ; tehát oly biztosíték ez v melylyel. mint a nemzet íölhatalmazottai, mint a nemzet képviselői, kell hogy ellátva legyünk. Magyarországon erre nézve nincs törvény, — nem tudom, szükségesnek fogjuk-e tartani, hogy e részben a hiányt pótoljuk — és ennélfogva csak a gyakorlatra lehet hivatkozni, részint itt e házban, részint azon gyakorlatra, melyet külföldön szabad nemzetek parlamentjeiben, követni látunk. Itt e házban azt tapasztaltuk, hogy két esetben, jelesül Román Sándor képviselőtársunk, valamint néhai boldogult Böszörményi képviselőtársunk esetében, a ház a fölött ítélt, vajon az ítélet végrehajtassék-e % Külföldön, melyre szintén szeretnek hivatkozni a kormány emberei akkor, midőn azt vélik,, hogy ez az ő érdekükben fekszik, — külföldön, jelesül Angiiában, azon gyakorlat divatozik, hogy csak egyszer kérnek ugj^an fölhatalmazást, hanem a képviselőt még sem lehet elfogatni a ház engedelme nélkül, kivéve akkor. hogyha tetten éretett, — „in flagranti delictu." És erre nézve, engedje meg a t. ház, hogy na hivatkozom oly kútforrásra, mely mindazok előtt ismeretes, kik Anglia államjogával foglalkoztak, 8s ez: „Die verfassung Englands, von Doctor
