Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-247

247. országos ülés deczember 9. 1870. 215 rendszernek folytatását még akkor is, ha nem tudja a képviselő testület: mire fog az adónak jövedelme szolgálni. Minálunk a helyzet egészen más. Ismeri mindenki a mostani adórendszer sajnos eredetét és természetét! Nincs államférfi vagy nemzetgazda Magyarországban, ki el nem ismerné ez adórendszer hibáit, ki ne óhajtaná, hogy gyökeres változtatás történjék azon. Ezt a kormány maga is elismeri: mert majdnem minden törvényjavaslatában kilátásba helyezi a reformot. És mi mégis megszavazzuk az adótörvényeket, mielőtt tudnók, hogy szükség lesz e reá, és megszavazzuk anélkül, hogy tudnók, vajon elégséges lesz-e? Azt gondolom, t. ház, hogy ilyen rendszert nem lehet föntartani, semmiképen sem lehet jóváhagyni. Bs mégis, ha volna kilátás, hogy ez nem sokára el fog enyészni; ha azt lehetne mondani, hogy ez csak ideiglenes: akkor talán el lehetne fogadni. De lesz alkalmam megmutatni, hogy ezen reményt semmiképen sem lehet táplálni e perczben Még azt akarom hozzátenni, hogy nemcsak semmit sem tudunk a jövőről, hanem még azon adatok birtokában sem vagyunk, melyek a múltra vonatkoznak és melyeknek segítségével lehetne pótolni, többé kevésbbé ezen hézagot. így például négy éve már, hogy a mostani adórendszer gyakorlatban van. Ma ismét azt kívánják tőlünk, hogy ezen adókat újra megszavazzuk. Hogy ezt megtegyük, tudnunk kellene mindenekelőtt, milyen eredmény nyel munkálkodott a mostani adórendszer, milyen viszonyban áll a jövedelem a népre rótt teherrel, mily könynyüséggel vagy nehézséggel viselte a nép ezen adókat, és mi volt a valódi eredmény az álladalmi pénztárra nézve? Minden adat mnlhatlanul szükséges volna arra nézve, hogy az országgyűlés ügyismerettel és lelkiismeretesen kimondhassa : föntartható-e ezen adórendszer és milyen változtatásokkal? Ezen adatok egészen hiányoznak. Mert ezen adatokat csupán jó, kimerítő, hiteles zárszámadásokból lehetne meríteni. Ezen zárszámadások, fájdalom, még nem léteznek, még egyetlen egy sem létezik. Az 1867. évi zárszámadást nem lehetett beadni, mert csak azon év folytában szakittatott el a magyar pénzügy a bécsitől. Az 1868-iki zárszámadás ugy szólván csak politikailag vizsgáltatott meg a „hét bátor férfiú" által, míg a számtani vizsgálat a főszámvévőszékre hagyatott, mely váratja még szervezetét is, és tudja isten mikor fogja munkálkodását megkezdeni. Szükségtelen hozzátennem, hogy az 1869. évi zárszámadás végleges megállapításáról e perczben szó sem lehet. Tehát mire építsük ítéletünket a kért adók eredményére, érdemére ? honnét merítsük' az okokat azoknak föntartása, leszállítása, fölemelése vagy eltörlésére nézve? Es minthogy, t. ház, ezen pontot e'rintem, azaz, az adatok hiányát: legyen szabad ismételnem és hangsúlyoznom ama panaszt, melyet már közelebbi alkalommal is emeltem azon — hogy nevezzem eeak — azon fukarság miatt, mely ugy — szólván, rendszabálylyá lett a kormánynál, az adatok közlése ügyében. így például a mai törvényjavaslatok közt van egy, mely a lezálogolási és árverezési költségekről szól. A kormány ezen költségeket bizonyos összegekre akarja etablirozni: azaz, a helyett, hogy a hátralékos adókötelezett visszafizesse azon egész összeget, melybe került a lezálogolás és árverezés, a kormány azt javasolja, hogy minden forint után 2 krajczár fizettessék a lezálogolás és 2 krajczár az árverezés fejében. Az indokolás azt állítja, hogy ez könny eb bites, enyhítés az adózókra, főképen a szegényebb adózókra nézve. En szívesen elhiszem, hogy a kormánynak ez a szándóka. De vannak olyanok, kik ebben kételkednek : például a VlII-ik osztály, ezen kétkedése következtében visszautasítja ezen úgynevezett könnyebbitést, melyet a kormány ajánl. Részemről azt hiszem — hogy képesek legyünk megítélni, vajon könnyebités vagy nehezítés lesz-e — bírnunk kellene azon adatokkal, melyek kimutatják: milyen ma az árverési és lezálogolási költség ? miby viszonyban áll a hátralékban a nagyobb és kisebb hátralék ? mily viszonyban áll a szegény ember hátraléka azon hiányokhoz, melyek csak onnan erednek, hogy az adózó hanyagságból vagy roszakaratból nem fizeti pontosan adóját? Mindezekhez szükségesek volnának azon adatok, melyek a kormány birtokában vannak, mint azt az igen t. miniszter ur a központi bizottságban kijelentette. Mi velünk mégis semmi sem közöltetett és csak sejtelmek után kell ítélnünk oly törvényjavaslat fölött, melyet csupán biztos határozott statistikai a'Jatok alapján lehet megvizsgálni, és fölötte lelkiismeretesen szavazni. Azt hiszem, jó volna, ha a kormány valamikép bőkezűbb volna a közlésben, mert akkor oly helyzetben lehetnénk, hogy azt behatóan megvizsgálhassuk és lelkiismeretesen megszavazhassuk. Mondottam már, hogy mindez még elviselhető lenne — azaz : hogy a bevétel a kiadás előtt benyujtatik, hogy a multat nem ismerjük, hogy a költségvetésre nincsenek adatok; — mindez elviseltető volna: ha tudnók, hogy nemsokára valóban életbelépnek az annyiszor igért reformko. Lehet-e ezt remélni? Igaz. hogy a nagyon t. pénz-