Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-241

182 241. országos ülés november 23 1870. ni az akkori oppositiót, melynek hazafiságán én sohasem kétkedtem. Én ezen nyilatkozatot tehát, mint olyant, mely a helyzetet, mely országos ügyeink menetét kifejezi, igen szívesen vettem: mert ez azt mutatja, hogy a tiszt, túlsó oldal a mi utunkban jár, csak lassabban halad valamivel, mint, mi; (Föíkiáltásók bal felől: Hála Istennek!) de végtére is az áramlatnak, az ország üdvös menetének áramlatában szintén ő is halad. Azt mondatott más részről, és ez valamivel tontosabb nyilatkozat, hogy a delegatio nem határozza el azt, hogy mely költség közös és ezen nyilatkozat némi sensatiót is okozott. Ebben csak egykis, nem mondom szándékos, sőt ellenkezőleg — meg vagyok győződve — bizonyosan nem szándékolt mystificatio van. Igenis, a delegatio nem határozhatja el azt, hogy valamely költség közös legyen; de a mi közös a törvény értelmében, azt a delegatio meghatározza. Tehát ne nekünk méltóztassék ily állításokat imputalni : mintha mi a delegationak azon jogot tulajdonitanók, hogy ma ezt, holnap amazt, s egy hét múlva többet meg többet közösnek nyilvánítson, — s hogy igy utoljára ezen országgyűlésnek semmije sem marad. Soha sem mondtuk ezt, és soha senkisem állította, hogy a delegationak joga volna azt mondani: hogy ez vagy az legyen közös ; de igenis joga van határozni azon ügyekben, a melyeket a törvény mint közöseket a delegationak hatáskörébe helyez. Ennélfogva részemről megvallom, inkább vártam volna a t. képviselő úrtól, hogy iparkodott volna részletesen bizonyítani azt, a mit nagyban állított: mert, bocsásson meg, az ingyen állítás ellenében, a válasz, ingyen tagadás. A t. képviselő azt is mondta, hogy azért levén szükséges ezen kölcsön, mivel a delegatiók nem jöttek össze, ő nem akarja a delegatiók összejövetelétől függővé tenni azt, hogy egy pénzügyi absolutismus hozassék be és ezen nyilatkozata is valóban nagy tetszéssel találkozott. Én kénytelen vagyok nyilvánítani, hogy az sem több, mint a mit előbb említettem: szándéktaran mystificatio. A delegatio össze nem jöhetése épen oly eset, mint az országgjülés össze nem jöhetése ; valamint megtörtént az, hogy a delegatio nem jöhetett össze: ugy megtörténhetik az, hogy ezen országgyűlés sem jöhet össze ; ez oly lehetőség, melyet emberi hatalom ki nem zárhat. Pl. ha ellenséges hatalom az ország oly nagy részét foglalja el, hogy nem lehet összejönni a törvényhozó testületnek, mint pl. ma Francziaországban, a kormánynak ily esetben még is kell valamit tenni. Ugyanezen eset állhat be a delegationak Méltóztassék a t. előttem szóló azon emberi hatalmat meghaladó változást előidézni, hogy soha se forduljon elő a törvényhozó-testületnek össze nem jöhetése: akkor ama eset sem fog előfordulni. Végre, és ez az utolsó, azt mondta a képviselő ur, hogy, ha nem volt lehetőség a delegatiót összegyűjteni: akkor legalább az országgyűlés ezen — mint ő monda — csendes, jó országgyűlés hivatott volna egybe. Erre nézve bátor vagyok válaszul azt kérdezni, hogy ugyan mit fogna mondani a képviselő ur: ha a kormány akkor, midőn az országgyűlésnek, ezen magyar képviselőháznak, összejövetele nem volna lehetséges: összehívna egy más testületet és azt mondaná, hogy miután az országgyűlést nem hívhatom össze, majd legalább e testűletet fogom összehívni, ezzel fogok tanácskozni, ezzel fogom megszabni a költséget 1 Méltóztassék elhinni ez egy csöppel sem lenne alkotmányosabb eljárás. A mig, uraim, a közösügyi törvények főnállnak: azt hiszem az ellenzék is elismeri, hogy azokra nézve, mik a közösügyi törvények értelmében a delegatio hatáskörébe tartoznak, minden más testület époly illetéktelen, a mig a delegatio, a mig ezen intézmény fönáll: a mily illetéktelen lenne, alkotmányos fogalmak szerint, egyik orgánumnak a másikkal való substituálása. Azon ügyeket, mik a törvény szerint egyik testületet illetik, a másikra átvinni, ez nézetem szerint zavarba hozná az egész közjogot és in ultima analisi az alkotmányosságnak megszűntét idézné elő. Ezzel kapcsolatban felelek Simonyi Ernő képviselő urnák is. 0 ugyanis azt állította, hogy midőn ezen müvelet tétetett, akkor az országgyűlés együtt volt. Én nem akarok annak igazolásába bocsátkozni — mert ez akkorra fog tartozni, midőn e költség utólagosan igazoltatni fog —nem akarom érdemileg vitatni: vajon szükséges volt-e ezen költség vagy nem? de egyet kénytelen vagyok megjegyezni : hogy tudtunkkal augusztus 9-én történtek ezen müveletek; oly időpontban tehát, midőn ezen képviselőház már csakugyan nem volt együtt, mert 8-án záratott be. De föltevén, hogy együtt lett volna: még akkor is elvártam volna a kormánytól, hogy ne lépjen azzal a ház elé. Megmondom okát: miért. Ha akkor, midőn a háború küszöbén állottunk, és a ház kijelentette, miszerint a háborúban neutrális kivan maradni, a kormány hadi költségek fedezésére, hadi fölszerelésre vonatkozó igényekkel lépett volna föl: ugyan minő hatása lett volna ennek, a neutralitással szemben!