Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-241

241. országos ülés november 23. 1870. 181 tatni, az utólagos jóváhagyás, a midőn a törvényhozás, a kormány által saját felelőségére tett kiadásokat, és ezeknek fedezését ugy nevezett indemnitás megszavazása által hagyja jóvá. Ugy hiszem, t. ház, ezt kétségbe vonni merőben lehetetlen. Az utólagosan megszavazott költség, ha megszavaztatik : — ugy hiszem, csak oly törvényesnek ismerendő el az utólagos megszavazás után. mint a miby törvényesnek ismerjük el az előlegesen megszavazottat azonnal, a mint megszavaztatott. Én ebből azon tanúságot, azon tényálladékot vonom ki, hogy minden költekezés addig, mig utólagos jóváhagyás nem járul hozzá: a dolog természeténél fogva törvénytelen. Ugyanazért részemről mindjárt kijelentem, hogy egy ily előleges jóváhagyás nélkül tett költekezésnek eleve törvénytelenné való kijelentését nem tekinthetem egyébnek, mint egy vágásnak a vízbe. Annak kijelentésére, hogy egy, a mimszteidum által egyedül saját felelősségére utólagos indemnitás reményében tett költség törvénytelen : részemről magamat el nem határoznám. A háznak, ugy hiszem, erre semmi oka sincs; mert annak kijelentésére, mi valóban a kijelentés nélkül is fönforog, nézetem szerint, semmi ok sincs. A törvénytelen kiadás megbirálása alkotmányos formákhoz van kötve. Előterjesztette Pest belváros igen tisztelt képviselője: hogy mi az eljárás. Mig ez eljárás nem fog megtörténni, mig ennek folytán az indemnitás meg nem adatik, mig a jóváhagyásra hivatott közegek jóvá nem hagyják: a kiadás törvénytelen, s ha nem fogják helybenhagyni: marad örökön törvénytelen, és helye és szüksége lesz a miniszteri felelősségről szóló törvény alkalmazásának. En tehát, t. ház, nyíltan kijelentem, hogy az egész vitatkozást helytelennek. időelőttinek tartom azért, mert. nézetem szerint az annyi, mint filius ante patrem. Mit határozzon a ház ? Hagyja jóvá 1 Erre nincs hivatva, nincs is ebben a helyzetben: mert erről határozni még akkor is, ha a ház végezné nemcsak a fedezet, hanem a költség megszavazását is, még akkor sem volna a ház azon helyzetben, hogy erről határozzon. Tehát, ugy hiszem, jóváhagyni nem lehet. Kijelenteni pedig azt, hogy törvénytelen — hacsak ennek nem akarjuk azt az értelmet adni, hogy ezentúl se törvényesitethessék: — nézetem szerint nem időszerű, nem alkalmas. Némi súly fektettetett t. ház, arra a körülményre, hogy itt kölcsönmüvelet történt. Legyen szabad, t. ház erre vonatkozólag is, a mint én fogom föl a dolgot, az eszméket tisztázni. Különös súly fektettetett épen a kölcsön általi fedezésre, mivel még a fönálló közösügyi törvények értelmében is, a kölcsönök megszavazása a házat illeti. De én, t. ház, nem tekinthetem a dolgot még ezen stádiumában kölcsönnek. Mert mit tett a magyar pénzügyminiszter? Lehetőséget nyújtott egy költség megtételére. E költség fedezése átalában kétféle módon történhetik. Vagy az által, hogy meglevő pénzeszközöket bocsát rendelkezésre közvetlenül, vagy hogy magának ezen részt megszerzi. Én a kettő közt lényeges külömbséget látni nem birok. Nem is veszedelmesebb az országra nézve az, ha a rendelkezése alatt álló értékeket elzálogosítja, mintha a meg levő pénzt kiadja. Mindkét esetben bevallom, hogy az állam értéke csökkentetik az által, hogy, a mint tudjuk, a zálogba adott értékeknek kiváltása kivántathatik ; de más részről, ha kész pénzt bocsátott volna rendelkezésre: akkor is az ország vagyona indireete megkárositatott volna. En részemről tehát a két müvelet közt semmi különbséget nem látok: jelesül nem olyant, mely ezen kérdésnek e házban való elözezetes tárgyalását szükségessé tenné. így fogván föl a dolgot, én. mint mondám, az egész tárgyalás ellen lettem volna; de mi után a ház a tárgyalást elhatározta, részemről Wahrmann Mór képviselő indítványát fogadom el: nem azért, mintha annak valami nagy súlyt tulajdonítanék, mert tényleg csak azt fejezi ki. a mi már amúgy is áll; mert akár elfogadtatik, akár nem : a dolog mindig ugyanazon stádiumban és állásban marad, hogy ezen költségek később alkotmányos módon fognak tárgy altatni. Evvel tulajdonkép végezhetném, mit mondani akartam; nem mulaszthatom el azonban az előttem szóló t. képviselő ur néhány állítására egy pár rövid megjegyzést tenni. 0 mindenekelőtt azt nyilvánitá, hogy ezen kérdést ő és a ház túlsó oldalán levők nem tekintették pártkérdésnek , mert hiszen, ha pártkérdésnek tekintették volna : akkor nem kellene, mint általa állitatik, az úgynevezett közösügyi törvények megtartását követelni, hanem ellenkezőleg azoknak megszüntetését, s ők akkor, midőn a kózösügyi törvények szoros megtartását követelik: épen ellenkezőleg pártállásukkal járnak el. Engem e megjegyzés sem lep meg, én ezt mindig vártam, s most tudomásul veszem azt. Én elejétől fogva, azon időben, mikor a közösügyi törvények alkottattak, — ámbár részemről ^a törvényhozás tagja nem voltam —reméltem azt. Én nem kételkedem azon, hogy a viszonyok ereje és az ország érdekei maguk után fogják ragad-