Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-241

172 241. országos ölés november 23. 1870. tett elő, midőn az ország vagyona elzálogosítva van, mikor fait aecompli-val állunk szemben, mikor a dolgon csak ugy segithetni, hogy az adósságot ugyan meg kell fizetni, hanem a minisztert felelősségre vonhatni. Az országgyűlés együtt volt augusztus első napjaiban. Ha a kormány augusztus első napjaiban nem látta a szükséget, hogy augusztus közepén 9 milliót, és augusztus többi napjaiban 12 milliót vegyen föl: akkor ezen kormány nem alkalmas a kormányzásra; mert ezen kormánynak egy hónappal előbb kellett volna azt előrelátnia : mikor Franeziaország és Poroszország közt kitört a háború. Ha tehát előre látta : akkor nagy mulasztást, nagy bűnt követett el, a törvényt akarattal és szándékosan megszegte; a helyett, hogy a magyar országgyűlés elé terjesztette volna az ügyet : ezen országgyűlést újból elnapolta. Ezen mulasztást uem roszalni nem lehet, és épen azért nem járulok a Zsedényi képviselő ur által előterjesztett határozati javaslathoz, vagy indokolt napirendre téréshez; mert az ezen roszalást nyíltan és világosan ki nem mondja : hauem elfogadom Irányi képviselőtársam határozati javaslatát; mert abban a roszalás egyenesen ki van mondva. (Helyeslés a szélső balon. Zaj jobb felől.) Voltak, t. ház ! kik azt igyekeztek megmu tatni — a többi közt Szeniczey képviselő ur is — hogy a törvény olyan, hogy azt megtartani nem lehet, és hogy azért sértette meg a kormány a törvényt, mert az olyan, melyet megtartani nem lehet. Ha a törvény olyan, melyet megtartani nem lehet : akkor természetesen ezen törvény rósz, s akkor első kötelessége lenne az országgyűlésnek oly törvényt, melytől az országnak ily életkérdései vannak föltételezve, minél előbb átvizsgálás alá venni. (Helyeslés bal felöl.) Ha pedig továbbá ezen törvény rósz, amint azt beismerte Szeniczey képviselő ur: nem tudom, hogyan szavazhatott a képviselő ur a múlt alkalommai arra, hogy Irányi képviselő urnák ezen törvény átvizsgálására vonatkozó indítványa tárgyalás alá vétessék? (helyeslés a szélső bal oldalon.) Mert, ha a törvény rósz, azt okvetlenül meg kell változtatni, és így idő- s korszerű volt azon indítvány, mely az 1867-iki törvény megváltoztatása czéljából tétetett. Az is mondatott, t. ház. hogy a törvény nem rósz, hanem az tulajdonképen szükségből, parancsoló szükségből szegetett meg. Már előbb volt szerencsém mondani azt, hogy azon állítást, miszerint az országgyűléstől fölhatalmazás kérhető nem volt: egyátalában nem lehet fölhozni; mert midőn annak szüksége fölmerült, az országgyűlés együtt volt: tehát vagy a törvény rósz, a mint Szeniczey képviselő ur mondta, és azt megtartani nem lehet, s akkor azt okvetlenül át kell vizsgálni, meg kell másítani; vagy pedig, ha a törvény nem rósz: akkor rósz a kormány, s ezen kormányt kell elmozdítani, helyettesíteni. (Élénk helyeslés a szélső balon. Zaj jobb felől.) Már a kettő közül egyiknek állani kell: vagy olyan a törvény, melyet megtartani nem lehet, az az: vagy a törvény rósz, vagy a kormány rósz, mindenesetre változást igényel: egyik, vagy másik. (Fölkiáltás a szélső balon: Mindkettő!) Azok után, t. ház! mik itt a kérdésnek jogi szempontból való földerítésére és a tisztelt jobb oldal által alkotott törvények magyarázatára nézve Komárom városa érdemes képviselője által oly világosan elmondattak, részemről semmi mondani valóm sincs: azokhoz én hozzátenni képes semmit sem vagyok; a dolog világosan áll, hogy t. i. a törvény megszegetett és pedig nem kényszerűségből, mert az akkor történendett, ha a kormány oly helyzetben lett volna, hogy másként a haza sorsán nem segíthetett volna; de a kormány nem volt ily helyzetben: azért tudva és akarva szándékosan szegte meg a törvényt. Én ennélfogva az Irányi által beadott határozati javaslatot, a benne határozottan kimondott roszalásért, pártolom. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Ivánka Imre: T. ház ! A tárgy igen ki van merítve, és igy csak néhány mellékes észrevétel megtételére szorítkozom. A tegnapi napon a t. kormánypárt egyik tagja kiemelvén azt, hogyő az 1867: Xll.-ik törvényczikket, mennyire tanulmányozta, egy hosszas beszédet tartott, melyre az ellenzéknek, különösen azon tisztelt tagjainak figyelmét hívom föl, kik lapszerkesztéssel foglalkoznak. Yalóban legjobb lenne Szeniczey t. képviselő beszédjét in extenso közölni, és azt tenni hozzá, hogy a beszéd nov. 22-én, a képviselőházban, a jobb oldalnak helyeslése között mondatott el. Még oly szigorú kritikáját az 1867: XII-ik t. ezikk-nek sem nem hallottam, sem nem olvastam, mint minőt tegnap Szeniczey t. képviselő ur tartott, a ki is tisztán az absolutismus mellett plaidirozott A másik észrevételem ez: a pénzügyminiszter elmondotta ismételve, hogy hiszen ezt a kölcsönt, vagy pedig operatiót — méltóztassanak nevezni, a hogy tetszik — a magyar kormány tudtával és beleegyezésével tette a közös pénzügyminiszter. Ennek következtében nekem fölfogásom eltér attól, melyet Dietrich t. képviselő ur magyarázott; mert én igy a felelősséget egyenesen a magyar kormányra hárítom, szintén az 1867 : XII.-ik t.-czikk értelmében; megvártam volna tehát, hogy a mit a pénzügyminiszter teg-