Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-241

241. országos Dlés november 23. 1870. 165 kérdése, a magyar országgyűlésnek semmi ellenőrzési joga nincs; hanem mindezen jog kizárólag a delegatiókat illeti. Helyesen jegyezte meg továbbá Szeniczey képviselő ur is, hogy azon eset, melynek következményeiről most folytatjuk a tárgyalást, igen kitűnő illustratióját nyújtja kiegyezési törvényeink hiányosságának s igaza van, hogy az szónoklatra bő alkalmat szolgáltat. De én részemről nem akarom követni a fölhívást, melyet e tekintetben a t. képviselő ur az ellenzékhez intézni szives volt; mert elismerem, hogy a létező törvényeket meg kell tartani, tudom, hogy a minisztériumnak kötelessége, eljárását a létező törvényekhez alkalmazni: s azért a létező törvények terén, azok alapján óhajtom birálni ugy a minisztériumnak ezen tárgyban követett eljárását, mint a ház asztalán fekvő határozati javaslatokat. (Halljuk.) És ezt nem azon szempontból teszem, melyet némileg gyanusitólag Szeniczey Ödön képviselő társam fölemiitett: mintha t. i. azért, mert a kiegyezési törvényeknek némely szakaszára hivatkozni fogok, már magát, a kiegyezést egészben tökéletesnek ismerném el; hanem teszem azt azon okból, hogy a legerősebb érvvel élhessek, melyet ily alkalommal használni lehet, a házhoz intézett azon kéréssel t. i , hogy a ház tartsa meg azon törvényeket, a melyeket maga alkotott.(Élénk helyeslés a bal oldalon.) És ez irányban, anélkül, hogy a delegatiók jogköréről, a melyre nézve észrevételeimet más alkalomra tartom fön, ez úttal szólani kívánnék, mindenekelőtt a következőket jegyzem meg. A hadviselésre pénz kell és katona. A katonát 10 évre megajánlottuk ő felségének. Annak zászló alá való behívásáról ő felsége rendelkezik. A hadügyi költséget a delegatio állapítja meg. B. két körülményből és onnét, hogy a közös minisztérium egyedül a delegatiónak felelős, azon következés vonatik. a kiegyezési törvény akként magyaráztatik: hogy nemcsak a hadseregnek föntartására a létező béke-, vagy hadi állapot szerint szükséges költségek kiszámítása és megállapítása, hanem a hadsereg hadilábra állításának szükségessége, következőleg a külügyek vezetésének czélszerüsége, és esetleg a béke és háború kérdései felett is ő felsége hozzájárulásával érdemlegesen határozni, kizárólag a delegatiót illeti; s a magyar országgyűlésnek e részben semmi más teendője nincs, mint: fedezni azon összegeket, melyek a delegatiók által megállapittatni fognak. Ezen állítás, nézetem szerint, téves ; magukkal a kiegyezési törvényekkel ellenkező. A kiegyezési alaptörvény, az 1867. évi XII. törvényczikk 8. §-a rendeli ugyan azt, hogy a külügyek a közös külügyminiszter által kezeltessenek ; de, mint mindnyájan tudjuk, rendeli egyszersmind azt is, hogy a két minisztérium egyetértésével, azoknak beleegyezése mellett kezeltessenek. Ugyanazon tör vény czikknek 40-ik §-a továbbá rendeli azt, hogy a közős költségvetés— és igy a hadügyi költségvetés is — a közös minisztérium által készíttessék el; de határozottan rendeli azt is. hogy mindkét fél minisztériumának befolyásával készíttessék el, és igy elkészítve terjesztessék a delegatiók elé. Igaz, a közös minisztérium, a delegatiónak felelős ; de a magyar minisztérium a magyar országgyűlésnek felelős; felelős azon befolyásért, melyet a külügyek vezérletére, a hadügyi költségvetés megállapítására gyakorolt, vagy gyakorolni elmulasztott: (Helyeslés bal felől.) felelős következőleg azon elhatározásáért is, a melylyel a külügyeknek oly módoni vezérletébe, hogy a hadsereg hadilábra állítása szükségessé váljék, a hadügyi költségvetésnek ezen alapon elkészítésébe és esetleg a béke vagy háború kérdéseinek eldöntésébe beleegyezett; és mivel felelős: kötelessége ezek iránti eljárását a szükséget indokoló tényleges körülményeknek előterjesztésével az országgyűlés előtt igazolni. (Ugy van ! bal felől!) A magyar minisztériumot a magyar országgyűlés irányában tartozó ezen felelősségi kötelesség alól nem menti föl a közös minisztériumra, a közős minisztériumnak a delegatiók előtti felelősségére, a delegatiók határozataira való hivatkozás : mert a magyar minisztériumnak a magyar országgyűlés irányábani felelősségét az országnak e tekintetben meg nem változtatott sarkalatos alaptörvénye, az 1848: III. törvényczikk szabályozza és állapítja meg. A közös minisztériumnak a delegatiók irányábani felelősségét nem zárja ki a magyar minisztériumnak a magyar országgyűlés irányábani felelőssége {Helyeslés bal felől.) és valamint a közös minisztérium a delegatióknak felelős, ugy a magyar minisztérium a magyarországgyűlés irányában felelős. Hogy a magyar minisztérium a jelen esetben a kérdéses tulkiadás szükségessége e házbaniindokolásának czélzatos mellőzésével magát e kötelesség alól elvonni igyekezik, (Ugg van! bal felől) ezt részemről alkotmányos eljárásnak nem tekinthetem. (HeI lyeslés bal felől.) A magyar minisztériumnak a magyar országgyűlés irányábani felelőssége eszméjéből önként következik, hogy a magyar országgyűlésnek joga van a magyar minisztériumnak eljárását a külügyek vezérletére, a hadsereg hadilábra állításának szükségére s esetleg a béke és háború kérdésére nézve bírálat alá vonni, s ezek iránt határozni, és a ki ez állítást tagadná, az azt állítaná, hngy a magyar országgyűlés a nemzet életkérdéseiben, me-