Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-240

146 240. országos ülés november 22. 1870. ügye, sőt a közös adósság ügye sem tartozik a delegatio elé. Továbbá a közös pénzügyminiszter ur nem felelős az országgyűlésnek, igy tehát egy nem felelős közbenjáróra biznók ügyeinket. (Helyeslés lalról.) Ezen nézetből indulva ki, indít­ványoztam az indokolt napirendet, a melylyel első részben mintegy fölhívtam pénzügyminisz­terünket, hogy most az országgyűlés elé terjesz­tendő törvényjavaslattal igazolja eljárását, mert kirekesztőleg az ő tárczáját illeti, a közös pénz­ügyminiszter hitelműveletéhez pedig máskép nem férhettem, mint ugy, hogy kimondottam, misze­rint ez Magyarországra nézve nem kötelező. Már most a t. ház azon oldalán, melyen én ülök, egy t. tagtársunk más indítványt nyújtott be, egy oly határozati javaslatot, melyben ki­emelvén, hogy a közös pénzügyminiszter nem mint olyan, hanem egyenesen mint csak a ma­gyar minisztérium megbízottja szerepelt, és igy a felelősség egyenesen a magyar pénzügyminisz­tert illeti: fölszólítja a további igazolási lépések megtételére. Ezen határozati javaslat, igaz, nem oly vilá­gos, vagy ha tetszik, nem oly éles; de minden­esetre az általam indítványozott indokolt napiren­demnek azon alapeszméjét fejezi ki. hogy : ha a közős pénzügyminiszter az üzletet, mint olyan tette, az egyátalában nem köteiezi az országot. Ha tehát pénzügyminiszter ur tisztelt tagtársunk indítványához hozzájárulva, egyenesen kinyi­latkoztatná : hogy ezen előleges üzletet a közös pénzügyminiszter csak mint az ő megbízottja tet­te pénzügyminiszterünknek saját felelőssége és oly föltételek mellett, melyekhez ő maga jóvá­hagyásával hozzájárult, továbbá csak a magyar minisztérium által kijelölt czélokra fordította a fölvett pénzeket, és igy közös államadósság nem létezik: akkor azt hiszem, hogy indítványom­nak tárgya is megszűnt volna. (Helyeslés jobbról. Ellenmondás balról, i Azon képviselő társaimat, kik ezt némi resensussal, vagy némi kételylyel vették : arra figyelmeztetem, hogy ily fontos ügy­ben sokkal jobb egyetértéssel előljárni és a mint a tárgyalást egyetértéssel fogadtuk el, sokkal jobb volna: hogyha itt is egyhangúlag határozhatnánk ezen tárgyban. (Helyeslés jobbról.) Wahrmann Mór: T. ház ! Mielőtt az általam a t. ház elé terjesztett határozati ja­vaslatot bővebben indokolnám, és azt elemezném, micsoda szempontból indultam ki annak tételé­nél; engedjék meg, hogy okadatoljam szavaza­tomat, hogy itt a ház szine előtt nyilvánítsam: miért nem tartottam azt czélszerűnek, hogy a pénzügyminiszternek Zsedényi képviselőtársam interpellatiojára adott válasza egyszerűen tudo­másul vétessék; hanem miért kívántam azt, hogy tárgyalás alapját képezze. Nem tartozom azok közé, kik valamely in­terpellatióra a minisztérium által adott válasz egyszerű tudomásul vételét kifolyásának tartják azon állásnak és azon viszonynak, melyben- a kormányhoz vannak; nem azok közé, kik azért, mert épen bizalommal viseltetnek a kormány irányában, és mert a miniszterek működését czélirányosnak, üdvösnek tartják: már min­den vfllaszt kielégítőnek és kimtritőnek találnak; sem azok közé, kik bizalommal nem viseltetvén a kormány közegei irányában, — miután azon elveket nem osztják, melyek azok által képvi­seltetnek, kik az ügyek élén állanak; — a leg­egyszerűbb és a legjelentéktelenebb kérdésekre adott miniszteri válaszokat sem akarják egyszerűen tudomásul venni, hanem minden miniszteri vá­laszt tárgyalni kivannak. En nem bizalomból, vagy bizalmatlanság­ból tettem határozati javaslatomat egyrészt, (Nyugtalanság és felkiáltások a bál odalon: Ne tanítson bennünket. A jobbon: Halljuk! Halljuk!) másrészt nem ettől teszem függővé abbeli határozatomat: hanem a kérdés jelentékenyésgétől és fontossá­gától és attól." mennyire van már a kérdés az országban, a képviselőházban, a journalistikában megpendítve, megvitatva, és megérlelve. En a fenforgó kérdést nagy horderejűnek és igtn fontosnak tartom: tartom pedig azért, mert az egyességi törvény alkotása óta ez a legelső eset, melyben közös kiadásokra egy, a delegatiók áltál meg nem szavazott tétel szükségesnek állíttatik; az első eset, melyben annak fedezéséről hala­déktalanul gondoskodni kellett: a mennyiben a törvény maga ily előre nem látott rendkívüli esetekre nézve az eljárási módot határozottan meg nem állapítja. Lehet talán, és létezik is nézetkülönbség ezen eljárási mód fölött, és én azért szükséges­nek tartom, hogy ezen különböző nézetek itt a házban kifejezést nyerjenek : nehogy oly praece­dens alkottassák, mely később magával az egyez­ségi törvény szellemével összeférőnek nem talál­tatnék, és mel} r válságossá válhatnék az or­szágra nézve. De van még egy eset, a midőn én a mi­niszterek válaszait egyszerűen tudomásul venni nem szeretem; hanem azt követelem, hogy az tárgyalás alapját képezze: t. i. abban a válasz­ban, — bármennyire tartanám is azt kielégí­tőnek, bármennyire egyetértenék is a dolog lényegere nézve a pénzügyminiszter úrral, s bár mennyire megegyeznék is a miniszter által kö­vetett eljárás a törvény betűjével és formájá­val — ha mondom a válaszban, bár csak mel­lékesen is, oly nézetek vagy eszmék fejtettek volna ki, melyeket magamévá tenni nem birok,

Next

/
Thumbnails
Contents