Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-211

211. országos ülés Julius 16. 1870. 91 bizonyítani azt, hogy a rendezés tovább megy, mint a törvényhatóságok minősége által kijelölt határok menni megengedik. Ha bebizonyittatik, hogy a törvényjavaslat csakugyan tovább megy, akkor — ám vessünk korlátot annak tovább vitele ellen és rendezzük a városokat csak annyiban, a mennyiben azok törvényhatóságok; a mennyiben tehát egyenlők a többi törvényhatóságokkal, és rendezzük azokat e tekintetben teljesen egyenlően a többi törvényhatóságokkal. Ezt, azt gondolom, ugy a logika, mint az élet helyesnek fogja mutatni. Nézzük már most ezen világításban azon módositványt, melyet Nagy-Várad érdemes képviselője beadott, és nézzük a kormány törvényjavaslatát. Mindkettő elismeri annak szükségét, hogy az e viszonyokban levő különbözetnek meg kell felelni, a törvényes intézkedésben való különbözet által. De kérdem, mit csinálunk mi 1 Mi azt mondjuk : „mert különbözet van, nem csak megye és városok közt, de nagy különbözet van egyik és másik város közt is: a,zért mi figyelemben kívánjuk tartatni nemcsak a megye és városok közt fönforgó különbőzetet, hanem azt is, a mi egyik és másik város között fönforog." A t. képviselő urak azt mondják, hogy helytelen ezen különbözetre való tekintet miatt a megyét és várost egy kalap alá vonni. Elismerem, de mindig csak azon megszorítással, hogy a mennyiben a rendezés tulmenne a törvényhatósági minőség által kijelölt határon ; de azt is állítom, hogy époly helytelen egy kalap alá vonni az egymásótól is különböző viszonyok között levő városokat. Ha külön törvénynyel rendezzük a városokat, ugy engedjék kérdeznem : miért volna szükség azon külön törvényre ? Talán azért, hogy másként rendezzük a várost, auynyiban a mennyiben törvényhatóság, mint a miként rendeztetik a többi törvényhatóság í Ezt alig fogná valaki állítni. Ha tehát még is külön törvényt akarnak, azt csak azért akarhatják, hogy egyúttal rendeztessék a város anynyiban is, amennyiben nem ugyan törvényhatóság, de község, de vagyontulajdonos is. És ha ezen tekintetnél fogva kívánnak külön törvényt, akkor azt állítom, hogy a városokra nézve nagyobb megszorításokat kivannak, mint e törvényjavaslat; mert kényszeríteni akarják Pest városát, a nagy iparos kereskedelmi várost, kényszeríteni akarják Kassát, Pozsonyt, Sopronyt, Győrt stb., mely városok, habár Pestnél jelentékenyen kisebbek, a fölemiitett tekintetekben vele rokonok arra, hogy oly nemű rendezéssel legyenek megelégedve — miután a rendezés ugyanegy volna minden városra nézve — a milyen egészen megfelel Hód-Mezővásárhelynek a nagy földbirtokos és földmivelő városnak s a többieknek, melyek vele e tekintetben ugyanazon jellemnek. Én azt állítom, hogy, ha a t. képviselő urak a túlsó oldalon ezen különbözetnek deferálni akarnak, lehetetlen kivánniok, hogy a proerustesi ágy theoriája a városokra alkalmaztassák. (Élénk tetszés a jobb oldalon) Mi nem kívánjuk, hogy a megyék és városok föltétlenül minden tekintetben a végső részletekig, tehát azon tekintetben is, a mennyiben a városok nem törvényhátóságok, hanem községek, hanem tulajdonosok, egy és ugyanazon kalap alá vonassanak, és azért vettük föl a törvényjavaslatba a 64. szakaszt. Önök azonban, ugy látszik, azt kívánják, hogy a városok jellemkülönbözete tökéletesen ignoráltatván, mindnyájukra nézve eg}*- törvény alkottassák és annak aláhelyeztessék ugy az egyik, mint a másik, akár felel meg a törvény az ő viszonyaiknak, akár nem. Mert azt kétlem, hogy a mely külön törvény, épen azért, mert külön törvény, hivatva lenne a részletekbe is bemenni, képes legyen a részleteket akként megállapítani, hogy azok egyaránt czélirányosak legyenek, ugy az iparos és kereskedő mint a földmivelő városra, ugy a nagyra mint a kicsinyre. (Helyeslés jobb felől.) Ha tehát azt akarjuk, hogy mindegyik város az ő viszonyai szerint, mindegyik ugy rendeztessék a mint ezt ő maga, — ki helyzetének helyzete követelményeinek és szükségleteinek legjobb birája — jónak tartja: erre szabadelvűbb, megfelelőbb utat, mint a statumoket képzelni nem tudok. (Helyeslés jobb felől.) Mert mi különbség van az ilyen rendezés és a törvény általi rendezés között 1 — Hogy tovább vigyem a ruháról vett azon analógiát, melyet Komárom városa t. képviselője használt: a kettő között az a különbség van, a mi van a között, ha én magamnak ruhát szabatok magamra és a közt, ha elmegyek a kereskedésbe ós készen veszek. (Tetszés jobb felől.) Ha mindegyik város a statutarius jog segélyével maga csinálja meg szervezetét, lehetséges lesz az ő individuális viszonyáig visszamenni és ahoz mérni szervezetét, ; holott ezt egy minden várost egyairánt rendező törvény által elérni lehetetlenség. ''Helyeslés a jobb oldalon.) Azt mondják erre : hiszen jól volna, ha a városok maguk csinálnák statútumaikat: de nem ők csinálják, mert hiszen azok a belügyminiszter által jóváhagyandók ; tehát, tulajdonképen a belügyminiszter csinálja azokat. (Halljuk!) Ezt nem engedem meg, és még ha megengedném is, ezt egyátalában döntő oknak nem ismerném el. Nem engedem meg azért, mert az a belügyminiszter — én legalább másként nem tudom kép12*