Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-211
90 211. országos ülés Julius 16. 1870. ugyanazoktól más kézzel az állami közigazgatás közvetítésének ürügye alatt visszavétetik. (Helyeslés a bal oldalon.) Mindaz, a miről a minisztérium maga rendelkezni akar, állami közigazgatás közvetítésének fog neveztetni, és ez lesz a kulcs, az ut, az eszkőz az önkormányzat teljes megsemmisítésére. (Helyeslés a bal oldalon.) Mindezeknél fogva én részemről a törvényjavaslat sokszor emiitett szakaszát el nem fogadhatom, hanem ragaszkodom azon határozati javaslathoz, melyet Győrffi képviselőtársam beterjesztett. Elnök (leszál és helyét Gajzágó Salamon foglalja el.) Paczolay János: T. ház! A házszabályok értelmében szót kérek. A t. előttem szólott képviselő ur, az ellenzék pártvezére, igen rósz helyzetben találhatta magát, miután a szóban forgó módositvány védelmére az én állításaim elcsavarására szorult. (Hosszas zaj a bal oldalon.) Én nem azt állítottam, hogy a városok a megyékhez rendeztessenek, hanem hogy elérkezettnek látom az időt, melyben a városok a megyékbe bekebeleztethetnek, vagyis egy törvényhatóságot fognak képezni; kívánom pedig ezt azon okból, mivel hiszem, hogy a polgárokkali napontai összeköttetés, napontai érintkezés által azon műveltségből, azon gazdasági rendszerből, a jólét azon előmozdításából, melylyel a városok bírnak, a községekre is hárulni fog. Épen azért fogadom el a városokra nézve is e törvényjavaslatot: mert általa előbb látom elérve a czélt, mely előttem lebeg, mint az által, ha a megyék és városok külön választatván, őket egymással ellenséges, irigy állapotba helyezzük. (Helyeslés a jobb oldalon.) Egyébiránt azon élez, melyet személyemnek az ő személyéveli összehasonlítása által eszközölt, helytelenül volt alkalmazva. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter : T. ház ! A kormány törvényjavaslata ellenében két módositvány lőn benyújtva a't. házhoz, ama törvényjavaslat első szakaszára vonatkozólag: egyik, mely a városokra nézve átalában, másik, mely Buda-Pestre nézve különösen, egy más törvénynyel való intézkedést igényel. Ha tekintjük a két módositvány indokait, azt találjuk, hogy az okok, melyek miatt azok benyujtattak, tulajdonképen mindegyiknél ugyanazok. Ugy az egyik, mint a másik módositvány abból indul ki, hogy „a városok, s az egyéb törvényhatóságok esetleg a két főváros helyzete, viszonyai különbözők és így a helyzet, a viszonyok e különbözete különböző intézkedést is indokol, sőt megkíván." Kétségkívül a tétel ugj*-, a mint fölállítva, van, egészen helyes: mert különböző viszonyok közt, különböző helyzetben levő hatóságokat egy és ugyanazon módon rendezni akarni, nem volna ] helyes. De kérdem: akarja-e a kormány törvényjavaslata ezt tenni ? Szerintem nem; és erre azért kérek súlyt helyezni, mert a mint én részemről tartózkodás nélkül elismerem, hogy a különbözeteknek deferálni kell, ugy óhajtom és remélem, hogy a mennyiben a kormány törvényjavaslatában ez megtörténtnek bebizonyítható, az illető urak meg abban nyugosznak meg, hogy ne kívánjanak változtatásokat ott, hol azokat az említett tekintet föltótlenül nem kívánja. Tehát az állíttatik, hogy különbözet van a többi törvényhatóságok és a városok közt. Ezt nem tagadom. És ha a kormány törvényjavaslata a városokat is ugy, mint a többi törvényhatóságokat a végletekig menve, a részletekben is rendezni kívánná, akkor tökéletesen jogosult lenne azon állítás, mely azt mondaná, hogy nincs figyelembe véve ama különbözet. De a többször hivatkozott 64. szakaszt épen annak tudata teremtette meg, hogy a városokban léteznek oly specialitások, melyek nincsenek meg másutt. Ha jól emlékszem épen Horn képviselő ur volt ki azt monda, hogy ha e rendezés jó a megyékre nézve — melyekre való különös figyelemmel lett megállapítva — már épen azért nem lehet jó a városokra nézve, melyeknek viszonyai egészen mások. (Halljuk!) Igaz, ez tökéletesen áll, s magam is aláírnám, ha nem lenne ott a 64-ik §. De, mint mondám, épen a 6á-ik §. az, mely figyelemmel a létező különbözetre azt mondja : ne rendezzük e törvénynyel átalában, és egészben a városokat, hanem rendezzük csak annyiban, a mennyiben köztük, és a többi törvényhatóságok közt nincs különbözet; tehát azoknak közjogi állását illetőleg, a mennyiben azok is törvényhatóságok. Mert azt, ugy hiszem, senki sem fogja tagadni, hogy abban, a mit maga után von, ezen minőség „törvényhatóság" város és megye tökéletesen egyenlő, és épen azért e tekintetben ezen minőségök által kijelölt határon belül csak egy rendezés lehet jó ugy az egyikre mint a másikra nézve: az, a mely helyesen: rendezi a törvényhatóságot, mint olyat. Ha a törvényjavaslat a j városokra nézve csak idáig terjeszkedik, azt ál| litom: teljes okkal, teljes joggal vonja ugyanazon | határozmányok alá a városokat, melyek alá vonja a többi törvényhatóságot. Ha azonban ezen határon az tulmenne, ha rendezni akarná a városokat, oly tekintetekben is, a melyekben azok különböznek a többi törvényhatóságoktól; ha rendezni akarná anélkül, hogy ezen különbözetre figyelemmel lenne: akkor elismerném én is, hogy ez hiba lenne. De ezt a törvényjavaslatban tételről tételre kellene kimutatni, és be kellene
