Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-211

211. országos ülés }Bli«s 16. 1870. 89 külön törvényt alkotni, midőn az ország többi törvényhatóságai e tekintetben egyátalában figyelembe nem vétetnek. Elismerem, hogy vannak Pest-Buda városának különös erdekei, külön viszonyai, melyek a városokról hozandó törvényben Buda-Pestre fordítandó különös figyelmet igényelnek. De nem kell elfelejteni, hogy Pest városán kivül vannak az országban más nagy városok is, vannak gazdag és Pest városánál legalább ingatlan birtokokra nézve gazdagabb városok is. (Helyeslés bal felől.) Azon okok, melyek Pest városa mellett harczolnak, arra nézve, hogy részére külön törvény hozassák, kisebb nagyobb mértékben szólanak a többi városok mellett is: mert ezen városok mindnyájának viszonyai különböznek a megyék és a többi törvényhatóságok viszonyaitól; a nagyobbaké azért, mert nagyobbak, a kisebbeké épen azért, mert kisebbek, mert az ország legkisebb megyéinél is sokkal kisebbek. Én egyátaláoan nem tartanám igazságosnak, hogy kényelmes ruhát szabjunk csupán magának Pest városának, az országnak többi városait pedig a testükhöz nem illő, részint bő, részint Bzük megyei ruhába akaratuk ellen beleszorítsuk. (Tetszés bal felől.) Hogy visszatérjek arra, a mi e törvényjavaslat első szakaszának 2-ik részét, a törvényhatóság jogkörének körvonalozását illeti: erre nézve ugy látom, hogy a törvényjavaslat fogalmazása szerint a törvényhatósági jogkörnek 3 ága van, t. i. a vitatkozási, kérelmezési, felírási és levelezési jog, 2-or az önkormányzati jog; 3-or az állami közigazgatásnak közvetítése. A vitatkozás, kérelmezés és felírás jogáról nem akarok itt bővebben szólni, mert ugy a mint ezen jogok a törvényjavaslatban vonalozva vannak, elég világosak, de csekélyebb fontosságnak is, semhogy fölöttük sok szót kellene vesztegetni, A mi azonban az önkormányzatot és az állami közigazgatás közvetítését illeti, keresve kerestem a törvényjavaslatban ezen eszméknek : „önkormányzat és állami közigazgatás" közvetítését, értelmezését, definitioját. Pedig azt tartom, hogy midőn akár a nép egyes osztályának, akár valamely törvényhatóságnak törvény által külön jog adatik, azt épen oly határozottan körvonalozni kell a törvényben, mint például szükséges meghatározni valamely bűntényt, melyre törvény által büntetés lesz szabandó. Hogy tisztába jőjek magammal az iránt : mi értetik az emiitett eszmék alatt? kérdést intéztem eziránt az osztályban a többség ott jelen levő tagjaihoz, és az átalános vita alkalmával is felkértem a minisztériumot, legyen szíves ő megmondani, hogy a törvényjavaslatban annyiszor KKPV. H. KAPLÓ 1854 X. emiitett önkormányzat <*s állami közigazgatás közvetítése alatt mit ért 1 Kértem, hogy húzza meg a határvon dat e két eszme közt, mert ez eszmék tüzetes meghatározása nélkül, sem a minisztérium nem foghatott ildomosán a törvényjavaslat szerkesztéséhez, sem az meg nem érthető. Némi választ azonbm csak Nehrebeczky képviselő úrtól hallottam, kinek, mint értesültem, szintén befolyása volt ezen törvényjavaslat szerkesztésébe. Ha jól fogtam fel válaszát, azt állitá, ho-y az önkormányzat difinitiőja nem a törvénybe, hanem a tudomány keretébe tartozik. Azt állitá, hogy az önkormányzat és az állami közigazgatás közvetítésének határai oly annyira egymásba vágnak, hogy azokat elméletileg megkülönbözteini nem is lehet, hanem csak gyakorlatilag, minden egyes concret esetben, és így valóban csak arbitrarie különböztethetők meg. Hogy e válasz nem volt kielégítő reám nézve, az igen természetes, ámde más felől ujabban megerősített engem ezm válasz azon meggyőződéiben, melyet az átalános vita aikalmával is kijelentettem: hogy e két eszme ,, önkormányzat és állami közigazgatás" közvetítése tubijdonképen igazi értelmökre nézve egymástól nem KS különbözik. Az állami közigazgatás közvetítésének eszméje benne van • z önkormányzat eszméjében, és az önkormányzat, a dolog valósága szerint, a közigazgatás teendőinek a törvényhatóság területén, a törvényhatóság általi teljesítéséből áll. így értelmezte az önkormányzatot sok századon keresztül a bennüuket megelőző kor 1848. előtt, így tartotta Ln az önkormányzatot az 1848-iki törvény, igy állította azt vissza az 1867-ki országgyűlési határozat; mert ezen határozatban, melyre a minisztérium is már többször hivatkozott, a minisztérium, saját kívánságára, arra hatalmaz tátott fel, hogy össze kihassa ismét a 61-iki megyei bizottságokat a végett, hogy azok gyakorolják mindazon jogokat, melyeket az 1848-ik évi törvény a megyei bizottságokra ruházol t. Az 1848-ki törvény a megyei bizottságokra ruházta ugyanazon jogkört, melylyel azelőtt a megyei közgyűlések bivtak; a megyei közgyűlés pedig, — s ezt nem fogja senki tagadhatni, — maga részint vezette, részint gyakorolta a törvényhatóság területén az összes közigazgatást. Ily homályos kifejezése a törvényhatósági jogkörnek, szembeállítása az önkormányzatnak az állami közigazgatás közvetítésével, nemcsak gyanús már eredetére nézve, mint már több ízben fölemlittetett ; hanem igen veszélyes következéseire nézve is : mert ezen homály azt fogja eszközölni, hogy a mi a törvényhatóságoknak az önkormányzat czime alatt egy kézzel adatik, az 12