Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-211
86 211. országos ülés Julius 16. 1870. fejtessenek, fejlesztessenek ki; de ezen alapelvek megváltoztatását egyátalában nem kívánják. Miért is kívánnák? A megyék rendezése 1848-ban csakugyan ideiglenes volt, és sok tekintetben hézagos, kiegészitetlen, de sokkal kimerítőbb a városoknak azon évben megállapított rendezése, és higye el a t. képviselő ur: sokkal szabadelvűbb, mint azon rendezés, mely a városok részére a törvényjavaslatban terveztetik. Főispáni gyámkodás nélkül intézik a városok ügyeiket, közvetlen választással, főispáni kijelölés nélkül választják tisztviselőiket, s a virilis szavazat eszméje is ismeretlen lévén az országban addig, a mig e törvényjavaslat által fölszinre nem merült; a városok a képviselők megválasztásában csak a közbizalom irányát követték, ugy, hogy azon szervezés, a mely a városok részére a törvényjavaslatban állapittatik meg, valóságos visszalépés, és mint t. barátom, Győrffy Gyula képviselő ma igen helyesen mondta, eonfiscatiója az azon jogoknak , melyeket az 1848. évi törvényhozás a városokra ruházott. Tóth Vilmos képviselő ur folytatván azokat, a miket mellesleg Wahrmann és Paczolay képviselő urak is megemlítettek, azt mondja : egyenlően kell rendezni a városokat a megyékkel és egyéb törvényhatóságokkal; mert a városoknak törvényhatósági jogköre ugyanaz leendven, mint a többi törvényhatóságoké; természetesen törvényhatósági jogkörüknek is egyenlően kell rendeztetnie. A városi élet egyéb ágaira nézve pedig minden bajt meg fog szüntetni a 64, §., mely a városoknak statutarius jogot engedvén, ezáltal lehetségessé teszi, hogy azok magukat külön viszonyaikhoz képest külön szervezhessék. Ezen ellenvetés már többször, jelesül a tegnapi napon Tisza Kálmán barátom által megezáfolva volt, a mai napon szintén megezáfolta azt t. barátom Győrffy Gyula; miután azonban az államtitkár ur a minisztérium részéről szükségesnek tartotta, ezen már néhányszor megezáfolt ellenvetést még egyszer föleleveníteni, engedje meg nekem a t. ház, hogy én is azon hibába essem, hogy én is ujabban megmagyarázhassam azokat, a mik ezen ellenvetést tarthatlanná teszik. Azon szervezés szerint, t. ház, mely ezen törvényjavaslatban a városok részére megállapíttatik, a bizottságot alkotó elemek, a bizottságok megalkotásának, a tisztválasztásnak módja, a törvényhatósági bizottság jogköre, és az azon jogkör fölött teljhatalommal uralkodó miniszteri kormányzat egyformán vannak ezen törvényjavaslatban megállapít városok közéletének minden ágára nézve meg vannak állapítva azokra, melyek szorosan törvényhatóságiak; de egyformán kiterjednek azokra is, melyek a városok község életét és vagyoni állapotát illetik. Ezen alapelvek törvény által levén megállapítva, statútumok által nem lesznek megváltoztathatók, és e szerint rósz következéseiket ki fogják terjeszteni nemcsak a, köztörvényhatósági jogkörre, hanem a városok községi életére, ós vagyon állapotára is: mert ezen törvényjavaslat szerint ugyanazon bizottmány fog mindezek iránt is rendelkezni, mely a törvényhatósági ügyekben rendelkezik, és ezen törvényjavaslat szerint a miniszter ugy fog in ultiina instantia korlátlanul intózkedhedni a városok vagyoni ós községi ügyei fölött, mint azon ügyek fölött, melyek a törvényhatósági jogkörhez tartoznak. (Helyeslés bal felől.) Elfelejtette továbbá a t. államtitkár ur azt, hogy a statútumokat, mint ő is megemlíti, a minisztérium jóváhagyása , megvizsgálása alá kell terjeszteni és ezen statútumok csak a minisztérium jóváhagyása után lesznek végrehajthatók. Ebből azután minden alkotmányos elvvel ellenkező azon viszásság következik, hogy midőn a törvényhatóságoknak, igy a városoknak rendezése is, a világ minden országában legalább minden alkotmányos országban, a törvénjmozás által állapittatik meg, és e rendezésnek megállapítása a törvényhozás jogköréhez is tartozik: akkor Magyarország városainak rendezése, községi életükre és vagyoni ügyeikre nézve, a miniszteri önkény martalékául dobatik oda. Azt mondja ugyan a t. államtitkár ur, hogy van oka annak, hogy miért kell a statútumokat a minisztérium jóváhagyása alá terjeszteni, s azt mondja: azért, mert azok a tőrvénynyel és a kormány rendeleteivel nem ellenkezhetnek, azt a minisztérium meggátolni tartozik. Ez azonban csak ujabb érv annak indokolására, mit előbb állítottam, hogy a törvényjavaslatban lefektetett lényeges alapelveket, melyek a város szervezetét annak gyökerében fogják állapítani, statútumok által többé megváltoztatni nem lehet: mert épen azért revideáltatnak a minisztérium által, a városok statútumai, hogy azok azon alapelvekbe se ütközhessenek, a melyek ezen törvényjavaslatban a városoknak nemcsak törvényhatósági ügyeire, hanem községi életére ós vagyoni állapotából folyó ügyeikre is egyaránt kiterjednek. (Helyeslés bal felől.) Már mostan, t. ház, szólani akarok a törvényjavaslat első §-ának 2-ik részéről, mely a törvényhatósági jogkörnek körvonalozását, fogalmazását foglalja magában. Előzőleg mindazonáltal mégis, minthogy elfelejtettem, meg akarom Pest városára nézve is megjegyezni azt, hogy én tökéletesen osztom részemről is azon nézetet, hogy Pest városára nézve nem igazságos, nem helyes
