Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-211
211, országos ülés Julius 16. 1870. 87 Ha valamely ország, Magyarország bizonyára utalva van, sok évtized sajnos mulasztását pótolván, a városok és a polgári elem egészséges és életerős kifejlődését épen az állam józanul fölfogott érdekében minden gondossággal és óvatossággal előre mozdítani, gondosan alkotott törvények által támogatni, hogy ipar, kereskedelem, forgalom növekedjék és erősödjék, hogy az üzlet gyors fejlődésére hosszú évek mulasztását győzhesse le, hogy bármely államnak ós bármely kormánynak nólkülőzhetlen és legbiztosabb támasza, egy velős, életerős polgári közép-osztály — nemcsak Pest városában, de országszerte — terjedjen és fejlődjók ki. Savigny jeles irományában mondja: „Nur nach der beschránktesten Ansieht kann man glauben, dass durch ein erhöhtes Lében der Gemeinden der Regierung des ganzen Staates ein Abbruch gesehehe. Dasselbe wird vielmehr die Kraft des Ganzen in dem gleichen Masse erhöhen, als es den einzelnen Gliedern frischeres Lében verleiht." Már eddig is a szándék, egy külön városi törvényt is megtagadni, a városokat is ezen megyei törvénynek alárendelni, országszerte valamennyi jelentékeny városnál nagyszerű visszatetszést gerjesztett; számos kórvényre és fölkiáltásra indította a veszélybe esett városokat. Szerintem a törvényhozásnak elkerülhetetlen kötelessége, a miveltség, ipar, üzlet, emelkedés kéj>viselőinek, a városoknak jogosult követelményeit kellőleg tekintetbe venni. Külön korszerű alapokra fektetett városi törvény által sajátságos viszonyait méltányolni, nem pedig ezen megyei törvény alkalmazása által természetszerű fejlődésüket gátolni és megtámadni. Ezen meggyőződéstől áthatva, szerencsém van kinyilatkoztatni, hogy én Győrffy Gyula képviselő ur indítványát, •— a mennyiben azt egyszerű fölolvasás után fölfogni képes valék, — elvileg pártolom. Fentartván magamnak, netaláni elfogadás esetében, egyes pontjaihoz észrevételeimet megtenni. Ghyczy Kálmán; 1. ház! Néhány szóval akarom indokolni szavazatomat. En a tárgyalás alatt levő első szakaszt két tekintetből nem fogadom el. Nem fogadom el jelesül először azért, mert ki van benne mondva azon elv, hogy a városok az ország többi törvényhatóságaival egyenlően rendeztessenek; másodszor nem fogadom el a kérdéses első szakaszt azért sem, mert abban a törvényhatósági jogkör hibás definitióia foglaltatik, s ezáltal már kezdetben mindjárt letétetik alapja azon hibás iránynak, mely az egész törvényjavaslaton keresztül vonul, a végre, hogy megsemmisíttessék az önkormányzat, és helyébe a központosított közigazgatás hozattassék be. Hogy miért nem lehet a városokat a megyékkel, ós egyéb törvényhatóságokkal egyenlően rendezni, több előttem szólott t. képviselő ur bővebben kifejtett; bővebben kifejtetett ez az átalános tárgyalás alkalmával is, és én a mondottakat ismételni nem szándékozom. Legfölebb azt adhatnám azokhoz hozzá, hogy az egész ismert világban, bármely alkotmányos országban hallatlan, hogy a városok az ország többi törvényhatóságaival, kerületeivel, egy törvényben, egyenlő módon rendeztettek volna, s az, mi más országban meg sem próbáltatott, bizonyosan nem fog czélszerüen sikerülni minálunk. Leginkább néhány ellenvetésre kívánok egyébiránt válaszolni. Paczolay képviselő ur, ha jól fogtam föl moadását, azon véleményben van, hogy miután a városok állapota kedvezőbb, a lakosok helyzete ott jobb, a műveltség, a fölvirágzás nagyobb, s ez a városi institutióknak köszönhető; ennélfogva a falusi községek is hasonló módon lennének inkább rendezendők, mint a városok, és ez okból is a városokat a többi törvényhatóságokkal egyenlően kell rendezni. Én ugy tudom, hogy bármely törvényhatóságnak rendezését annak jelen állapotához kell mérni. Az úgynevezett „Zukunfts-Musik" csak a zene birodalmába tartozik, (Nagy derültség) és valóban, különös módja lenne a törvényhozásnak, ha annyira kívánná vinni a nivellirozást, hogy a mi jobb, magasabb, fejlettebb, az szállíttassák le az alacsonyabb, a kisebb, a tökéletlenebb színvonalára: csak hogy az egyenlőség meglegyen. Paczolay János: Az ellenkezőt mondottam. Ghyczy Kálmán : Paczolay t. képviselő urat saját érdekében, és a magaméban is, mert mind a ketten magos testalkatúak vagyunk, kérem, hogy ne kívánjon bennünket Kuba képviselő ur testalkatának színvonalára leszállítani. Wahrmann képviselő ur azt állította, hogy a városokban a mostani állapot tarthatatlan. Pest városáról nem szólok, ennek állapotát Vv T ahrmann képviselő ur jobban ismerheti, mint én ; de kérem őt, hogy midőn az ország többi városairól van szó, inkább nekünk engedje át az ítélethozatalt, és ne tartsa azt fön magának : mert azok helyzetét mi jobban ismerjük, mint ő. Részemről e tekintetben mondhatom, hogy azon alap, melyet az 1848. évi rendezés a városokban teremtett, nem türhetlen a városokra nézve; hanem a városokat kielégíti, azok kívánhatják és kívánják is, hogy azon alapelvek, melyek e rnndezésben lefektetve vannak, bővebben
