Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-211

86 211 országos ü!és Julius 16. 1870. Én nagy figyelemmel hallgattam végig mindazokat, melyek az 1. §. ellen fölhozattak, illetőleg azon aggodalmakat, hogy a városokra és megyékre nézve egy és ugyanazon törvény intézkedik ; de megvallom, nem hallottam megczáíblni azon indokot, mely csaknem kizárólag képezte okát annak, hogy a kormány elhatározta, a megyéket és a köztörvényhatósági joggal fölruházott és fölruházandó városokat is egy és ugyanazon törvény által rendezni. Ezen városok ugyanis a közkormányzati téren ugyanazon jogokkal és kötelességekkel, egy szóval ugyanazon politikai jogokkal vannak fölruházva, melyekkel a megyék, és igy a kormány egyátalában nem látta annak czélját, hogy miért kellene épen a városokra nézve egy külön törvény által intézkedni; a városok belszervezetére nézve pedig a legszabadelvübb eljárást vélte követendőnek azáltal, hogy a legszélesebb alapokon nyugvó statutarius jogot hagyván a városoknak, megbizta azokat egyszersmind azzal, hogy saját belügyeiket autonóm utón rendezhessék, és megalkotta e javaslat 64. §-át, a mely igy szól: „Különben a törvényhatósági joggal fölruházott városok azon szervezetet, mely által saját belügyeiket ellátni s a városi önkormányzatot gyakorolni kívánják, s ebből folyólag a tanácsnak s az egyes tisztviselőknek közöttük a rendőrkapitánynak az önkormányzatra vonatkozó hatáskörét, a szakosztályok szervezetét, a tiszti kar, a segéd-kezelő, rendőr és szolgaszemélyzet létszámát és fizetését, ugy szintén az egyes tisztviselők által az önkormányzat körében hozott határozatokra nézve a fölebbezés módját, a helyi viszonyokhoz képest, és a jelen törvény korlátai között a belügyminiszter által helybenhagyandó szabályokat maguk állapítják meg." Hallottam, t. ház azon ellenvetést, —ugy hiszem Nagyvárad érdemes képviselője monda — hogy a statutarius joggal nem valami szabadelvű intézkedést tettünk, hanem azzal a minisztériumnak inkább kegyosztási terrénumát tágítottuk meg. Ezt — bocsánatot kérek — indokolva nem látom. Hogy a statútumokat föl kell terjeszteni, és hogy a statútumokat a belügyminiszternek helyben kell hagyni, annak igen egyszerű oka van. Tudjuk azt, hogy semmiféle államnak, hatóságnak, testületnek szabályai az állam törvényeivel, az államkormány életben levő rendeleteivel ellenkezésben nem lehetnek. Kik készítik a statútumokat? A községeknek a közgyűlés jelenlevő tagjainak többsége. Kérdem, t. ház: követelhetjük-e azt, hogy a kormánynak hatályban levő rendeleteit az ott jelenlevők mindegyike ismerje ? Azt hiszem, azt nem követelhetjük; de igenis méltán követelhetjük a kormánytól azt: hogy ugy saját rendeleteit, mint az ország törvényeit ismerje. Ennélfogva, ha a hatóságok statútumai az említett törvényekkel és rendeletekkel ellenkeznének, a minisztérium van hivatva arra, hogy a municipiumokat utasítsa, hogy azon szabályoknak a törvényekkel, és a rendeletekkel ellenkező részét módosítsák. Ez az indok, t. ház, a miért a minisztérium elhatározta azt, hogy a statútumoknak a belügyminiszterhez föl kell terjesztetniök. Nagyvárad igen érdemes képviselőjének még azon aggodalma is volt, hogy vajon Kecskemét és Nagyvárad városokra is ki fog-e terjesztetni azon jog, a melyről a törvényjavaslat 89. §-a intézkedik ? Csak arra nézve akartam megnyugtatni a t. képviselő urat, hogy benne van az a törvényjavaslat 89-ik §-ban, hogy nemcsak ezen két város, hanem azon városok is, melyeket a minisztrrium, midőn a kormányzatot átvette, ily állapotban talált, bírnak e joggal. A mi a t. képviselő urnák azon kifogását illeti, hogy az „állami közigazgatás közvetítése" féle kifejezés a Bach-rendszerből vétetett át; azt jegyzem meg: hogy nem ismerem ugyan a Bachrendszer terminológiáját; hanem azt hiszem, hogy ha valamely kifejezés a Bach-rendszer alatt helyes volt, nem lehet az ok arra, hogy mi azt át ne vegyük. Igen szívesen elfogadok más kifejezést a belügyminiszter ur nevében is, hogyha megfelel azon eszmének, melyet e szó kifejez. Az, hogy a megyék az állami közigazgatást csakugyan közvetítik, nézetem szerint természetes : mert hisz nemcsak az állam törvényeit hajtják végre, hanem az államkormánynak rendeleteit is; tehát az állami közigazgatást mindenesetre közvetítik. Képviselő ur ellenvetést tesz továbbá az iránt, hogy az első szakaszba bevettük a levelezési jogot: mondván, hogy az fölösleges, mert természetes. Igenis, mert mi a megyék természetes jogait codifiealtuk, azért soroltuk föl ezt is a többi természetes jogok között. A képviselő ur azt is mondta, hogy a miniszter ur akkor, midőn azt monda a törvényjavaslatot bevezető beszédében, hogy kész a városokra nézve czélszerü módositványt elfogadni, oly Ígéretet tett, melyet meg nem tarthat. Bocsásson meg, ha ezen ellenvetést azzal czáfolom meg, miszerint kijelentem, hogy — ragaszkodva egyébként a törvényjavaslat első szakaszához, — a Wahrmann képviselő ur által beadott javaslatot elfogadom. (Helyeslés jobb felől.) Kapp Gusztáv: T. ház! Csupán szavazatomat egy külöa városi törvény érdekében indokolni kívánván, nagyon rövid leszek.