Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-211

84 211. országot. ülés Julius 16, 1870. kintélye, egykis befolyása a vármegyében, hogy jól igazgathasson: szükséges, hogy ne legyen száz meg száz főispán; mert ha a legkisebb városba is főispánt teszünk, akkor annak tekintélyét egészen semmivé teszszük. (Zaj.) Ezen két-három okra akartam csak szorítkozni annak bebizonyítására, hogy a városokat másként kell szervezni, mint a vármegyéket. Azonban Pest városa érdemes képviselőjétől hallottam valamit, mit megjegyzés nélkül hagyni nem akarok. 0 elismeri ugyanis azt, hogy nagyon kívánatos volna ugyan a városoknak külön szervezetet adni, azonban így is elfogadja a jelen törvényjavaslatot; de már Pest városa számára külön törvényjavaslatot kér. Erre néz\e először azt kell megjegyezni, mit gondolom, Simonyi Lajos ur már megjegyzett: hogy az, mit Wahrmann t. képviselő ur a többi városokról mondott — hogy nem állnak még azon fokon, hogy azoknak autonómiát lehetne adni, — valóban rágalmazás a városokra nézve mert azt hiszem, hogy az ország más városai is áljának a miveltség azon fokán, a melyen Pest; csakhogy talán azokban nincs annyi gazdagság, nem történnek oly nagy pénzmüveletek, nincs annyi „Schwindel" és más ily nagyvárosi tulajdonság. {Helyeslés bal felöl) De ismétlem., a mi a műveltséget illeti, azt hiszem, hogy több oly város van Magyarországban, mely a müveitségnek szintén oly magas fokán áll, mint Pest. (Helyeslés bal felől. Zaj.) Egyébiránt, ha igaz volna, a mit Wahrmann t. képviselőtársam mondott, hogy a többi városok még nem állnak azon fokán a müveitségnek, hogy az autonómiát már meg lehessen nekik adni, akkor — azt hiszem — ez még sokkal inkább mellettünk szól; mert ekkor épen azért kell adni nekik autonómiát, hogy ez által őket az autonómiára szükséges műveltségre képesítsük. Úszni csak ugy tanulhat meg az ember, ha vizbe megy; de ha vízbe nem akar menni, a ki úszni nem tud: soha sem mehet oda. (Derültség. Ugy van!) Sokszor hallottam, t. ház, panaszkodni az iránt, hogy a nagy városok talán nem oly nagyen hazafiasak, mint a falvak és mint átalában az országnak többi részei. Azt mondják, hogy a városokban az ipar, kereskedelem uralkodik, és ezek többé-kevésbé kosmopolitákká teszik az embert, és ebből következik, hogy a városokban nem minden tekintetben oly hazafiasak, mint a falvak és az ország többi részeiben. Ha ez igaz, — és bizonyos tekintetben néhány városra nézve igaz is — (FölMáltásoh jobb felől; Be nem igaz!) annál jobb, ha nem igaz; de ha igaz volna, és a mennyiben igaz, a legjobb ellenszer és legjobb eszköz a városok hazafiasságának kifejtésére, épen abban áll, hogy ott politikai életet teremtsünk, hogy politikai mozgalmat hozzunk be ; akkor hazafiasak lesznek, és akkor ki fog fejlődni a hazafiság és politikai élet, és a mi városaink époly jó magyarok lesznek, mint az ország többi részei. De Wahrmann t. képviselő ur (FölMáltásók jobb felöl: Elég róla.') Pest városa számára külön törvényjavaslatot kivan. Én megvallom, hogy átalában nem vagyok barátja annak, hogy külön törvény hozassék egy város részére. A hol ez történik, — és legfényesebb példa erre épen Paris városa, — ott az mindig a város függetlenségének árán történik; és ha Wahrmann t. képviselő ur idézte azon szavakat: — de nem is idézte, hanem mint saját szavait adta elő, hogy a főváros érdeke az egész országnak érdeke — a t. képviselő urat arra figyelmeztetem, hogy épen ez azon frázis, a mely 15 — 16 év óta Paris lezabolázására fölhasználtatott, és fölhasználtatott arra, hogy Paristól megtagadják a szabadságot és autonómiát; és figyelmeztetem arra is, hogy, a mint egy év óta újra fölvirult Francziaországban a politikai élet, nemcsak Paris városának, hanem az egész országnak egyik legelső követelése az volt, hogy Paris adassék vissza a párisiaknak. Én azt akarom, hogy Pest városa maradjon a pestieké, én ez okból külön törvényt nem kívánok Pest városának. De ha megengedem is, hogy külön körülmények forogván fön, Pest városát nem lehet egészen, mint a többi városokat rendezni a mint azt nyíltan el is ismerem: nem ismer hetem x

el ezt a mostani Pest számára, mert az nem ok, hogy a mostani Pestnek talán 50 vagy 100 ezelv lélekkel több lakosa van, mint a többi városoknak, azért Pestnek még nincs külön törvényre szüksége: de elismerem, hogy czélszerü lehet a jövő Pestnek, mert azt hiszem, hogy nem sokáig fog késni, legalább nem kell soká késnie, hogy életbe lépjen az, mire a nemzeti kormány már 1849-ben tett lépést, azaz: hogy Pest Budával egy várost képezzen, hogy egy város legyen: Budapest; legyen főváros, azaz olyan főváros, a mely egy nagy és szép országhoz illik. Ha Pesthez később nemcsak Buda, O-Buda, Uj-Pest és ^alán-több környékbeli helység is fog csatoltatni, akkor Pestnek joga lesz, nem külön törvéfiyre, hanem más rendei zésre, minta milyen a\többi városoké. De ha ezt elismerám, azt kell még hozzátennem, hogy sokkal könnyebb lesz Pest külön viszonyaira figyelemmel ;lenni, ha átalános törvény lesz a városokra nézve: mert ekkor csak az lesz szükséges, hogy i az átalános törvényen néhány módosítás történjek — Pest városra vo-