Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-211

2i . országos ülés Julius 16. 1370. 83 tömeg százszorta nagyobb adót fizet; tehát ha a nem nagy adót fizetők nagy adót vetnek ki, ez által maguknak sokkal nagyobb kárfc fognak tenni mint a nagy adót fizetőknek. (Helyeslés hal felől.) De tegyük föl, hogy ez áll a vármegyékre nézve. Mindenki tudja közülünk, hogy a megyékben az egyenes, a városokban pedig az indireet adó praedominál; valamint mindenki tudja, hogy az indireet adó főkép a szegényebb sorsú emberekre hat nyomasztólag. Sokkal iukább kellene tehát a városokban még a szegényebb embereknek virilis szavazatot adni és azokat a bizottságokba bevinni, mint a gazdagokat, nehogy a gazdagok olyan adót vethessenek ki, mely a szegényekre túlnyomasztólag hat. Mert ha ők közvetett adókat hoznak be, ez sokkal inkább nehezedik a szegényekre, mint a gazdagokra. (Helyeslés bal felől.) Van egy más és igen fontos pont is e tekintetben. Bocsánatot kérek, ha talán még e padokon is (Balra mutat) egy kis ellenkezésre találok, mert nem hallottam eddig, hogy e pont ellen fölszólaltak volna. E pont a 21-ik, mely a bizottság összeállitásáról szól. Ott az van, hogy a törvénynatóság 600 tagot foglalhat magában és például Pesten, mint a nagyobb vármegyékben is, 600 tagja lesz a törvényhatóságnak. Én megvallom, hogy ezen sokfejű törvényhatóságot igen rósz dolognak tartom, és mondhatom, hogy minél előbbre haladott egy állam, minél kifejlődöttebb a képviseleti elv, annál kisebb szokott lenni a képviseleti testület. így például mindnyájan tudják, hogy nincs Európában kisebb királyság, és egyúttal lehet mondani, hogy nincs királyság Európában, mely hátrább volna civilisatióban, mint Görögország, és Görögországnak, ha nem csalódom, 8—900 képviselője van, mig Angolhonban csak 600 képviselő ül a parlamentben, és Francziaországban alig 300. Ennek igen jó ós fontos oka van: mert, minél nagyobb a képviselőtestület, annál kevésbé teljesíti kötelességét, legalább aránylagosan; mert ha sokan vannak, mindenki másra bizza dolgait s nem járul hozzá — de azon okból is rósz a sokfejű képviselőség, mivel lehetetlen minden városban, minden megyében néhány 100 valóban becsületes ós a dologhoz értő embert találni, (Fölkiáltások: Ah! Ah! Szép!) és igy a választóság kényszerítve lesz olyanokat választani, kik nem értenek semmihez, pedig, tiz nem szakértő sokkal többet ronthat, mint mennyit száz becsületes és munkás ember véghez vihet. De a vármegyében' még inkább lenne ez elfogadható: mert azt 'mondhatják, hogy nagy vármegyében kell, hogy a közgyűlésen legalább kétszer-háromszor összejöjjenek az összes községek egyes tagjai, hogy minden érdek képviselve legyen; ott tehát még inkább elfogadhatónak találom, hogy 4 — 600 képviselő legyen. (Nyugtalanság jobb felől. Bal felől: Halljuk.!) Azt gondolom, hogy csupán a dolog lényegéhez szólok. (Halljuk! bal felölj Elfogadható azért is, mert a vármegyékben a törvényhatóságok csak egyszer-kétszer, — talán háromszor fognak évenkint összejönni, és igy föl lehet tenni, hogy mindnyájan eljönnek: mert ezt, ugy szólván, egykis kéjutazásnak fogják venni. De ha a városok képviselőtestületeit is 4—600 tagból alakítjuk, azt hiszem, az a legroszabb dolog, mit törvénybe lehetne iktatni. Mindenki tudja, és Pest város t. képviselője jobban tudja, mint mi, hogy Pesten gyakran előjön azon eset, hogy 3—400 városi képviselő közt alig lehet összehozni 30 — 40-et, mely szám a határozathozatalra mulhatlanul szükséges. Tehát a városokra nézve ezen okból is egészen más szervezetet kívánnék, azaz: sokkal kisebb képviselőtestületet, mint a megyére nézve. Az előttünk fekvő tőrvényjavaslatban ellenben épen ellenkező intézkedés van: mert, mig vidéken csak 500 lélekre esik egy-egy képviselő, városokban már 250-re. ' Ez, azt hiszem, szörnyű sok, e sokfejű törvényhatóságok igen roszul fognak igazgatni, és rósz módon fognak véghez vinni mindent. Szintén egy ok arra, hogy a városokat máskép kell szervezni, mint a megyéket. — Még csak egyetlen egy okot hozok föl — ez a főispán. Megfoghatom még, hogy a vármegyében szükség legyen egy fejre, egy a pártok fölött álló személyiségre, mely a heterogén elemeket összetartsa; de a városok és megyék közt azon nagy különbség van, — miről a törvényjavaslatban szó sincs, — hogy a város, ugy szólván, természetadta testület: mert annak lakosai igen sok közös érdek által füzetnek össze, milyenek például a kövezet, világítás, vizvezetés és egyéb közös érdekű dolgok; mig igen könnyen képzelhető oly megye, hol egyes községek semmiféle kapcsolat által sem tartatnak össze, hol minden község egyenesen a központi kormánynyal van összeköttetésben. Tehát a vármegyében a községek, ugy szólván, mesterséges egyesületet képeznek, melyek a törvény, vagy a geográfiai vagy más viszonyok által alkottattak egy testületté, és igy még megfogható, hogy mindezen heterogén elemek összetartására a főispán szükséges. Mit tegyen azonban a főispán a városokban. a hol már a polgármester van az ügyek élére állítva 1 azt, megvallom, egyátalában meg nem foghatom; nem foghatom meg már csak azon okból sem, mert én azt hiszem, hjgy ha azt akarjak, hogy a főispánnak legyen egykis te-