Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-211

76 211. országos ülés Julius 16.1870. ben imitt-amott tanúsított figyelemért valóban valami nagy köszönettel alig tartozunk. Az igen t. belügyminiszter ur az átalános tárgyalás alkalmával azon vigasztaló Ígéretet méltóztatott tenni, hogy ha majd a részletekben a városokra nézve czélszerü módositások lesznek előterjesztve, azokat kész lesz elfogadni. Ismerve azonban t. ház az eseményeket és a a hírlapok utján még a függönyök titkait is, én nem akarom ezen igéretét annyira túlbecsülni, hogy annak beváltásához reményem legyen. Láttam én azt már akkor, midőn mondotta, hogy a miniszter ur olyasmit ígért, a mit teljesitninem lehet. Mert, hogy ugyanezen törvényjavaslatnak, minden egyes szakasza két külömböző szempontból vétessék tekintetbe, ez t. ház, a lehetetlenségek közé tartozik. Ebből, hogy Tóth Vilmos képviselőtársam szavaival éljek, lenne egy amabilis eonfusio, de rendszeres törvény, oly törvény, mely mindkét szempontnak megfeleljen, sohasem. Tisztában kell lennünk azzal t. ház, hogy a városok rendezése külön törvényt igényel. Midőn a törvényjavaslat a t. ház elé terjesztetett, nem tudtam megfejteni annak okát, hogy az igen t. miniszter ur, nem mondom, hogy az 184 8-diki törvénynek utasítása ellenére, —mert tudom, hogy arra nem ad sokat, — hanem, hogy az összes európai törvényhozás példájának ellenére, a városokat heterogén természetű hatóságokkal együtt, ugyanegy törvényben szervezni. Ennek oka t. ház nagyon érdekelt : de azt a törvényjavaslathoz csatolt indoklásból megfejteni, vagy gyarló eszemmel megmagyarázni nem tudtam Érdekkel vártam a kormány felvilágosítását, és méltán: mert meglepő is volt a felelet. Az mondatott ugyan, hogy miután a városok a közkormányzattal szemben, a megyékkel a jogokra és kötelességekre nézve teljesen egyenlők, tehát a városokról és megyékről egy törvényben kell intézkedni. Ezen felvilágosítás t. ház meglepő. Mert nem hittem,hogy midőn a magyarországi városok belügyeinek rendezéséről van szó, a kormány előtt az egyedüli szempont csakis azon viszony' legyen, a melyre befolyását, beavatkozását építheti; az ily indokolásnak értelme alig lehet egyéb, mint az, hogy a kormány a városokkal szemben is csak mindenhatóságát akarja biztosítani, és hogy ez a kormánynak egyedüli czélja ; a helyes önkormányzatnak érdeke azonban csak oly mellékes szempont, mely annak alárendelendő, sőt mint a példa mutatja, teljesen mellőzhető is. De azt mondják, t. ház a túlsó oldalon, hogy ez méltatlan vád: mert ott van a statutarius jog, és ennek alapján a városok belkormányzati érdekeiket elrendezhetik. Igaz: de a statutárius jog a törvényjavaslatban ugy van szabályozva, hogy az is nem az önkormányzat érdekének, hanem a kormány önkényének szolgál támogatásul. Én t. ház, a városok számára törvényt óhajtok, nem pedig oly helyzetet, a mely őket a miniszterialis kegy hajhászására alacsonyítja le! Azután mit is érnének a legjobb statútumok, is, hogy ha azok által ezen törvényjavaslatnak, mihelyt törvénynyé válik, a 3. és 20. §§-sait, a é. és 5. fejezeteit megváltoztatni nem lehet. Hogy a statútumok pótlásával ezen törvény mellett a városok érdekeinek megfelelő önkormányzatot szervezni nem lehet, arra nézve igen jellemző példát és bizonyítékot nyújt azon köztudomású dolog, hogy a túlsó oldal legtekintélyesebb férfiai állították azt, hogy Pest városára nézve külön törvényjavaslatról kell gondoskodni, és hiszem is, hogy Pest városa külön törvénybe foglalása iránt be fog nyújtatni a módosítás. Ha tehát t. ház! ezen statútumok által ezen törvényjavaslatnak hiányait pótolni Pest városára nézve nem lehet, akkor nem lehet a többi városokra nézve sem : mert az ok itt nagyobb lehet ugyan, de ugyanoly természettel bir, mint más városok iránt. En t. ház elismerem azt, hogy Pest városa kiváló helyzeténél fogva a többi hazai városok fölött különös figyelmet érdemel; de nem ismerem el azon szűkkeblű eljárás helyességét, hogy csakis ezen városra nézve legyen gondoskodás, a többi varosok érdekei pedig teljesen elhanyagoltassanak. {Helyeslés bal felől.) Méltóztassanak meggondolni azt, hogy azon kapcsolatnak természeténél fogva, melyben a hazának többi részei a központtal, vagy mint mondani szokták, az „ország szivével" állanak, a fővárost semmi sem emelheti annyira, mint az oly helyzet, melyben az országnak többi városai is erkölcsileg és anyagilag virágzásnak örvendenek. (Igaz bal felől.) Elmondottam t. ház a főbb okokat, melyeknél fogva én határozottan ellenzem azt, hogy ezen törvényjavaslat a városokra is kiterjesztessék. (Helyeslés bal felől.) Nem hagyhatom azonban az 1. §-ra vonatkozólag megjegyzés nélkül azon — igénytelen nézetem szerint — helytelen fölfogást sem, melynél fogva annak elhatározásánál, hogy mely városok legyenek törvényhatóságok? most is még az elavult szabadalmakat veszik alapul. Hogy ezen eljárás mennyire igazságtalan ós politikailag mennyire helytelen, azt t. ház, ugy hiszem, fejtegetni sem kell oly korban, mi-