Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-210

210. országos nlé« Jaltai 16. 1*70 53 jünk tovább; ha 8 tapintatos minisztert is lehet kapni, még inkább lehet egy tapintatos absolut fejedelmet kapni, akkor aztán nem kell semmi, leteheti mindenki gondját, mert a fejedelem tapintatos. (Helyeslés hal felől.) Azt is mondja a képviselő ur, s ugy hiszem, ezzel némileg engem akar sarokba szorítani, hogy utoljára is, ha Tisza képviselő azt mondja, hogy kell a kisebbség biztosítására az államtörvéDyszék az országban, tehát kell a megyékben a kisebbség biztosítására, és a többség elnyomása elleni megvédésre a főispáni hatalom. Hogy minő analógia van jogbiztositás érdekében, egy a dolog természeténél fogva a párt-kormánytól függő s tetszésszerint elbocsátható főispán, s mi egy hivatásánál fogva pártokon felül álló törvényszék közt, annak megítélését a t. képviselő úrra magára bízom, de azt jegyzem meg, hogy vajon hogy lesz azon kisebbség biztosítva a főispán által? Ennek két esetben van értelme. Egyik esetben, ha a képviselő ur fölteszi azt, hogy a kormánypárt minden törvényhatóságban kisebbségben lesz, de ez természetesen ellenkezik a parlamentalismus fogalmával; a másik esetben pedig fölteszi azt, hogy azon főispánok lesznek a központi istenségnek oda küldött ártatlan angyalai, kik saját érdekök ellenére védelmezik az ellenzéket, az pedig nevetséges. (Helyeslés bal felől.) Es igy mi lesz? Ott, hol a kormánypárt kisebbségben van, a főispán hatásköre nem megvédeni fogja a kisebbséget, hanem azt urává teszi a többségnek; ott pedig, hol ugy is többségben van a kormánypárt a főispáni teljhatalom a kissebbség teljes elnyomására vezet. (Helyeslés bal felől.) A képviselő ur azt mondja még, — s beszédére még csak azt a megjegyzést teszem, — hogy ha az ellenzék kívánsága elfogadtatnék, hogy a törvényhatóság" a törvénytelen rendelet ellen másodszor is felírjon s hogy államtörvényszék ítéljen, már egyebet nem említve is minden rendelet teljesítése 5 — 6 héttel elhúzódnék. A pénzügyminiszter ur pedig azt mondja erre vonatkozólag, hogy ha állam törvényszéket állítunk föl e tekintetben, lesz sok per és kevés közigazgatás. A mi az időt illeti, ha összehasonlítjuk a két eljárási módot, a törvényiavaslatot, mely az alispánnak ad felírást, ha jónak látja s ha tovább az alispán jónak látja, hogy a megye is felírjon, annak is ad alkalmat rá, ha azt összehasonlítjuk, mennyi idő kell erre, s mennyi arra, hogy az alispán nem írván föl, a törvényhatóságok írjanak föl kétszer s döntsön az államtörvényszék , az időkülönbség legfölebb 10 —14 nap. De ezen különbség is elhárítható, ha a második felírás helyett, — én részemről egyébiránt bár a másik módot jobb szeretném, ezt is elfogadom — ha a második felírás helyett mindjárt az államtörvényszékhez megy az ügy, akkor egy nappal sem szükséges több idő, mint a kormány javaslata szerint szükséges volna. Időveszteség tehát a dologban nincs. Bár én őszintén megvallom, hogy rendes időkben egy- vagy kétheti haladékot egy rendelet végrehajtásánál sokkal kisebb veszteségnek tartok, mint azt, ha a törvény megrontatik, (Ugy van! bal felől.) valamint állítom és vitatom azt is, hogy nincs az a bureaucraticus rendszer, nincs az a jól szervezett központosítás, mely mellett a rendelet gyorsabban volna elintézhető : mert minden bureaunak átka a sok elvégezetlen ott heverő tárgy. De mi lehet tehát az ok, ha az időre nézve nincs különbség, hogy a felírási jogot az alispánnak akarják adni, nem pedig a megyének, és ugy akarják adni, mint látszólagos jogot a helyett, hogy adnók mint valóságos jogot, mely által a törvény uralma állapittatik meg ? Az, mert nem akarják, hogy a kormánynyal szemben a törvényeket megvédeni lehessen. A mi azt illeti, hogy sok per és kevés közigazgatás leend: ezt határozottan tagadom. Képzelhető volna ez, t. ház, azon esetben, ha bárki is azt akarta vagy azt indítványozta volna, hogy a törvényhatóság minden felelősség nélkül, határtalanul dobhassa vissza a rendeleteket azon czimen, hogy azok törvénytelenek. Igy nem lenne közigazgatás , hanem lenne sok per. Csakhogy ezt én soha sem akartam és nem is akarom, hanem igenis akarom, hogy törvénytelennek tartván a megye a rendeletet, függeszthesse fel annak végrehajtását addig, míg az állambiróság annak törvényessége fölött itél; de az időhaladék által okozott kárért a bizottság és annak egyes tagjai felelősek legyenek. Már, t. ház, ha egy felől a kormány látja, hogy a törvénytelen rendelet végrehajtása nem biztos, akkor a kormány vagy nem fog kiadni törvénytelen rendeletet, vagy: ha tévedésben volt, az első felszóllalásra el fog állani a rendelet végrehajtásának sürgetésétől; mig más felől a megyei bizottság tudván, hogy ha valamely rendelet törvényességébe beleköt és az államtörvényszék azt törvényesnek találja, akkor a bizottság és annak tagjai az időhaladék által okozott kárért felelősek, akkor nagyon is meg fogja gondolni a megyei bizottság, hogy van-e elég ok arra, hogy e rendelet ne teljesíttessék, és az államtörvényszékhez fölebbezés történjék. Annyira megy ez, t. ház, hogy sokakban épen e miatt azon scrapulus támadt, hogy ez által a feliratijog illusoriussá tétetik; mert a bizottsági tagok mindig attól fognak félni, hogy az államtörvónyszék az illető rendeletet törvényesnek fogja nyilatkoztatni és igy még a legnagyobb törvénytelen-