Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-209

209. országot ülét juliiw 14. 1870. 31 i egalább egy uj koreszme, uj reform lenne, mely a kor igényeinek ugy, mint az átalános szavazati jognak megfelel. Ne hagyjuk magunkat minden uj, minden koreszménél más müveit szomszéd államoktól megelőztetek Már a nyugoti müveit államokban mindenütt felkarolták nagy hévvel ezen kérdést és ugy látszik, hogy a polgári szabagság átalános keresztülvitele minden esetre meg fogja oldani ezen nagy sociális kérdést is. John Stuart Mill angol tudós könyveket irt a nők emancipatiojáról, és Amerikában már gyakorlati alkalmazásba is vették azt. Jelesen Illinois amerikai állam egyik kerületében Jersey eountyban egy nő: miss Amália Hobbs 26 szavazat többséggel választatott meg békebiróvá. Különben ugy emlékszem, ha nem csalódom, hogy nem rég Pozsonyban is és egyéb városokban tisztviselő választás alkalmával választási jogot adtak a nőknek. Sőt ez nálunk Magyarorságban nem egészen uj eszme: hisz ha az erdélyi jogtörténelmet közelebbről megvizsgáljuk, több §-t fogunk látni, a hol nemesi birtokok tulajdonosnői szavazatjoggal és választás képességgel birtak a bizottságban. En nem mondom, hogy ily nagy sociális kérdéseket egyszerre döntsünk el. nem is lehet azokon egyszerre keresztül hatolni; hanem fokonkint elhárítva az akadályokat és ekként megkönnyítve a kérdés megoldását, jelenleg legalább a választási képesség mielőbb, s ha a ház többsége másként nem akarja, ezen viril joggal együtt oly formán terjesztessék a nőkre is, hogy a nagybirtok ez irányban is képviselve legyen. A 42. §. a főispánra ruházza a közgyűlés összehivási jogát, és csak ennek távollétében hivbatja össze azt az alispán. Már, t. ház, ha ez sem jogmegerősités, akkor nem tudom melyik lenne ennél praegnansabb, midőn a közgyűlés összehívása még azon esetekben is. midőn azt a helyi szükségletek parancsolják, hangosan követelik, a főispán tetszésétől és nem tetszésétől függ. Nagyon szeretnek a túloldalon a szabadelvüségre hivatkozni; most abból a nagy szabadelvtíségből itt is lehetett volna legalább annvit alkalmazni, hogy kimondatott volna : miszerint pl. 10—15—20 tag kívánatára az alispán is elrendelheti a közgyűlés összehívását. Az 53. §. a főispán jogkörét tárgyalja s azzal fejezi be a h) pont alatt, hogy a főispán íogadja föl a csendőröket, vagyis a pandúrokat. Ha már ezt is a főispán jogköréhez akarják csatolni, a mi gyakorlat szerint most is az alispán, vagy a várnagy jogköréhez tartozik: akkor méltóztassék elhinni nekem , hogy a főispáni jogban a kormány omnipotentiája a pandúrokig bezárólag lesz megállapítva. Az 58. §. szerint a belügyminiszterhez fölebbezhetik ügyeiket, kik az alispán intézkedését Béreimesnek tartják. A városokban egészen ellenkezőleg van, mert itt a polgármester sérelmes határozata a törvényhstősághoz fölebbeztetik. E két rendi különböző intézkedés tehát világos jogkövetkezetlenség. A megyében a 61. §. szerint a szolgabiró intézkedése az alispánhoz fölebbeztetik, és nem azon törvényhatósághoz, mely őt megválasztotta. A 60. §. a széksértésről szól , igen hiányosan; mert nem mondja meg: hol indítandó meg ;i széksértés iránti kereset. Ez pedig annál szükségesebb volna, mert egyik §-ban ki van zárva ilv esetekben a fölebbezés. Ha—a mi a dolog ratiojában fekszik — a széksértési kereseteket a királvi első törvényszék előtt kell megindítani és tárgyalni : akkor a belügyminiszter törvényjavaslatával egy perrendtartást, melyben az elsőfokú bíróságok határozata ellen a fölebbezés megengedtetik, meg nem módosithat. A 61-ik szakasz szerint, a mennyiben a tisztviselők határozata sérelmes, az szintén az alispánhoz fölebbezhető. Erre nézve már fölebb mondottam, hogy ez anomália: miután a szolgabíró vagy főszolgabíró és akármilyen tisztviselő a törvényhatóság által levén kinevezve, azok határozatát csak a törvényhatósághoz lehet megbírált) s végett fölterjeszteni, ugy, miként a városoknál. A 65. §. egykissé furcsa. Azt mondja: a szolgák, ha hiven teljesitik kötelességüket, élethossziglan alkalmaztatnak. Már van egy intézkedés a törvényjavaslatban, melyben a levéltárnok élethossziglan kineveztetik. Ezt érteném s elfogadom, mivel a levéltárnoknak különös szakismeretre van szüksége, a mennyiben a régi irományoknak hol állása és elrendezése több időt. figyelmet és ismeretszerzést igényel, ugy hogy", ha egy pár év múlva választás által a belejött tiszt\dselo más uj egyénnel helyettesitetnék, ez csak zavarokra adhatna alkalmat. Hanem hogy lehet azt a priori mondani, hogy a szolgák is élethossziglan fognak alkalmaztatni, de csak ugv : ha jól viselik magukat?! En részemről nem tudom. Ez nevetséges; mert, ha lehetett a levéltárnokra nézve minden ilyen mitsem jelentő föltétel nélkül kimondani, hogy élethossziglan fog kineveztetni : akkor lehetett volna a szolgákra nézve is ugyanazt egyszerűen kimondani, hogy t. i. élethossziglan alkalmaztatnak. Igen természetes, hogy ha ők nem fogják magukat jól viselni, nem fogják megtarthatni állomásukat. A 66. §. szerint oly egyének, kik bűnvádi kereset alatt állanak, a bizottságokba meg nem választhatók.