Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-226

286. országos ülés augusztus I. 1870. 353 latnak tán hivatalnoka, már ő előtte az egész ügy gyanússá vált. Én épen e szempontból kívánok szólani, megakarván menteni előadó urat attól, hogy e tekintetben személyes kérdésben maga legyen kénytelen szólani. Ezen ügy keresztülment az osztályokon, ezek előadóikat kiküldték, s a központi bizottság véletlenül épen képviselő urat küldte ki; de képviselő ur egyetlenegy szóval se védte a bizottság véleményét, hanem csak a vasúti és pénzügyi bizottságok véleményét olvasta fel. Én nem tudom, hogy lehet ezt indokul hozni fel arra, hogy e bizottságok véleményét nem pártolja; mert az legkevésbbé sem nyomhat a latban, hogy a képviselő ur azon társaság hivatalnoka; mászok igenis nyomna; de ez nem. (Ellenmondás.) Én magam is minden tekintetben menteni kivánom az ország pénzét; de miután a miniszter ur és a bizottságok ez ügyet annyira indokolták, miután elmondta a miniszter ur, hogy 1 mértföldre a garantia meg van nyerve, hogy ott nem annyira sikamlós és süppedékes a föld, akkor ez valóban igaz volt. Ha mi tökéletesen akarnók tájékozni magunkat, akkor személyesen kellene kimennünk a helyszínére; de azért van vasúti és pénzügyi bizottságunk, azért hallgatjuk ki a szakférfiakat : mert más biztos alapunk nincs, mint az, hogy kihallgatjuk azokat, kik ily kérdésben eompetensek. Én tehát ezen törvényjavaslatot tiszta lélekkel megszavazom, mert az előadó ur csak a két Mzottság véleményét olvasta fel. Csernatony Lajos: Deáky Lajos t. képviselő ur kérdést intézett a t. előadó úrhoz, a t. előadó ur válaszával az e feletti vitát azonnal megszüntethette volna. Ha a kérdésre igen a felelet, akkor részemről kijelentem, hogy t. előttem szólott képviselőtársam nézetében egyátalában nem osztozhatom. Egy más alkalommal is szabadságot vettem magamnak e tárgyban felszólalni, és én azért, hogy ellenzéki képviselő az, ki most véletlenül előadó, nem érzem magam hallgatásra késztetve, sőt annál inkább szólok. En nem tartom helyesnek, hogy az ország pénzéből fizetett társulatok ügyében, — mert ez mindenesetre az ő ügyök — itt az előadói széken ugyanazon társulatok hivatalnokai foglalhassanak helyet. (Helyeslés.) Nem vádolom én a központi bizottságot, hogy előadóvá választotta Berzenczey képviselő urat: mert meglehet, hogy nem tudtak a dologról; de mindenesetre Berzenczey képviselő urnák, •— ha csakugyan hivatalnoka a társulatnak, mert én nem tudom — tudatnia kellett volna a központi bizottsággal, hogy nem fogadhatja el az előadói tisztet. Ez az én véleményem. (Helyeslés.) KÉPV. H. NAPLÓ 18S4 x. Berzenczey László: T. ház! Nem voltam erre elkészülve. Ha miniszter volnék, akkor nem csodálnám, hogy igy járnak el. Érzem is magamban a miniszteri qualiíicatiót, mert alig teszek valamit és rögtön ily mérges interpellatiót kell hallanom. Arra nézve, hogy hivatalnoka vagyok-e egy angol társaságnak, azt mondom, hogy hivatalnoka nem vagyok, de dolgozom számára, és mikor dolgozom, nem fizetés nélkül dolgozom. Mint egyik-másiknak, nekem is van üzletem, van nyelvem, de ingyen nem dolgozom. A bizottság nagyon is jól tudott ezen dologról, és épen azért, mert ismerősebb lehetek ezen tárgygyal, választott meg előadójául. Én épen a felhozott okból szólni sem akartam, de ők felhívtak, hogy mondjam el véleményemet. Én kötelességemnek tartottam engedni ezen felhívásnak: noha épeu az ellenzék egyik t. tagjával Torda város képviselőjével kellett ellenkezésbe jönnöm. Én sem néztem azt, hogy mit parancsol a pártérdek; hanem vezéreltettem különösen azon szándék által, hogy végre valahára vége vettessék ezen viszálynak : mert már a gyanúsításnak nincs sem vége sem hossza, és mindinkább eknérgetetik a viszony a társulat és az ottani lakosok közt. Csodálom, hogy akkor, midőn fel voltunk szólítva, hogy a Székelyföldön menjen keresztül a vasút, és egy nemzet érdeke forgott fen, t semminemű oly nagy részvétet nem láttunk. En valóban nem látom, hogyan lehet ezt a társulattól követelni. Az 1868-ik évi törvényben véletlenül Torda városának neve nincs benne, az engedélyokmányban véletlenül szintén nincs benne, Tordáról sehol egy árva szó sincs. A társaság tehát nem tartozik Tordára vasutat építeni, ezt még vitatni sem kell, mert sehol egy árva betű sem foglaltatik erről. Az, a mit Deáky képviselőtársam mond, hogy törvény megváltoztatásáról volna szó, nem áll: mert, mint mondám, Torda neve sehol sem fordul elő. Méltóztattak volna a t. képviselő urak akkor szólani, és akkor őrködni Torda érdekei felett. Én Torda érdekeit s átalában hazám érdekeit képviselem s bizonynyal, ha meggyőződésemmel ellenkező nem lett volna, más hivatalt kereshettem volna, nem az angolok hivatalát. Nem képviselem az angolok érdekeit, én hazám érdekeit képiselem és Torda iránt több érdekeltséggel viseltetem, mint mások itten sokan. Ha én a társaság érdekei mellett állanék s a minisztérium ellen szavam volna: akkor azzal vádolnám a t. minisztériumot, hogy visszaélt hatalmával, minthogy a tásulat nem tartozott Torda felé vasutat építeni; a minisztérium pe45