Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-226

286. országos ülés augusztus I. 1870. 353 latnak tán hivatalnoka, már ő előtte az egész ügy gyanússá vált. Én épen e szempontból kívá­nok szólani, megakarván menteni előadó urat attól, hogy e tekintetben személyes kérdésben maga le­gyen kénytelen szólani. Ezen ügy keresztülment az osztályokon, ezek előadóikat kiküldték, s a központi bizottság vé­letlenül épen képviselő urat küldte ki; de kép­viselő ur egyetlenegy szóval se védte a bizott­ság véleményét, hanem csak a vasúti és pénz­ügyi bizottságok véleményét olvasta fel. Én nem tudom, hogy lehet ezt indokul hozni fel arra, hogy e bizottságok véleményét nem pártolja; mert az legkevésbbé sem nyomhat a latban, hogy a képviselő ur azon társaság hi­vatalnoka; mászok igenis nyomna; de ez nem. (Ellenmondás.) Én magam is minden tekintetben menteni kivánom az ország pénzét; de miután a miniszter ur és a bizottságok ez ügyet annyira indokolták, miután elmondta a miniszter ur, hogy 1 mértföldre a garantia meg van nyerve, hogy ott nem annyira sikamlós és süppedékes a föld, akkor ez valóban igaz volt. Ha mi tökéletesen akarnók tájékozni ma­gunkat, akkor személyesen kellene kimennünk a helyszínére; de azért van vasúti és pénzügyi bi­zottságunk, azért hallgatjuk ki a szakférfiakat : mert más biztos alapunk nincs, mint az, hogy kihallgatjuk azokat, kik ily kérdésben eompeten­sek. Én tehát ezen törvényjavaslatot tiszta lélek­kel megszavazom, mert az előadó ur csak a két Mzottság véleményét olvasta fel. Csernatony Lajos: Deáky Lajos t. képviselő ur kérdést intézett a t. előadó úrhoz, a t. előadó ur válaszával az e feletti vitát azon­nal megszüntethette volna. Ha a kérdésre igen a felelet, akkor részemről kijelentem, hogy t. előttem szólott képviselőtársam nézetében egy­átalában nem osztozhatom. Egy más alkalommal is szabadságot vettem magamnak e tárgyban felszólalni, és én azért, hogy ellenzéki képviselő az, ki most véletlenül előadó, nem érzem magam hallgatásra késztetve, sőt annál inkább szólok. En nem tartom helyesnek, hogy az ország pénzéből fizetett társulatok ügyében, — mert ez mindenesetre az ő ügyök — itt az előadói szé­ken ugyanazon társulatok hivatalnokai foglalhas­sanak helyet. (Helyeslés.) Nem vádolom én a központi bizottságot, hogy előadóvá választotta Berzenczey képviselő urat: mert meglehet, hogy nem tudtak a dolog­ról; de mindenesetre Berzenczey képviselő urnák, •— ha csakugyan hivatalnoka a társulatnak, mert én nem tudom — tudatnia kellett volna a központi bizottsággal, hogy nem fogadhatja el az előadói tisztet. Ez az én véleményem. (Helyeslés.) KÉPV. H. NAPLÓ 18S4 x. Berzenczey László: T. ház! Nem voltam erre elkészülve. Ha miniszter volnék, ak­kor nem csodálnám, hogy igy járnak el. Érzem is magamban a miniszteri qualiíicatiót, mert alig teszek valamit és rögtön ily mérges interpellatiót kell hallanom. Arra nézve, hogy hivatalnoka vagyok-e egy angol társaságnak, azt mondom, hogy hivatal­noka nem vagyok, de dolgozom számára, és mi­kor dolgozom, nem fizetés nélkül dolgozom. Mint egyik-másiknak, nekem is van üzletem, van nyelvem, de ingyen nem dolgozom. A bi­zottság nagyon is jól tudott ezen dologról, és épen azért, mert ismerősebb lehetek ezen tárgy­gyal, választott meg előadójául. Én épen a felhozott okból szólni sem akar­tam, de ők felhívtak, hogy mondjam el vélemé­nyemet. Én kötelességemnek tartottam engedni ezen felhívásnak: noha épeu az ellenzék egyik t. tagjával Torda város képviselőjével kellett ellen­kezésbe jönnöm. Én sem néztem azt, hogy mit parancsol a pártérdek; hanem vezéreltettem különösen azon szándék által, hogy végre valahára vége vettes­sék ezen viszálynak : mert már a gyanúsításnak nincs sem vége sem hossza, és mindinkább eknérge­tetik a viszony a társulat és az ottani lako­sok közt. Csodálom, hogy akkor, midőn fel voltunk szó­lítva, hogy a Székelyföldön menjen keresztül a vasút, és egy nemzet érdeke forgott fen, t semmi­nemű oly nagy részvétet nem láttunk. En való­ban nem látom, hogyan lehet ezt a társulattól követelni. Az 1868-ik évi törvényben véletlenül Torda városának neve nincs benne, az engedély­okmányban véletlenül szintén nincs benne, Tor­dáról sehol egy árva szó sincs. A társaság tehát nem tartozik Tordára vasutat építeni, ezt még vitatni sem kell, mert sehol egy árva betű sem foglaltatik erről. Az, a mit Deáky képviselőtársam mond, hogy törvény megváltozta­tásáról volna szó, nem áll: mert, mint mondám, Torda neve sehol sem fordul elő. Méltóztattak volna a t. képviselő urak akkor szólani, és ak­kor őrködni Torda érdekei felett. Én Torda érdekeit s átalában hazám érde­keit képviselem s bizonynyal, ha meggyőződésem­mel ellenkező nem lett volna, más hivatalt ke­reshettem volna, nem az angolok hivatalát. Nem képviselem az angolok érdekeit, én hazám érde­keit képiselem és Torda iránt több érdekeltség­gel viseltetem, mint mások itten sokan. Ha én a társaság érdekei mellett állanék s a minisztérium ellen szavam volna: akkor az­zal vádolnám a t. minisztériumot, hogy visszaélt hatalmával, minthogy a tásulat nem tartozott Torda felé vasutat építeni; a minisztérium pe­45

Next

/
Thumbnails
Contents