Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-226

g54 22S- országos ölés augtwiíu* 1. WQ, dig mindent elkövetett, hogy Tordának vasút építtessék, és nem találván más módot, a tervezethez nem adta beleegyezését, és igy húzódik a dolog hét év óta. És mi a pernek a vége? az, hogy a .'vasút még nincs készen. He a kormány ennél még tovább is ment, a mire nem volt joga, kimondván — hogy Tordának mégis vasútja legyen — azt, hogy Tordára szárnyvonal építtessék, és az egyezmény ellenére kényszeritette a társulatot. Ha vádolni akarjuk a kormányt, azt inkább Torda érdekének túlságos pártfogásával, mintsem annak mellőzésével lehetne vádolni. — ; Érdekek vannak s lehetnek többféle érdekek; lehet nálunk is több érdek. íme ott a Mezőség, melyet tetszik a képviselő urnák ismerni, s tudni róla, hogy Erdélynek valóságos Kánaánja, melynek sem fája sem köve nincs, hogy ez az apahidai vonal által vasutat kap, az, hogy Kolozs, melynek sóaknája van, de a német kormány alatt aknája bezáratott, erre nézve nem néztem, hogy Kerkapoly, Tordának pedig Tisza László barátom a képviselője, én ezt nem néz- j tem, én csak a haza érdekeit néztem-. Arról pe- ] dig, hogy engem a központi bizottság ide választott, arrói nem tehetek; ón nem kerestem, 1 hanem ha ellenvetése van a képviselő urnák leszállok mnen, jöjön ide és vegye át ezt a papirost. Végül bátor vagyok még megjegyezni, hogy a dolog vége az lehet, hogy a társaság meg- l épiti a vasutat a szerződés szerint, mely angol észszel van megírva, s a melyből kimaradt Tor- \ da neve; megépíti ugy, hogy Pata, Boós közt a j két jelentéktelen falu közt vasút lesz és azt ér- ! jük el, hogy sem Torda, sem Kolozs nem kap ' vasutat. (Helyeslés.) Huszár Imre: Bocsánatot kérek, t. j ház, de véleményem szerint sokat azok közül, { miket a t. előadó ur mondott, megjegyzés nél- j kül hagynom alig lehet, mert bizonyos vádakat i mondott ki bizonyos állomásoknak bizonyos vé- j letlen kimaradásáról. ! En nem tudom, a t. képviselő ur honnan | veszi mind ezeket, nekem nem volt szerencsém j a tavali országgyűlésen jelen lehetni, hanem, j hogy ez nem ugy van, mint a t. előadó ur ál- I tal állíttatik, azt lesz szerencsém a képviselőház j múlt évi irományaiból bebizonyítani. A mi azon kérdést illeti, miért lett a képviselő ur előadóvá? Legyen szabad erre nézve egy igen rövid fölvilágosítást adni. \ A 8-ik osztály tagja a t. képviselő ur is, j s ennek vagyok én is szerencsés tagja lenni. Ott fölszólitottuk öt mi, kik ezen tárgyhoz j valóban alig szólhatunk hozzá, minthogy az min- ' den várakozáson felül most rögtön tárgyalás alá vétetett, mert nem gondolhatta volna senki, hogy e tárgy most ez ülésszak legvégén elővétessék, miután csak három nap előtt indítványozta annak tárgyalását a t. képviselő ur ; mindezeknél fogva fölszólittatott az osztályban a t. képviselő ur, minthogy ő e tárgyban erdélyi létére jobban van értesülve, ós ottan kifejtette nézeteit. Minthogy az osztály rendes jegyzője Szőgyényi László t. barátom, kit mi előadóul fölkértünk, velem együtt még csak a szavazásban sem vett részt, nehogy olyan dologra adja szavazatát, melyről nincsen egészen értesülve, azt indítványozta, hogy legyen előadóvá a t. képviselő ur. Hogy a központi bizottság miért küldte épen őt központi előadóul ide, arról tudomásom nincsen." A mi a tárgyat illeti, az tavai az országgyűlésen megfordult és eldöntetett, megszavaztatott. Igaz, hogy a közlekedési miniszter f. hó 11-én kelt jelentése maga azt mondja, hogy: „a fővonal (olvas) csak átalános szemle alapján határoztatott meg és annak hátrányait a későbbi tanulmányozás derítette ki. Ha ez igy van, t. ház, és nem kételkedhetünk benne, hogy igy kell lennie, akkor valóban a mi vasúti vállalkozásaink hitele a külföldi vállalkozók előtt nem az által fog csökkentetni, ha a vállalkozók a legszigorúbb föltételek teljesítésére szoríttatnak, hanem az által , ha megszavaztatik egy engedélyokmány, és egy törvény, mely csak átalános szemlére van alapítva, nem pedig részletes tanulmányozásokra. Ily eljárás mindenestre sokkal jobban fogja csökkenteni a hitelt, mint ha a vállalkozók kötelezettségeik teljesítésére kényszeríttetnek. A mi pedig az előadó ur azon megjegyzését illeti, hogy a társaság nem tartozik arra vinni a vasutat, mivel Torda véletlenül kimaradt a concessióből, bocsánatot kérek, ez sem áll. Az meglehet, hogy épen Tordára nem tartozik a vasutat vinni, de tartozik abban az hányban, mely tüzetesen ki van jelölve ugy a törvényben, mint az engedélyokmányban. Mikor tavaly az engedélyokmány-tervezet a kormány által benyujtatott, világosan benne volt, hogy „pályaudvarok lesznek Mezőtelegden, Élesden, Eéven, Brátkán, Csúcsán, Bánfy-Hunyadon, Egeresen, Megyer-Nádason, Kolozsvárott, Pata alatt, Boóson, Tordán, Egerbegyen stb." Igaz, hogy ezek a pénzügyi és vasúti bizottság jelentéséből kihagyattak. Van azonban a pénzügyi és vasúti bizottságok jelentésében valami, mit a központi bizottság és következőleg a ház is magáévá tett 1868. deez. 1-én tartott ülésében. Az egyesült pénzügyi és vasúti bizottságnak 1868. évi nov. 23-án kelt jelentése igy hangzik: (olvas) „Kolozs-