Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-226

226. országos Ülés augu szíts I. $870. 351 vonalat ? mert mint mondani szokták: ok nélkül semmi sem történik. Azt képzelem, hogy az tán csak nem volt az indok, a mi az absolut kormányt, a bécsi öszpontositó hatalmat vezette a vasutak tekintetében is, azt tartván, hogy például Debreczent, mert az 1849-ki függetlenségi háborúban részt vett, büntetni kell, s nem kell neki vasutat adni, és csakis akkor adtak egy szárnyvonalat, midőn látták, hogy Debreczen sokkal nagyobb, nevezetesebb kereskedelmi város, hogysem azt vasút nélkül hagyhatnák. Ily tekintet, azt gondolom, itt fen nem foroghat, mert, hogy Torda ellenzéki város, baloldali képviselőt választott, (jobb oldalon ellenmondás) gondolom, hogv azért sem a kormány, sem pedig az országgyűlés nem fogja büntetni. Mi ok lehetett hát? En azt gondolom, t. ház, hogy Gyéresnek és a vállalkozóknak érdekei terjesztethették be ezen törvényjavaslatot; a vállalkozóknak érdekei : mert különben ki kérte a vállalkozókat, hogy ugyanazon vonal, mely iránt egyezkedett a kormánynyal, mely be is czikkelyeztetett, másképen, más utón eltérőleg vezettessék? miként ajánlhatott a kormánynak oly előnyös feltételt, hogy kamatbiztositás nélkül Tordát egy szárnyvonallal is ellátja: Ezt meg nem foghatom. A törvény 38,000 frtot? {Gorove: 46,000 frtot) tehát 46,000 frtot biztosított a vállalkozóknak, és épen azért biztosította e nagy összeget, mert látta azon nehézségeket, melyekkel küzdeni kell a vállalkozóknak, látta, hogy egy nagy alagutat kell készíteni, hogy nagyszerű földmunkálatra van szükség, s azért vagy uj egyezkedésnek lenne helye, vagy akkor a kamat nem biztosittathatik, mert ez elhordoztathatlanná válnék. De azon körülmény nem vezethette a kormányt, hogy talán itt több helységet, több várost fogna talán feltalálni a vasút, mert Apahidától kezdve egész Gyéresig egyetlenegy községet sem érint. Nagyon csodálatos dolog továbbá, hogy akkor, mikor Torda városa mind az országgyűléshez, mind pedig egyes képviselők hez e tekintetben nyomatékos kórelmet és felvilágosítást intézett, — melynek czime : „Á magyar keleti t. i. a nagyvárad-kolozsvár-brassói vasútvonalba Torda belevonható-e? és mily érdekek követelik? ellenben, ha kihagyatik, mennyiben hátrányos ez az országos közérdekekre nézve?" — ez- figyelembe nem vétetett, s együttesen nem tárgyaltatott. Azt hiszem, t. ház, ho gy ha nem Tordáról lenne szó, hanem csakis bármely egyes vonalról lenne is itt szó, a törvény módosítására v

agy megváltoztatására már azért sem látnék okot, mert a miniszter ur azért ajánlotta ezen vonalat, mert rövidebb; a vasúti és pénzügyi bizottság pedig azt jelenti, hogy az épen hoszszabb, a mi egymással ellentétben áll, én teljességgel semmi okot nem látok arra, hogy az eredeti törvényczikk megváltoztattassák; annálfogva "ezen törvényjavaslatot elvettetni kérem. (Helyeslés a szélső bál oldalon.) Simonyi Lajos br.: T.ház! Megvallom, óhajtottam volna, hogy e tekintetben a t. miniszter ur felvilágosítást adott volna: (Gorove István közbeszól: fogok adni!) mert meglehet, hogy olyasmit fogok kérni, mit amúgy is meg fog tenni, s akkor felszólalásomnak nem volna helye; miután azonban a t. miniszter ur nem nyilatkozott, (Gorove István közbeszól: Fogok!) szükségesnek tartom, röviden előadni észrevételeimet. Nekem az ellen észrevételem nincs, s nem lehet, hogy ezen ujabb tervezet szerint, — t. i. Kolosvárról Apahidán keresztül Gyéresig vive a vasutat, — a boósi magaslat kikerültessék, mert nem tudom, vajon czélszerü és kivihető-e az, hogy oly hosszú alagút építése által ezen vasút kiépítése megnehezittessék. Én ez ellen szólani nem akarok ; hanem észrevételem csak az. hogy az eredeti tervezetben a vonal Kolozsvártól Tordának lévén felvéve, a boósi alagút felvétetett a költségvetésekbe, s ennek következtében a vasút kiépítésére nagyobb összeg lett volna szükséges, mint ennek kikerülésével. A miniszter úrhoz tehát azon kérdést intézem: (Sálijuk!) vajon, ha ezen másik vonal Apahidán keresztül Gyéresig csakugyan kevesebbe kerül, mint az eredeti tervezet szerint, az állam nem tartozik-e a vállalkozóknek kevesebb garantiát nyújtani, mint azon esetben, ha ezen költségesebb vonal építtetett volna? Erre nézve óhajtottam volna felvilágosítást a t. miniszter úrtól. Gorove István közlekedési miniszter: T. ház! Nem tudom, tudják-e a képviselő urak azon körülményt, hogy midőn a keleti vasút engedélyeztetett, a vállalkozóknak nem volt egyéb kötelezettségük, mint a Nagyváradtól Kolozsvárig terjedő vonal épitése ; sem költségvetés, sem terv nem létezett:, és a dolog ezen helyzetében fogadta el a ház a törvényjavaslatot ugy, mint az eredetileg benyújtva volt. Így tehát számba nem vétethetik az, a mit a t. képviselő ur tőlem kivan. Volt ugyan átalánosságban kimondva, hogy ezen vonal kiépítése Boős felé több nehézséggel jár. azért több költséget is igényel; de ez précisirozva nem volt, sem a törvényjavaslat alkotásánál, sem később az engedélyokmány kiadásánál és azon tárgyalásoknál, melyek az engedélyezést a minisztérium kebelében megelőzni szokták. Arra nézve, hogy mily viszonylatban áll azon kiadás, melyet ezen alagút kiépítése igényel, a most szóba hozott tordai szárnyvonal költségeivel, az előzmények után a t. képviselő urnák pre-