Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-226
350 SS6. országos filé* augusztus 1. 1870. föntartása mellett igazoltatván, mindketten az osztályokba fognak beosztatui. A mai ülés napirendén van az 1868: XLV. t. ez. módosítása tárgyában benyújtott törvényjavaslat tárgyalása. Berzenczey László (elfoglalja az előadói széket. Fölhiáltások: Halljuk! Cicero pro domo sua!) Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.) Berzenczey László a központi bizottság előadója: A központi bizottság a pénzügyi és vasúti bizottság jelentését magáévá tevén, legelőbb ezt lesz szerencsém fölolvasni, (olvassa a pénzügyi és vasúti bizottságnak a közmunka és közlekedési miniszter által az 1868 : XL V. t. ez. módosítása iránt beadott 415. számú törvényjavaslat tárgyábani jelentését, és folytatólag a központi bizottságnak ugyané tárgyra vonatkozó jelentését.) T. ház! Azt hiszem, a pénzügyi és vasúti. bizottság indokolása egyszersmind támogatásául vétethetik az ügynek; azon esetre azonban, ha valami ellenvetés tétetik, föntartom magamnak a jogot az ügyet védeni. Jámbor Pál jegyző : Deáky Lajos. Elnök; Méltóztassék a képviselő ur megengedni, hogy a főrendiháznak időközben megérkezett jegyzője a főrendek üzenetét átadhassa. (Ilalljulc!) Nyáry Gyula b. főrendiház jegyzője : Méltóságos elnök ur. T. képviselőház! Van szerencsém jelenteni, miszerint az ujonezok behívásáról és a 3 póthitelről szóló törvényjavaslatokhoz a főrendek hozzájárulván, vau szerencsém az azokra vonatkozó jegyzőkönyvet a kivonatokkal együtt tiszteletteljesen kézbesíteni. (Éljenzés.) Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatokat.) Elnök: Miután a főrendek mind a három törvényjavaslathoz hozzájárultak, azok szentesítés végett a szokott módon ő felségéhez hódoló tisztelettel fel fognak terjesztetni. (Helyeslés. Nyáry Gyula báró a főrendiház jegyzője eltávozik. Éljenzés.) Deáky Lajos: Mielőtt magához a tárgyhoz szólanék, bátor vagyok megjegyezni, hogy e törvényjavaslatnak tárgyalását alig ezelőtt 3 nappal, épen előadó Berzenczey László ur indítványozta, minek folytán az osztályokhoz utasíttatott, s nem tudom, hogy a sors műve-e ? a vasúti törvény keresztülment az osztályokban, tárgyulás alá került a központi bizottságban és előadójává épen Berzenczey ur választatott meg. Kérdem Berzenczey úrtól először is : igaz-e az, hogy ezen vasúti társulatnak fogadott hivatalnoka ? mert megvallom, hogy oly törvényjavaslatot, melyet épen az érdekelt vasúti vállalkozók embere, ha szinte, mint megválasztott előadó terjeszt is elő,rószrehajlatlanság szempontjából már csak azért az egy okért sem fogadom el. Miért akarják, t. ház, az 1868 : XLV. törvényczikket, ezen mind Torda városára, mind pedig az állam érdekeire nézve fontos törvényt megváltoztatni, módosítani? Ha fölveszem az indokokat, legelső, legfőbb indok, melyet a vasúti és pénzügyi bizottság hoz fel, a földalakulást illeti. Azt mondják, hogy a tordai vonalon egy hosszú alagutat és pedig csúszós földterületen kellene keresztülfurni, mely véghetetlen költségekbe kerülne. Ugy, de t. ház, ezen fóldalakulásában nem változott vízválasztó hegyet, melyet a törvény- s engedélyokmány Boósnál határozott átfúrni, a most javaslatba hozott vonalon is, — egy mértfölddel lejebb Kolozs községnél — át kell fúrni. Az a kérdés tehát, hogy vajon ugyanazon egy hegy csak Boósnál, vagy Kolozsnál is csúszós természetü-e vagy sem? mert ha csúszós természetű, akkor sem Boósnál, sem Kolozsnál átfúrása nem inditványoztathatik: ellenesetben az alagutat több-kevesebb munkával mindkét helyen eszközölhetni. A második és legnevezetesebb : azt mondja a miniszter ur jelentésében, hogy fontos körülmény az, hogy ha a virágos völgyi irány—t. i. a kolozs-gyéresi — elfogadtatnék, azon esetben a pest-kolozsvár-krassói világforgalmu fővonal egy mértfölddel rövidebb lesz, mint ha Tordának vezettetnék. Ezen miniszteri jelentés és a pénzügyi bizottság jelentése között lényeges különbség van: ugyanis a miniszter ur a törvényjavaslatban ajánlott vonalat ugy ajánlja, mint rövidebbet, ellenben a vasúti és pénzügyi bizottság azt mondja, hogy ez a Boos Tordainál 1 és 3 /io-ed mértfölddel hosszabb. Az egész pályának államilag kamatbiztositott hosszasági maximuma 80 VÍ mértföld levén, az előrebocsátottak szerint, a kolozs-tordai vonal ugyancsak 78 8 /i 0 mértföldet, a minisztérium által ajánlott vonal pedig (számításon kívül hagyva a tordai szárnyvonalat) 79 5 / 10 mértlöldet teszen ; e szerint szinte 2 mértfölddel rövidebb volt az 1868-ki XLV. t.-czikkben megállapított első vonal ennél a vonalnál, melyet most a miniszter ur terjeszt elő; tehát épen megfordítva, előnyben áll és inkább megmaradhat a régi vonal, mint sem az a tervezett ujabb vonallal fölcseréltethetnék, mert a mint mondom a régi törvényben meghatározott vonal a rövidebb, .pém pedig a most módositáskép ajánlott vonal. Miért ajánlhatták tehát, t. ház, ezen ujabb
