Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-218

276 218, országos ülés }utius 25.11870. stiatiója lesz annak : mennyire szükséges már a törvénykezésről és főleg a megyerendezésről gon­doskodni. Az ügy a hírlapok utján már annyira is­meretes, hogy gondolom, felesleges volna, ezt ré­szemről újból elmondani. Epén azért tartóz­kodva a bővebb indokolástól, interpellatiomat írásban beadom, kérvén, méltóztassanak azt fel­olvastatni. (Halljuk '.) Majláth István jegyző (olvassa Bro­gyányi Vincze interpellatióját.) Interpellatio a magyar királyi igazságügyi minisztériumhoz. Beadja Brogyány Vincze. „A hírlapok utján figyelmessé tétetvén, tu­domásomra jött azon szélesebb körökben is fel­tűnést okozott eset : hogy egy pest megyei fő­szolgabíró egy a műveltebb osztályhoz tartozó egyént, állítólag bűnvádi gyanúból törvényellenes, és a mai civilisált kor követelményeinek meg nem felelő nyers módon, megelőzött törvényes idézés nélkül, fegyveres pandúrokkal elfogatni x­endelte, s hogy annak több cselédjét tanú kihallgatás végett késő éjjeli időben szintén fegyveres pandú­rokkal kisértette magához, sőt azok némelyikét ott hosszabb ideig letartóztatta, s el is záratta. Ennek kapcsában tudomásomra jött még, hogy nevezett főszolgabíró a kérdéses egyénnek személyes ellensége, s hogy az ellene alkalmazott intézkedések, valamint egész önkényes eljárása is oly körülmények között tűnnek fel, melyek személyes indokbóli sugalmaztatására és egyedül magán boszu kielégítésére mutatnak. Miután pedig törvényeink szerint a polgár egyik legfőbb kincsétől , személyes szabadsá­gától senki meg nem fosztathatik, törvényes idézés és bírói elmarasztalás nélkül; miután a mai civilisatio közepette oly tényekkel, mebyek a műveltség kívánalmainak színvonalán alól állva, csakis a nyers önkény, de nem a jog uralmára mutatnak, a müveit világ egyhangú elitéltetését magunkra vonni nem szabad; s miután nem csak a törvény és igazság, de a méltányosság is tiltja, hogy valaki felett oly biró, ki annak ismert személyes ellensége s irányában elfogult, bármely bírói hatalmat gyakorolhasson : kérdem az igen t. igazságügyminiszter urat : 1-ször, van-e tudomása arról, hogy Pest megye pilisi járási főszolgabírója Jordán István Takáeh Mihály pomázi lakos tiszttartót és bir­tokost, f. hó 7-kén este előleges törvényszerű meg­idézés nélkül fegyveres pandúrokkal elfogatni ren­delte és hogy ugyanakkor annak több cselédjét, olyan időben szintén fegyveres pandúrokkal — tanú­kihallgatás végett — magához kisértette s ott hosz­szabb ideig letartóztatta, vagy elzáratta? 2-szór, ha van : kész-e mielőbb nyomatéko­san intézkedni ÁZ iránt, hogy ily törvényellenes, s egyszersmind a mai kor műveltségével össze nem egyeztethető, inhumánus eljárás ellenében a polgárok személyes szabadsága megóva legyen ? 3-szor, Kész-e hatályosan intézkedni az iránt, hogy nevezett Takáeh Mihály a többször em­iitett főszolgabírónak—a ki személyes ellensége— üldözései ellen megóva s ez ügyben a további birói eljárás a főszolgabíró kezeiből kivéve, ez utóbbi pedig szigorú felelősségre vonatva legyen ? K Elnök: Közöltetni fog az illető miniszter úrral. Patrubány Gergely : Van szerencsém benyújtani a buda-pesti kir. orvosegylet kérvényét, melyben a napi renden levő a köztörvényható­ságok rendezéséről szóló törvényjavaslat 65-ik §­ára vonatkozólag, kéri a t. házat, miszerint a törvényhatóságokban az orvosi állomások betöl­tését a szükséges qualificationak figyelemben tar­tása mellett ne főispáni kinevezés, hanem válasz­tás utján méltóztassanak eszközölni. (Helyeslés) Elnök : A kérvényi bizottságnoz utasit­tatik, különben szababságában állami, képviselő urnák az illető szakasz tárgyalásánál az iránt indítványt tenni. Halassy Gvwla: Van szerencsém be­nyújtani szabad kir. Beszterezebánya városa kö­zönségének kérvényét, az ingatlanok tüzkártéri­tésének állami szervezése iránt.. Szontagh Pál (gömöri): Tisztelt kép­viselőház ! Gömör megyében kebelezett Rozsnyó, Jolsva, Dobsina bányavárosok kérvényét van sze­rencsém benyújtani, melyben előadják, hogy Gömör és Kisbont megyében 1802. óta folyvást két helyen tartatott törvényszék, és pedig föl­váltva 3-szor Gömörben, és 1-szer Kishontban, valamint ma is két székhelye van. Az utolsó szervezet szerint azonban Gömör törvényke­zési tekintetben természetellenesen Tornába ol­vasztatni czéloztatik, a kereskedelmi és bányásza­ti érdekek teljes mellőzésével. Ennélfogva kérik, hogy ugy, mint az első íölyamodási bíróságokról szóló törvényjavaslatban máris fölvétetett, Rozs­nyó bányavárosában kir. és bányatörvényszék állittassék föl. Házmán Ferencz: Buda város kö­zönsége meg levén győződve arról, hogy az ország előmenetelére kiválóan szükséges egy műegyetem építése, e^y izben már szerenesés volt a tör­vényhozásnak ajánlatot tenni egy birtokra néz­ve, mely a vár alján 4000 •" -t foglal magában. Hogy azonban e tekintetben a törvényhozásnak alkalma legyéén választást is eszközölhetni, szük­ségesnek tartotta még egy másik telket is kije­lölni, mely a Duna partján fekszik, és mintegy 12003* -t íogíal magában. Megtisztelve érzem magamat, hogy ezen ajánlatot benyújthatom, és kérem annak szives tekintetbe vételét. Ugy hi-

Next

/
Thumbnails
Contents