Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-218
218. országos ülés július 35. 1870. 277 szem, legczélszérübb volna, azt a 15-ös bizottsághoz utasítani. Elnök: A kér vén yi bizottsághoz teszszük át, mely az illető helyre fogja utasítani. (Helyeslés.) Rudics József: T. ház! Van szerencsém Stelczer Frigyes kiszácsi evang. lelkésznek folyamodványát benyújtani, melyben kéri, hogy Paulini Tóth Vilmos kubinyi orsz. képviselő ur ellen rágalom és beesületsértési, mint sajtópört indíthasson. Kérem ezen folyamodványt a mentelmi bizottsághoz áttétetni. Elnök : A mentelmi bizottsághoz tétetik át. Szakácsy Dániel: T. ház! Az összes minisztériumhoz van szerencsém egy interpellátiót intézni, a tárgy komolyságához képest annak előzményét elbeszélve, kérem a t. házat, méltóztassék megbocsátani, hogy azt magam fölolvashassam. Interpellatio az igen tiszselt összes minisztériumhoz. „Van Zemplén vármegyében egy város, 0 Liszka, melynek földesurai a szepesi püspök és a szepesi káptalan. A földesuraság régi, jelesen még 1783-ik esztendőt is megelőzött időkben, úrbéri pert folytatott (b-Liszka város úrbéresei ellen. Ama pörben bizonyos úrbéri regulativum instru. mentum alapíttatott meg, s az úrbéri bánásmód gyakoroltatott. Majd ismét a határnak egy része — már a múlt században is „irtás dülő ö-nek nevezett szántóföldterület visszavétele iránt folytattak a földesurak úrbéri port, s ámbár abban az _/• alatt iderekesztett másolat szerint azt rendelte a helytartótanács, mint akkori legfőbb úrbéri hatóság, 1783-ik esztendő aug. 21-ik napján, hogy az irtások az úrbéri telkekhez applicáltassanak, az úrbér újra hajtassék végre, s az úrbéri tabella készíttessék el; mindazáltal ezt a földesurak elmulasztották. Az 1853. mart. 2-ki úrbéri pátens ugy jelölte meg ezen földeket, mint az úrbéri Constitutivumhoz nem tartozókat : a kormányhatalom által kierőszakolták a 9-ed dézsmát. S a nélkül, hogy az 1856-ik esztendőben fölállított úrbéri törvényszék előtt az úrbéri szabályozással egybekapcsolt legelő- s erdőelkülönitést, és tagosítást az 1853-ki mart. 2-ki úrbéri pátens rendeletéhez képest előmozdítottak volna : jobbnak, hasznosabbnak tartották magukra nézve politicai utón a dézsmát exequáltatni, mert az úrbéri kárpótlás ötös kamata kevesebb jövedelmet nyújtana nekik. A mint azonban a magyar alkotmány s a törvények visszaállíttattak 1865 — 1866-ik esztendőben, az addig csak erőszakosan és katonai executióvali fenyegetések J^özt beszedett dézsmákat 1867-től kezdve megvonták az ó-liszkaiak az 1847/48 IX. és X-ik t.czikkek alapján, annyival inkább, mert a maguk érdekében hevertetett tagositási pörben az 1866ik évi előnyomozatok és összeírások szerint, az •/. alatti helytartó tanácsi rendelet értelmében ezen irtás-földeket szinten az urberi telkek tartozmányai és állományai gyanánt jegyeztették be. Azonban az ott beperelt okiratok alapján a szőlőket is úrbéri constitutivumoknak tartván az ódiszkaiak, s azok dézsmáját is megszüntetni kívánván, a szőlőket nem vétették föl a földesurak sem a térképre, sem a földkönyvbe. Ezen tökéletlen előnyomozati eljárás ellen semmiségi panaszszal egybekapcsolt folyamodással éltek az ó-liszkaiak, minek folytán Zemplén megye törvényszéke mint 2-od biróság azt végezte 1867. évi október 14 én ü*í sz. alatt 2 V- sze1867 rint, hogy az urbériségek az 1866. decz. 10-ki 1381. számú első bírósági jegyzőkönyv alapján pótlólag nyomoztassanak, s e végett az összes iratok, a térképpel együtt az eljáró alispáni bírósághoz visszautasittattak. A földes urak 1867. évi október óta ismét nem tétettek az úrbéri perben semmit, hanem azt a 2. ". alatti végzés ellenére abban hagyva, politicai utón szorgalmazták a dézsmát, s a magas belügyminisztérium is megrendelte azt az 1853. mart. 2-ki pátens alapján, s most a szolgabíró katonai executióva] fenyegeti a lakosokat a dézsma beadására. A lakosok az •}. és 2 '\. alattiak s szabad j adás-vevésök alapján nem tartják földjeiket dézsI maköteleseknek, minthogy a dézsmát az 1847 — | 48-ki törvények megszüntették, s az igazságügyminiszter ur még a emialis jobbágyság és fog~ lalási, irtási viszonyok megszüntetéséről is törvényjavaslatokat terjesztett az országgyűlés elé, s az utolsóig el vannak keseredve, s bármi törI ténjék velők, dézsmát adni nem fognak. Ily állásában e tárgynak következő inter| pellatiot intézem az igen t. összes mmiszterii umhoz: „1-szöi". Tekintettel arra, hogy az 1853. j márezius 2-ki úrbéri pátens azért rendelte a | nem úrbéri szolgálmányok politikai utón való I fentartását, mert még akkor úrbéri törvónyszé| kek fölállítva nem voltak. Tekintettel arra, hogy az 1856. esztendőben már minden megyében, úrbéri első biróságu törvényszékek állíttattak, s a felsőbb törvényszékek is szerveztettek ; tekintettel arra, hogy a' magyar törvények s alkotmány visszaállításával rendes bíróságai lettek és vannak az úrbéri kérdéseknek, s az 1832 — 36-ki úrbéri törvények szerint, minden úrbéri, irtási, foglalási, legeitetetési, faizási, s más kérdések egyedül urberi
