Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-217

218. országos Glés Julius 25.11870. 273 az által, melyet Ürmónyi Miksa beadott, és melyet azután megtoldottam, és melyet toldásommal a t. ház elfogadott, már superálva van, mert azt a t. ház már elfogadta, az 53. és 54. §-okban foglalt esetek kivételével. Én különben is ezen mólositváuyhoz hozzá nem járulhatok, a mit, ha a t. ház kívánja, indokolni is fogok. (Fölkiáltások: Nem szükséges! Nem fogadjuk el! Maradjon a szerkezet!) Szentpály Jenő: Hogy a szóban forgó 55. §-hoz igénytelen nézetem szerint hozzá szólhassak, engedje meg a t. ház, hogy pár szóval jelezzem azon szempontot, mely engem az egész fejezet megbirálásánál vezet. Ki kell jelentenem, hogy én a megyét ugy akarnám tekinteni, mint az állami aiministratiót közvetítő önkormányzati testületet, melynek közigazgatási teendőm fölül országos politikai dolgokkal vesződni legalább is fölösleges. De valamint óhajtottam volna, hogy a képviselőválasztások által előidézett viszályok, a pártharczok minden keserűségével együtt jövőre ne plántáltattak volna át a gyűlésterembe, az administratio hátrányára: ugy óhajtottam volna azt is, hogy a törvényhatóságoknak a lehető legszélesb hatáskör adassék az önkormányzat terén; hozzá teszem: a központi kormány ellenőrzése mellett. Hogy azonban a tisztelt kormány javaslatában engedményeket tett egyik irányban, az nem indit engem arra, hogy ooncedáljak az önkormányzat rovására a másik irányban. Én azt hiszem, hogy a törvényhatóságok nsak ugy lehetnek önkormányzati testületek, s feladatuknak, közigazgatási teendőik helyes elintézésének, vagyis azon követelményeknek, a melyeket ma más alkotmányos államokban létező önkormányzati testületek példája nyomán tőlük méltán várhatunk, csak ugy felelhetnek meg leginkább, ha az olyan dolgokba, melyek a törvényhatóság hatásköréhez tartoznak, a központi kormánv nem elegyedik. Az administratio fő functiói : a határozás a kivitel módozatai iránt és a határozatok megvalósítása, a végrehajtás. Az önkormányzati testület a törvény korlátai között hozott határozatait, vagy saját általa választott és általa fizetett tisztviselőivel; vagy ugyan a kormány által kijelölt, de önkényt és ingyen működő saját tagjai által hajtatja végre. Nálunk századok óta az első módozat honos. Ha valamely önkormányzati testület az administratio ezen functióit nem végezheti, akkor ott valódi önkormányzat: nézetem szerint, nem képzelhető. Azért a választott tisztviselők általi végrehaj tás és azon körülmény, hogy azok a központi KÉPV. H. NAPLÓ 184* x. kormánytól egyenesen függésben nincsenek, képezik önkormányzatunk fő tényezőit. A választási jognak megszorítása károsan hat az önkormányzati testület működésére, ezen jognak elvonása megcsonkítja az önkormányzatot. Ezeknek előrebocsátása után kijelentem, hogy a főispáni hatáskörről szóló egész fejezetet, az önkormányzat elveivel egészen megegyeztethetőnek nem tartom, de azt hiszem, az ellentétek az 55. §. második pontjában nyernek legszembetűnőbb kifejezést. Elfogadom az 55. §. első pontjának azon rendelését, mely szerint a főispánoknak jog adatik, hogy az 54-ik szakasz eseteiben a nem engedelmeskedő tisztviselőt felfüggeszthessék, mert ezt kívánja az állam érdeke, ezt kívánja a központi kormány tekintélye; sőt, mivel a közigazgatás érdekei kívánják, azt is elfogadom, hogy a főispán a felfüggesztett tisztviselőt mással helyettesíthesse. De nem fogadhatom el ezen szakasz 2-ik pontját, mely a kinevezett tisztviselő működését évekre kiterjesztheti, mely a választott tisztviselőket kinevezettekkel cseréli fel s kényszeríti a törvényhatóságot, hogy határozatait, meglehet éveken át, olyanokkal hajtassa végre, a kik bizalmát nem bírják. Ez nagyobb mérvben alkalmazva oda vezetae bennünket a franczia administratio rendszeréhez, hol a departement gyűlése a Conseii generál határozhat ugyan, de határozatait nem választott tisztviselője, hanem áliamhivatalnokok hajtják végre, a központi kormány utasítása szerint, sőt roszabb lenne az a franczia rendszernél: mert ott a végrehajtó tisztviselőket az állam fizeti, itt pedig ezek a törvényhatóság pénztárát terhelnék. Én tehát az 55. §. második pontját el nem fogadom, hanem pártolom Szirmay Ferencz gróf tisztelt képviselőtársam módositványát. Majláth István jegyző : Benedek Gyula ! (Nincs jelen) Csáky Tivadar gr. (Fölkiáltások! Eláll! eláll!) Tóth Vilmos t. képviselő és államtitkár ur észrevétele ellenében bátor vagyok megjegyezni azt. hogy Ürményi képviselő ur módositványának elfogadása még nem foglalja magában azt, hogy az azon §-ban foglalt elv el lett volna döntve. Ürményi módosítása azt mondja, de csakis azt mondja : hogy intézkedik a helyettesítések iránt, ezen §. eseteinek kivételével; azt mondja tehát, hogy a bizottság nem intézkedik azon helyettesítések tárgyában, melyek az 54-ík S. első bekezdésében fop-laltatnak. Azonban átalánosan nem zárja ki azt, hogy azon §. második bekezdésében ki legyen mondva, hogy azon helvettesitések után mi következik be, és hogy meddig fognak tartani a helyettesítések. Ezen második bekezdést tehát oly érte- 35