Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-217

217. országos filét Julius 23. 1870. 269 adva magát, az önkormányzati forrnak szerint uralkodik a kormányi teljhatalom, a másik, a mit hiszek és reménylek, hogy sok helyütt fog megtörténni az, hogy nem akarja magát megadni, és akkor nyilt összeütközés lesz, a közigazgatás orgánumai közt, a mi jó közigazgatást eredményezni nem fog, hanem eredményezni fogja a kedélyek oly elkeseredését, melyet aztán alig lehet holmi rózsavízzel lecsillapítani. Ennélfogva én Kautz Gyula módositványát el nem fogadom és pártolom a Tisza László módositványát. (Helyeslés bal felől.) Vidliczkay József: T. ház! a túlsó oldalon levő képviselő urak több izben emiitették itt már az unicumokat. Méltóztassanak nekem megbocsátani ez alkalommal, hogy én is bemutassak önöknek egy unicumot, melynek, ha a világon van hasonmása, méltóztassanak azt a jelen tanácskozás alatt bemutatni. Az 52 §. szerint a főispánok a király által a belügyminiszter előterjesztésére neveztetnek ki és mozdittatuak el; a főispánoknak e szerint hivatalukban semmi önállóságuk és állandóságuk nincs és ezen szöveg szerint kitehetők hivatalukból máról holnapra. Ámde a főispánok a felső háznak is tagjai: és itt van az unicum t. ház. Kérdem ugyan is: hol van a civilizált világon oly állam, melynek levén felsőháza, annak ha bár csak némely tagjai is, a kormány tetszése szerint szabadon elmozdithatók legyenek? En ennek hasonmását sehol sem találtam; ez azon unicum, melyre bátorkodtam a t. házat figyelmeztetni. Én ezen helyzetet sehol sem találom. Ezt tekintetbe véve t. ház, vagy az következik, hogy a főispánt nem lehet simpliciter elbocsátani hanem csak bizonvos okoknál fogva és csak előre meghatározott eljárás mellett; vagy pedig a főispán nem lehet tagja a felsőháznak ; hanem ezen 52-ik §. ugy a mint itt áll, nézetem szerint, semmi szin alatt nem maradhat. Ezt megjegyezve t. ház bátorságot veszek magamnak néhány szóval megemlíteni : mi oka annak, hogy ily törvényjavaslat kerülhet a ház elé % Én ennek okát abban találom, :.;ogy nálunk a törvémrjavaslatok nem készülnek ugy és a szerint, a mint azoknak készülni kellene. Arra semmi gond nincs, hogy a minisztérium által bemutatandó törvényjavaslatok mikép készíttessenek ; és azon eljárás, a mely szerint a törvényjavaslatok nálunk készítteti] ek és elénk adatnak az alkotmányoságnak, nézetem szerint, semmi garantiát nem nyújt. Azon eljárásnak, mely szerint a törvényjavaslatokat készíteni kellene, nézetem szerint a következő három kelléknek kellene megfelelni, vagy is arról nyújtani garantiát, hogy először: az eljárás olyan* legyen, hogy mindenekelőtt pontosan megállapittassék a változtatás alá eső status quo; mert ez minden reformnál a legelső kiindulási szempont. Már, hogy a kormány erre figyelmet fordított volna, — különösen a jelen törvényjavaslat készítésénél — megvallom őszintén, erről semmit sem tudok. Ha azt mondja a kormány, hogy például szükséges volt kihallgatni a szász szókeket; bátor vagyok kérdezni, hogy — fölvéve a magyarországi összes városokat, — a magyarországi összes városok és törvényhatóságok nem adtak volna-e a kormánynak több tanulmányozni valót, mint a szász székek Erdélyben % Ezt csak azért kívántam hangsúlyozni, hogy már itt is kitetszik ezen egy pontjánál a törvényjavaslatnak, hogy nálunk arra, hogy a törvényjavaslatok a tárgy kellő tanulmányozásával készíttessenek, gond nem fordittatik: s ezen eljárás nem olyan, hogy az alkotmányosságnak garantiáját birja. A másik szempont, a melyre figyelmezni kellene, az, hogy megállapittassanak kellőleg azon főeszmék, melyek a behozandó reform alapjául fognak szolgálni. Es itt, tisztelt ház, magától eszembe jut az államtanács eszméje, azon államtanácsé, mely már az 1848-iki törvényekben meg van említve, mint az alkotmányos szerkezetnek egyik kiegészítő része. Mind a mellett, hogy az 18 í8-iki törvényekben meg van említve az államtanács, mind a mellett, hogy különösen a törvényjavaslatok készítésénél és megbírál ásánál igen nagy szerep jutna az államtanácsnak, azon államtanács még mai napig sem létezik, és — ha tekintetbe veszszük azt, hogy a kormány perhorrescál mindent, mi az ő hatalmát csökkentené — azt hiszem nem is fog egyhamar létre jönni. Egyébiránt igen fogok örülni, ha a t. kormány ez állításomat tettekkel fogja megczáfolni, és az államtanácsot életbelépteti. A harmadik szempont, melyre a törvényjavaslatok készítésénél ügyelni kellene, az, hogy a dologra tartozó statisticai adatok kimutattassanak, a törvényhozó testülettel közöltessenek, és azokról a közvélemény is fölvilágosittassók. Ennek különösen a virilis szavazatok kérdésénél, vagy mint én fogom föl a dolgot, a cenzus kérdésénél állott volna elő a szüksége; ugyanis össze kellett volna állítani az arról szóló adatokat, hogy milyenek az adóviszonyok Magyarországon, és ezekhez képest, milyennek kell lenni akár a censnsnak a választókra, akár a qualificationak a megválaszthatókra nézve. Erre t. ház! semmi gond nem volt fordítva: ily eljárás mellett pedig helyes törvényjavaslatok nem jöhetnek létre. (Bal felől: Igaz! Az ember azt kénytelen mondani, hogy ezen törvényjavaslatnál annak elkészítésére, s a tisz-