Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-217

270 217. országot slés július 83. 1870. telt házzal való közlésére azért nem fordíttatott nagyobb gond, mert itt a háttérben egy más ezél lappang. Nem kívánok oly valamit mondani, a mit a történelem nem igazolna. Hivatkozom a történetre. Itt a városok szándékoltatnak megajándékoztatni a főispánokkal. Ezen eszme nem uj, nem eredeti; ez eszme az Apponyi kormány idejéből, 1847. évből való. (Jobbfelől ellenmondás.) Azon alkalommal, a mhit szóba hozatott a magyar országgyűlésen az, hogy terjedtebb politikai jogokat kell adni a városoknak, Bécsben csakhamar feltalálták azon eszmét, hogy gondoskodni kell eszközökről, melyek által azután a városokra bizonyos befolyást gyakorolhassanak: igy támadt akkor a városi főfelügyelők eszméje, és a mi akkor lett volna főfelügyelő, az most lesz a városokban a főispán. Azt mondják, hogy az a kormányzat érdekében történik. T. képviselőtársam Kautz Gyula elsőbben igy fejezte ki magát, hogy ez a kormány érdekében történik; hanem azután e kifejezést kiigazította, hogy „a kormányzat érdekében;" én pedig azt hiszem, hogy az első kifejezés volt helyes és a kiigazatás helytelen. T. képviselőház ! eddig Magyarországon nem volt arra szükség, hogy a kormánynak a városoknál képviselője legyen, mért lenne tehát most szükség, kérdem: hiszen (Zaj) tekintve a jelen országgyűlés működését, a törvényhatósági hatáskör nemhogy tágult volna, hanem szűkebb mint volt előbb, a mennyiben t. i. a bírói hatalom el fog vétetni a törvényhatóságoktól, melylyel azelőtt birtak ; e mellett azonban a városok semminemű uj törvényhatósági jogot nem szereztek; ha tehát századok folytán nem volt arra szükség, hogy a tágabb hatáskör mellett a kormányzat érdekében a kormánynak képviselője legyen a városokban, nem értem: mért áll elő ennek szüksége most a megcsonkított hatáskör mellett? Az én nézetem szerint ugy áll a dolog, hogy nem a kormányzatnak, hanem a kormánynak van szüksége arra a közegre. A mi a Kautz képviselőtársam módositványát illeti, e tekintetben Tisza Kálmán megtévén a kellő észrevételeket, a melyeket én is osztok,nem akarom előadásomat ismétlésekkel megtoldani: egyszerűen csak annyit jegyzek meg, hogy ón is ragaszkodom az általa előadottakhoz. Egyébiránt pártolom Tisza László módositványát. (Helyeslés a bal oldalon.) Stanescu Imre: T. ház! A tárgyalás alatt létező §-t el nem fogadván, kérdés : a módositványok közül melyiket fogadhatom el 'I Kautz képviselő ur módositványát saját indokáért nem pártolhatom; mivel azt mondja, ; hogy azért nem akarja, hogy a megyének és a városoknak ugyanegy főispánja legyen, mert a városoknak és a megyének külön érdekei lehetnek, melyeket egy személy, egy kormányorganum nem egyenlíthet, nem elégíthet ki; pártolja azonban a törvényjavaslat azon részét, mely szerint több városnak ugyanegy főispánja lehet. De ha már elismeri, hogy a megyének és a városoknak lehetnek külön érdekei; akkor nem tudom: miért nem látja be azt is, hogy több városnak is lehetnek különböző ellentétes érdekei, a melyeket egy személy nem képviselhet. Második kifogásom ugyanaz, mit már Tisza Kálmán képviselő ur is említett: a financziális szempont, Kautz ur módqsitványa által ugyanis ismét egy improduetiv állomás lenne betöltve a nép terhére és rovására, oly személy érdekében, ki csak „dolce far niente"-n pihenne. En átalában nem vagyok a főispáni intézménynek, különösen a városokra nézve, barátja, mert tapasztalásból tudhatjuk, hogy főispán nélkül is több megyében vitetett a közigazgatás, nevezetesen: Aradmegyében 2 évig, Temesmegyében 2 évig és Torontálmegyébeu is 2 évig a nélkül, hogy a közigazgatás ez által szenvedett volna. De ha már a főispáni intézményt keresztülvinni méltóztatik : ez esetre Tisza László képviselőtársam módositványát, melyet pártolok, s melyet senki meg nem czáfolt, magamévá teszem. (Helyeslés hal felől.) Elnök: Szólásra senki sínes többé felírva. Perczel Béla előadó: T. ház! Tisza László képviselő ur módositványára vagyok kénytelen néhány észrevételt tenni. Ha valaki átalában sem a városokra sem a megyékre nézve főispánokat kinevezni nem kíván," nem fogok osztozni véleményében, de ezen még nem csodálkozom ; hanem, hogy azok kik a megyéket főispánnal ellátni szükségesnek tartják, ennek szükségét a városokra nézve be nem látják: ezt megvallom fel nem foghatom. Eltekintve attól, hogy a városokban mily nevezetes államérdekek vannak letéve, (Zaj. Halljuk '.) bátor vagyok a t. házat figyelmezmeztetni a múltra, hogy különösen 1848. előtt a központi kormány mily gyakran volt kénytelen a városok dolgaiba beavatkozni, még pedig nem politikai oknál fogva, hanem tiszta adminisztratív tekintetben. Köztudomású dolog az is, hogy mily számos azon panasz, mely jelenleg is a minisztériumnál administratio tekintetében a városok részéről emeltetett, ugy, hogy nem egy államhivatalnoktól hallottam, hogy az öszszes vármegye administratiója nem okoz a központi kormánynak annyi gondot mint néhány város.