Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-217

250 217. országos ülés Julius 23 1870. szabály rendeletek alkotása, törvényhatósági ügyek, közlekedési vonalak, közmunkák, építkezések, vagyonszerzések, költségvetés, az administratio ellenőrizése, tisztviselők felmentése és fölfüggesztése stb. nem bir érdeket kelteni a tisztelt tagokban a megyék iránt : akkor nem tudom mi fogja azon érdekeltséget felkelteni ? akkor aligha életrevaló a vármegye. De ismétlem még egyszer, nem akarom tovább folytatni előadásomat, mert alig fognék otyat mondani, mit a tisztelt jobboldali képviselők közül akár melyik jobban és szebben el nem mondott volna, vagy olyasmit, mivel a bal oldal tagjait meggyőzni birnám és igy félek, nehogy azon hibába essem, melyet nagy hibának tartok : értem a szükségtelen és eredménytelen szószaporitást; ennélfogva végzem beszédemet, és pártolom a központi bizottság szerkezetét. (Helyeslés jobb felől.) Eitel Frigyes: T. ház! A 43-ik §. ezen törvényjavaslatnak igen lényeges része, és bátor vagyok én is hozzá szólani, mert ezen szakasz nemcsak (Zaj) az önkormányzati jognak legfőbb pontjait meghatározza. (Zaj) hanem különösen érdekes összeköttetésbe azon indítványnyál, mely tegnap e házban tétetett a baloldalról : (Zaj) mert el fogja dönteni azon kérdést, hogy milyen lesz a közigazgatás ezután a törvényhatóságokban. (Zaj) De legyen szabad legelőször a felett nyilatkoznom : hogyan fogom én fel az államnak állását, különösen szemben a törvényhatóságokkal. Az állam, a mint tudjuk, több testületből, több részből áll. olyan testületekből, obyan részekből p. o. mint az országgyűlés, a kormány, az egyház, a törvényhatóságok, a községek, a család és utoljára az egyén vagy minden honpolgár. Minden fönemlitett testületnek és résznek van tulajdon hatásköre, és kell is, hogy legyen; nem szabad egynek sem a másik körébe ugy bevágni, hogy az a másiknak mozgását vagy hatását akadályozza, (Zaj) vagy épen semmivé tegye annak hatáskörét; de mindnyájan csak az állam nagy körében mozoghatnak és kötelesek az állam föntartására és jólétére működni, mert tagjai az egésznek! De ellenben maga az állam is köteles, minden tagjainak jólétéről gondoskodni és köteles annak jogait föntartani; mert különben csak önmagának ártana és önmagát betegségbe ejtené, valamint az emberi test is csak akkor tarthatja főn magát épségben, egészségben és erőben, ha minden tagja épségben és harmóniában működik és működhetik. Hasonló értelemben fogom én fel a jelen törvényjavaslatot és ezen szakaszt is. A törvényhatóságok is tagjai az államnak, és a törvényhatóságnak sem szabad az államnak ellenszegülnie. A rész nem tulajdonithat magának ugyanolyan, vagy még nagyobb hatalmat, mint az egésznek van, hanem köteles a törvényhatóság is az állam elsőségét elismerni és annak jólétére működni. Nem ake.rok, t. ház, azon kérdésbe bocsátkozni, hogy a törvényhatóságok a régi törvények és a régi szokás szerint minő hatáskörrel birtak. Tudjuk mindnyájan, hogy az alkotmány védbástyái voltak, mit én is elismerek; de tudjuk azt is, hogy inkább a harcznak szolgáltak, mint a békének; tudjuk azt is, hogy kivált az önkormányzati és közigazgatási téren nem feleltek meg feladatuknak; azt is tudjuk, t. ház, hogy épen az 1848-ki törvények a törrényhatóságok hatáskörét nagy részben megváltoztatták. Elvétetett azoktól az utasításadási jog, s ugyanazon esztendőben a Ill-ik czikk 3-ik §-a a végrehajtó hatalmat a felelős minisztériumra ruházta. Oly lényegesen változott körülmények közt lehetetlen, hogy a törvényhatóságok hatásköre ugyanaz maradjon. Fölfogásom szerint, t. ház, a közgyűlés a törvényhatóságbsn hasonló helyet foglalt el, mint az országgyűlés az egész országban. Hasonló helyzetben kell lennie a közgyűlésnek is szemben a tisztviselőkkel, mint van az országgyűlés szemben a kormánynya-1. A közgyűlés tulajdonkép csak tanácskozó és határozó közege a törvényhatóságnak, mig végrehajtó és kivált közigazgató közege csak a tisztviselő kar lehet ; a közgyűlés tehát inkább csak oly tárgyakkal fbglalkozhatik, melyek nem annyira a közigazgatásra, hanem inkáhb más fontos az önkormányzati körhez tartozó tárgyakkal és nem felügyelő jogával a közigazgatásra. Nem tagadómén is, hogy a közigazgatás is a törvényhatóság hatásköréhez tartozik, mert ezen törvényjavaslat 1-ső §-a, mely már el van fogadva, ugyanezt tartalmazza ; de azt hiszem, hogy abból még nem következik, hogy a közigazgatás a közgyűlés által gyakoroltassék. A törvényhatóságnak van még más közege is: a tisztviselőség, melyet én a közigazgatás gyakorlására inkább alkalmatosnak tartok. A kérdés tehát előttem tulajdonkép egyszerűen csak az, hogy vajon mi lesz jobb: hogy ha a közigazgatást maga a közgyűlés gyakorolja vagy ha azt a tisztviselőkre fogjuk bizni 1 Én ezen törvényjavaslatot főképen azért fogadtam el, mert reménylettem és láttam, hogy nemcsak a rendes közigazgatást lehetővé teszi, hanem még a felelős miniszteri rendszert is az önkormányzati joggal öszhangzásba hozza; de ha azon inditvány, mely tegnap a baloldalról beadatott a házba, elfogadtatnék, nem hiszem, hogy