Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-217
217. országos ülés Julius 83. 1870. 249 ellenvetést megczáfolni, az által nevezetesen, hogy rendkívüli közgyűlések tartatnak, kisebb tanács intézkedik stb. En azt hiszem, hogy az által nincsen magczáfolva az ellenvetés : mert a mai korban, midőn az administratio folytonosságot kivan, midőn mindennap kell intézkedni, ezen rendkívüli közgyűlések, tanácsok által alig van elérve az administratio kellő gyorsasága. Fölemiitette a t. képviselő ur, hogy mennyire üdvös, ha egyes dolgok megbeszéltetnek, mielőtt fölöttük határozat hozatik és mielőtt ezen határozat végrehajtatik; fölemiitette, hogy maguk a miniszterek is igen gyakran tartanak miniszteri tanácsot. Kérdem a képviselő urat: vajon ki van-e az zárva, hogy az alispán bizonyos dolgokban oly egyéneket vegyen maga köré, a kikben bizik, és hallgassa meg tanácsukat; (Zaj bal felől) de utoljára ő felelős, nem ugy, hogy kénytelen kimondani a többség határozatát, hanem neki tartatik fön az elhatározás joga. miután meghallgatta a többiek véleményét. Méltóztassanak még meggondolni, hogy nemcsak lassú, de még ingatag is lenne ezen administratio. Most még ugyan hiányában vagyunk az úgynevezett administrativ törvényeknek ; de ugy hiszem, nem tagadja közülünk senki — talán a t. bal oldal legkevésbbé, mely annyira perhorrescal minden kormányrendeletet — hogy szükségünk lesz administrativ codexre, mely más előhaladottabb civilizált országokban kötetekre és kötetekre megy. Már most, hogyha a közgyűlés vezeti az administratiót. ha a közgyűlés intézkedik, ott az intelligentia kétségkívül képviselve lesz, s remélhetőleg a virilis szavazattal birok mindnyájan ahhoz fognak tartozni: de föltehető-e mindnyájukról, hogy ezek az administrativ törvényeket is tudják'? Kívánni sem lehet ezt. E törvények idővel egész stúdiummá fognak válni. Vegyük, ha most már a közgyűlés elé kerül valamely ügy: ^tapasztalásból tudjuk, hogy vannak néha oly bonyolult ügyek, hogy mellékleteik konczokra mennek, ugy, hogy a megyei jegyző két-három napig kénytelen kivonatot készíteni abból, mi azon iratokban foglaltatik. Kérdem t. ház, hány lesz azon 400 ember közül — ha annyiból áll a bizottmány — ki még magát a tény állást sem lesz képes felfogni, hány lesz, ki nem ismeri az illető törvényeket, melyek ezen esetre alkalmazandók, és végre mily kevés lesz azok száma, a kik a tényállást felfogják, az illető törvényeket ismerik, s az illető törvényeket a fenforgó esetre is alkalmazni képesek? ugy, hogy nagyon könnyen fog megtörténhetni, hogy az egyik gyűlésben hasonló ügyben igy, a másik gyűlésben hasonló esetben miskép fognak intézkedni, ami által ingataggá válik az administratio. KÉPV. H. NAPLÓ 18-? £ X. Ingatag és lassú administratio pedig, nézetem szerint, nem felel meg a mai kor igényeinek. Emlékszem gyermekkoromból, és ezt t. barátom Tisza Kálmán is fogja tudni, midőn Váradra például kétszer ment a posta hetenkint, telegraf nem is volt. A helytartótanács elküldte a rendeletet, az alispán a jószágán volt, elküldték a rendeletet lovas katona által jószágára, a lovas katona ott tudta meg, hogy az alispán elment a Rézaljára medvét vadászni; felkereste ott. Az alispán onnan elérkezett a megye székhelyére, kihirdette a gyűlést és körülbelül azon időtől, midőn a helytartótanács intézménye kelt, azon napig, midőn a gyűlés összehivatott, beletelt 3 hét, akkor végre intézkedtek. így telt egyik hét a másik után, de azért nem volt baj, arra az időre igen is alkalmatos volt azon kormányforma. De ma, a vasutak és telegrafok korszakában, midőn az administratio folytonosságot kivan, ha visszaállíttatnék a régi megyei rendszer, az administratio alig volna lehetséges. Nem tudom, folytassam-e tovább ezen sza kadozott előadásomat? (Halljuk!) Egyet akarok még megemlíteni. Azt mondják a t. képviselő urak, hogy meg fog szűnni minden érdek a megyegyülés iránt, hogyha hatásköre annyira megszorittatik. (Igaz!) Hiszen valljuk meg igazán, vajon a közigazgatási tárgyak képezték-e azon nagy érdeket, mely a bizottmányi tagokat a közgyűlésbe vonta; vajon nem a gyűlésnek első, második, harmadik napja volt-e csak látogatott % akkor, midőn közjogi kérdések forogtak lenn, akkor, midőn a megyékhez körleveleket intéztek ; midőn azután a mindennapi administrationális ügyek kerültek napirendre : akkor nagyon kevesen voltak a gyűlésben. Bátorkodom figyelmeztetni a t. képviselő urakat, — és itt ismét t. barátom Tisza Kálmánhoz szólok. — Egy biharmegyei esetet emlitek föl, hol egy gyűlés alkalmával, Jakab Mihályt, a levéltárnokot hivatta fel a gyűlésbe a főispán, hogy a gyűlésben legyen legalább valaki, rajta, az alispánon, főjegyzőn és az aljegykivül. A legközelebbi időben is történt h isonl ó eset, és itt Nyáry Pál t. képviselőtársamhoz fordulok. Midőn Pestmegye megállapította az 1870-ki budgetet — tessék engemet rectificálni, ha nem ugy van, mert én csak hallomásból tudom ezt — hallottam, 13-man voltak a közgyűlésben, és azok között 12 tisztviselő volt. (közbeszólás bal oldalról: Többen voltak 25-nél!) Lehet, hogy 25-en voltak, hanem csak nagyon kevesen, azt tudom. Nem az administratio ügyei képezték az érdeket, t. ház, hanem egyéb más ügyek. (Helyeslés a bal oldalról.) Ha egyébiránt mindaz, a mi a törvényjavaslatban fön van hagyva a közgyillésnek, mint: 32
