Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-216
216. országos ölés július 22. 1870. 239 megmarad azon eminens joga, hogy megakaszsza a kormány a törvénytelen eljárást épen a legfontosabb dolgokban ; mert adó és ujonczok nélkül kormányozni nem lehet. Ez tökéletesen illusorius. A törvényhatóságoknak hivatalos tudomása is alig van arról: érkezett-e rendelet az országgyűlés által meg nem ajánlott adó behajtására, vagy az ujonczok kiállítására ? Mint minden rendelet, ugy az ilyen is egyenesen az alispánhoz megy végrehajtás végett, mert az alispán a kormánynak ezentúl közvetlen végrehajtó orgánuma lesz. E tekintetben is csak akkor lehet beleszólási alkalma a megyének, ha az alispánnak ugy tetszik, hogyha az alispán nem akarja maga végrehajtani azon rendeleteket. Ha azonban az alispán elég gyenge arra, elég lelkiismeretlen, hogy a törvénytelen rendeleteket végrehajtsa : akkor a megyének e nagy eminens joga holt betű marad. Egyébiránt ez eminens jognak az adóra nézve nincs semmi értelme. Tudjuk, tisztelt ház, az adó behajtási törvényből, tudjuk a gyakorlatból, hogy a megyének az adó behajtásához semmi köze, hogy a megyei tisztviselőknek az adó behajtásánál tökéletesen passiv szerepök van. Ha tehát a megyének nem föladata az adóbehajtás, egyátalában nem állhat elő azon eset, hogy a megyének alkalma legyen megtagadni a törvénytelen adónak behajtását. De lássuk: miként áll a dolog az ujonczállitásnál. Erre nézve azt mondja ugyanezen szakasz második alineája: „az előmunkálatok azonban, a mint a kormány követeli, azonnal teljesitendők." E szerint tehát a megyének igen is kötelessége—ós itt fölirási jogából is ki van zárva— mert az mondatik, hogy „azonnal teljesítendő." mondom a megyének kötelességévé tétetik a törvénytelenül kivetett adónak, a törvénytelenül kivetett ujonczoknak kiállítását részben teljesíteni, azt elősegíteni, megkönnyíteni. Ezzel azon elv van kimondva, hogy egy cselekvényt, mely magában véve tilos, tilos e törvény rendelete szerint is, félig végrehajtani, annak végrehajtását megkönnyíteni, elősegíteni a megyének, a megyei tisztviselőknek kötelességük. Miként megy az ujonezállitás gyakorlatban'? Tudjuk, hogy az ujonczozás kezdődik az összeírással, azután következik a reclamatio. Ez kétség kivül az előmunkálatokhoz tartozik ; tudjuk, hogy a megyében a legújabb szokás szerint a reclamatiót és sorozást együtt; egy füst alatt szokták elvégezni. Igen természetesen az fog következni, hogy midőn kezdődik a katonaállitás, a bizottság katonai része követelni fogja a megyétől, hogy hajtsa végre a reclamatiót, s törekedBÍ fog rávenni a tisztviselőt, hogy végezzék el szokás szerint a sorozást is: mert hiszen a tényleges állítás csak ott kezdődik, midőn össze kell szedni az ujonczokat, el kell őket vinni a parancsnoksághoz, és igy nagy mértékben meg fog könnyittetni a törvénytelen ujonczok kiállítása. Azt monda a t. miniszterelnök ur, hogy igen könnyű a szőnyegen levő törvényhatóságok tárgyában dictiókat tartani, kivált ha az ember nem is olvasta e törvényjavaslatot. Engedelmet kérek, midőn e tekintetben hallottam a miniszterelnök ur interpretatióját, csodálkoznom kellett a felett, hogy vádolhat épen ő valakit, és miként vádolhat épen minket, hogy dietiózunk e törvényjavaslatról a nélkül, hogy elolvastuk volna. A szóban levő szakasznak még egy pontjára leszek bátor észrevételt tenni. A választási jogról, mely szerint a kormány rendeleteinek végrehajtása a törvényhatóság által választott tisztviselők föladata. Azt mondja a miniszterelnök ur, hogy ez unicum a maga nemében; én pedig azt hiszem t. ház, hogy nem sokára az fog rá mondatni, hogy ez absurdum. Valósággal anomália is az, hogy, miután a megyei tisztviselő most már közvetlen orgánuma magának a miniszternek, magának a kormánynak: hogy mégis neki az ő közegeit a megye válaszsza : holott természetes, hogy az válaszsza magának közegeit, az válaszsza a maga saját eszközeit, a ki felelős valamiért, a ki meg van bizva azzal, hogy végrehajtson valamit. Csakhamar azt fogják tehát mondani, hogy az felfordult világ, hogy a miniszter nem lehet felelős tetteiért, ha orgánumait nem maga választja, hanem azokat kell elfogadnia, kiket a megye rá octroyál. Továbbá illusoriussá válik a választás az által is, hogy 6 évre történik. Ez már valóságos unicum az alkotmányos világban, s nem hiszem, hogy valahol a választások ily hosszú időtartamra történjenek. Tudjuk, hogy a régi kor legszabadabb két nemzete: a görög és a római, egy évre választotta tisztviselőit s a jelenkor legszabadabb, legalkotmányosabb két országában: Angliában, Amerikában az összes községi tisztviselők szintén csak egy évre választatnak. Es ez igen természetes : mert az önkormányzat természetéből folyik, hogy a hivatal nem kenyérkereseti forrás, hanem a hivatalviselés olyasmi, ami sorban megy a község tagjai közt, aminek fáradalmaiban és díszében is, — a menyiben ilyennel jár, — mindenkinek egyenlőea kell részesülni. Képtelenség is az, és ellenkezik magával a választás logikájával, hogy valakinek 6 évre adassék bizalom. Igenis, adhatom bizalmamat annak, kit jól ismerek, kinek ismerem jellemét, ismerem képességét; de arra nem köteleztethetem magamat, hogy azon esetre is fölruházzam bizalmammal
